Mire jó a rügyterápia?
- Dátum: 2024.03.05., 19:19
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- kivonat, növény, rügy, táplálék, terápia, természet
A tavaszi természet éledezésével a növények rügyei értékes kiegészítői lehetnek táplálkozásunknak, melyekből hosszú ideje készítenek kivonatokat is. Ennek egyfajta orvoslási módszere a rügyterápia, amely a tudományosság határterületén áll. Hiszen hasznossága megkérdőjelezhetetlen, és rengeteg pozitív hatása van, viszont tudományosan kevésbé ismert és elfogadott terület. Az alábbi cikkben ezen módszert ismerhetjük meg részletesebben.
Mi is valójában a rügyterápia, hivatalos nyelven gemmoterápia?

A fitoterápia nagyjából ötvenéves múltra visszatekintő ága, amely a rügyekből nyert készítményekkel gyakorolt kezelést jelenti. Legelőször a belga származású Pol Henry orvos kísérletezett vele, aki rájött, hogy a növények szövetei is tartalmazhatnak hasznos elemeket. Kísérletezni kezdett, és a növények embrionális szöveteiből készített kivonatok, az úgymond koncentrátumok segítségével egy újfajta terápiás irányzatot keltett életre. Mondhatni, hogy a gemmoterápia egy bioterápiás módszer is, amihez a növények embrionális részeit (rügyeit, csíráit, magvait, fiatal hajtásait, bimbóit, gyökérrostjait) használja fel az adott szakember. Legtöbbször a rügyeket nem csak nyersen elfogyasztja valaki, hanem sokszor egyfajta tinktúrát, kivonatot készítenek belőle, amely ezáltal jóval erősebb is lesz.
A növénynek nem fáj…
Más szempontból a rügybe, a növény a legértékesebb tápanyagait rejti el, ami lehetővé teszi a növény túlélését, a szaporodását, és a jövőjét. A növények rügyeiben olyan koncentráltan találhatóak meg anyagok, amelyek más részében nem. Ezek különféle ásványi- és nyomelemek, vitaminok, enzimek, zsiradékok és még sok más, melyből a szervezetünknek gyakran hiánya van. Persze a fák, virágok, bokrok nem rendelkeznek érzésekkel, viszont ha használunk egy-egy növényt, akkor mindig csak annyi rügyet “vegyünk el tőle” amennyit szívesen ad, tehát ami után még tud akár termést is hozni és virágozni.
Közismert rügykivonatok:

Kőris – köszvény, húgyúti gyulladások, veseelégtelenség
Diófa – bőrgyulladások, akné, pattanásos bőr ellen
Cédrusok – száraz ekcéma, bőrkiütések ellen
Hárs – álmatlanság, alvászavarok, idegesség
Vörös áfonya – váltakozó székrekedés és hasmenés, irritábilis bél-szindróma, a bélrendszer gyulladásos megbetegedései
Málnarügy – hormonális zavarok kezelésére
Füge – gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorirritáció, étvággyal kapcsolatos problémák
Galagonya – szívpanaszok, heves szívdobogás
Rozmaring – máj- és epe működési zavarok, elégtelen epetermelés, epekő-képződési hajlam
Csipkerózsa és rózsafélék – pajmirigy problémák ellen és fájdalomcsillapító hatással is bír.
Hogyan épül fel a folyamat?
Az egész folyamat alapja a különböző tinktúrák készítése. A növényi hormonok, és a belőlük készített olajok, szerek nem tartós anyagok. Lényeg, hogy élő, vagyis virágzó növénnyel kell dolgozni, majd az elkészítés után minél hamarabb elfogyasztani. Természetesen rengeteg módszer van, és nagy részét szakemberek végzik, de a klasszikus rügykivonatokhoz általában alkoholt és glicerint használnak. Később ezt hígítják, érlelik, átkeverik az adott kivonatot és ez kerül kereskedelmi forgalomba.

Őszintén szólva a rügyterápia egy érdekes terület, fontos leszögezni, hogy súlyos krónikus megbetegedésekre nem biztos, hogy megfelelő módszer lehet. Valamint itt nincsenek kőbe vésett elemek, úgymond a növényi rügyek hasznosságát többféle módon is ki lehet nyerni. Az olyan mindennapi problémák esetén, mint a kimerültség, a stressz, a megfázás, a felfázás igenis hasznos lehet, amelyhez a tavaszi idő jó alapot ad. A gemmoterápiás készítmények hatásai növelik az immunitást, javítják a központi idegrendszer működését, és fiatalítják a szervezetet.
Mondjuk azt, hogy ez az egész terület egy gyengéd kezelési eljárás. Ha valakiben van kísérletező kedv, akkor meg lehet próbálni egy-egy növény rügyeivel kísérletezni, úgymond megkóstolni, hiszen néhány hónap múlva lehet, hogy gyümölcsöt – a termését – eszünk róla, vagy ritkább esetekben a gyökerét fogyasztjuk el. Komoly kárt nehéz vele másnak, és önmagunknak is okozni, viszont maga az elkészítés is bonyolult, időigényes tud lenni, de már önmagáért a próbálkozásért is megéri kipróbálni.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.