Menü

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!

A gofrit a világon mindenhol ismerik és talán írhatom, hogy szeretik is, némi apró módosításokkal pedig a legtöbb helyen ugyanúgy készítik, és receptje már az 1600-as évek óta jelen van a világ gasztronómiájában.

A világ összes gofriját nem tudom felsorolni, de a belga, vagy brüsszeli gofri élesztővel készül, könnyed és ropogós. Téglalap alakja van, és az édes verzió a megszokott. Tejszínhabbal, mogyoró- vagy csokikrémmel tálalják.

A holland gofrit stroopwafelnek is nevezik és inkább a krémmel töltött ostyákhoz sorolható.

Az amerikai verzióban sütőport használnak a tésztához, emiatt vékonyabb lesz, mint a belgáéké. Sok helyen pedig nemcsak desszertként fogyasztják, hanem a sós változat is elterjedt, például uzsonnára, húsok mellé fogyasztva.

Hong Kongban is találunk egy igazán különleges gofrifélét, ami nem ropogós, hanem puha, és tele van buborékokkal, ezt speciális sütőben készítik.

A gofri világnapja alkalmából pedig mutatunk most néhány fenséges receptet, amivel érdemes megünnepelni ezt a jeles eseményt.

Az édes gofrik közül a legjobbak az úgymond „strandos” gofrik, pudinggal, vagy készíthetünk erdeigyümölcsös gofrit, vagy menteset, azaz egy egészségesebb verziót, laktóz, cukor és glutén nélkül. Nálunk nagy kedvenc reggelire a mini fahéjas változat, de létezik ma már vegán gofri és a gyerekekkel is könnyen elkészíthető almás-fahéjas.

Nyáron eperszüretkor egy jól megpakolt epres gofrival turbózhatjuk fel a nyarat, de ha igazán adni szeretnénk az élvezeteknek, akkor a csokikrémes -mogyorókrémes, málnás gofri a nyerő választás.

A gofri alaprecept egyszerű: 4 evőkanál cukor, 50dkg liszt, 20dkg margarin, 5dl tej, 4db tojás, 1csomag vaníliás cukor, 1csomag sütőpor és olaj kell hozzá.

A gofri tészta elkészítéséhez egy nagyobb keverőtálba szitáljuk a lisztet. Hozzáadjuk a sütőport, az egész tojásokat, a vaníliás cukrot, és alaposan összekeverjük, ezt követően hozzáadjuk a tejet, a puha margarint, a cukrot, és lehetőség szerint robotgéppel simára keverjük. Palacsintatészta sűrűségű tésztát kell kapnunk. Ha csomómentesre kikevertük a gofritésztát, fél órán át a hűtőben pihentetjük, majd ezt követően a gofrisütőt felmelegítjük és az olajjal vékonyan kikenjük. Belekanalazunk egy adag tésztát, és szép barnára megsütjük.

Az elkészült gofrit lekvárral, nutellával, porcukorral, olvasztott csokival, gyümölccsel…stb. kínáljuk. A gofrikészítésnél mindig figyeljünk rá, hogy a hozzávalókat csomómentesre, krémesen folyékonyra keverjük! Különösen ropogós lesz a gofri, ha a receptben lévő tejet langyos vízre cseréljük, és kicsit tovább sütjük. Ha tejjel készítjük, akkor puhább és sötétebb lesz a tészta. Sütés után a gofrit rácson célszerű pihentetni, mert, ha egymásra tesszük őket, megpuhulnak.

A gofri ideális reggelire, desszertnek, partira, gyerekzsúrra, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Érdemes beszerezni egy gofrisütőt és kísérletezni az ízekkel! Jó étvágyat hozzá!

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Cseresznye szezon, használd ki!

Mindenki ismeri a cseresznyét, a gyerekek a fülükre akasztják, a felnőttek befőttet készítenek belőle. Érdemes sokat fogyasztani belőle, mert igencsak egészséges.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?