Menü

A középfülgyulladás okai

A heveny középfülgyulladás az egyik leggyakoribb fülészeti betegség, mely legtöbbször vírusos nátha szövődményeként jelentkezik. A középfülgyulladás megjelenésében a gyermekkori érintettség dominál, de nem ritka a felnőtteknél jelentkező, sokszor vissza-visszatérő formája. Ez utóbbi gyakran torkollik krónikus, idült állapotba.

A középfülgyulladás, orvosi nevén otitis media, egy gyulladásos állapot, amely a középfülben található. A középfül a dobhártya mögötti üreges terület, és fontos szerepet játszik a hallásban. A középfülgyulladás leggyakrabban gyermekkorban fordul elő, de felnőtteknél is előfordulhat.

A középfülgyulladás általában a felső légúti fertőzésekkel, például náthával vagy torokfájással kezdődik. A fertőzés terjedhet a középfülbe, ahol gyulladást okozhat. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fájdalom, a fülben érzett nyomás vagy teltség érzése, halláscsökkenés, láz és az általános rossz közérzet.

A középfülgyulladást különböző típusokra lehet osztani, például akut vagy krónikus középfülgyulladásra, valamint gennyes vagy nem gennyes középfülgyulladásra. Az akut középfülgyulladás általában hirtelen kezdetű és rövid ideig tartó gyulladás, míg a krónikus középfülgyulladás hosszabb ideig fennállhat.

Középfülgyulladás kialakulásakor a kórokozó az orr-garatűr felől a fülkürtön (garatot a középfüllel összekötő vékony nyálkahártyával bélelt járat) keresztül jut el a dobüregbe. A heveny középfülgyulladás kezdeti tünetei lehetnek láz, fülfájdalom, halláscsökkenés, elesettség, étvágytalanság . Ha a kisgyermek feltűnően gyakran piszkálja, nyomogatja a fülét, mindig gondoljunk egy esetleges középfülgyulladásra. A fertőzés előrehaladtával a tünetek erősödnek, magas láz, erős fájdalom, a dobhártya átszakadásával fülfolyás alakul ki. Mindehhez gyakran társul orrfolyás, torokfájás. Gyermekkorban tartósan fennálló fülkürtműködési zavar, általában megnagyobbodott orrmandula következtében kialakulhat savós- nyákos középfülgyulladás, melynek egyetlen jele a halláscsökkenés. Fájdalommal, egyéb tünettel nem jár.

Az akut (heveny) középfülgyulladást legtöbbször nátha, esetleg garatgyulladás előzi meg. A két betegség ilyen szoros összefüggését anatómiai és élettani okok magyarázzák. Az orrüreg hátsó részén, az orrmandula közelében mindkét oldalon egy kis csatorna (fülkürt vagy más néven Eustach-kürt) indul a dobüreg felé.

A fülkürtnek igen fontos szerepe van a normális dobűri nyomás biztosításában, mely a tökéletes hallás alapvető feltétele. A hanghullámokat a dobhártyáról a belső fül felé továbbító hallócsontocskák csak megfelelő nyomásviszonyok mellett működnek tökéletesen. Hangtovábbító feladatukat csak akkor tudják optimálisan ellátni, ha az üregben uralkodó nyomás megegyezik a külső légnyomással.

Bármilyen - akár pozitív akár negatív – nyomásbeli eltérés, valamint, ha az üreg levegő helyett folyadékkal telik meg, halláscsökkenést eredményez. Előbbit saját magunk is tapasztaljuk, ha autóval szerpentinen hirtelen ereszkedünk vagy repülővel leszálláskor. Ilyen esetben a nyelés illetve ásítás az előbb említet fülkürtöt nyitja meg, biztosítva ezáltal a középfül és a külső levegő nyomásának kiegyenlítődését.

Amennyiben a dobüreg normális légnyomási viszonyait nem tudja szervezetünk biztosítani, hallásunk csökken. Ez történhet úgy, ha fertőzés miatt a levegő helyét váladék foglalja el, illetve, ha a fülkürt működési zavara miatt a kiegyenlítő funkció esik ki.

Emellett allergiás reakciók, például az orrnyálkahártya duzzanata, szintén hozzájárulhatnak a középfülgyulladás kialakulásához, mivel az allergiás tünetek fokozzák a fülkürt diszfunkcióját és a középfülben lévő folyadék felhalmozódását.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.