Menü

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.

Nem gondolják végig a dolgokat

A vezető és a főnök közötti legfőbb különbség a küldetésükben érhető tetten. Ha egy főnöknek nincs küldetése a munkában, csak bejár az irodába, és elfoglalja magát a napi teendőkkel bármiféle végcél nélkül, akkor sosem lesz igazi vezető. Szilárd terv nélkül ugyanis nem lehet célokat felállítani és felmérni az eredményeket. Tervezési szakasz nélkül a vezető elveszti a visszacsatolás lehetőségeit is. A jó vezetők új projekt esetén tervet készítenek, és minden fontos információt megosztanak az alkalmazottaikkal, mielőtt bármiben is döntenének.

Nem ismerik el az eredményeket

Valószínűleg már mindenki találkozott azzal a főnöktípussal, aki folyamatosan kritizál, és szinte csodával határos, ha egy-egy dicsérő szó hagyja el a száját. Egy igazi vezető ellenben tudja, hogy a jól végzett munkáért járó elismerés az egyik legnagyobb motiváló erő. Ezt bizonyítja az is, hogy az alkalmazottak 69%-a sokkal keményebben dolgozik, ha úgy érzi, elismerik az erőfeszítéseit.

Pár jó szó tehát felbecsülhetetlen fegyver lehet, ráadásul semmibe sem kerül. A jó főnökök akár személyesen ismerik el az eredményeket, akár e-mailen keresztül vagy jutalmazási és ösztönző programok keretében, a minimális erőfeszítés mindenképpen megtérül majd.

Mikromenedzserek

A mikromenedszer minden irányból és állandóan kontrollálni próbálja beosztottai munkáját, ezért semmi esély arra, hogy a dolgozók kreatív munkát végezzenek. A mikromenedzsment tönkreteszi a munkahelyi kapcsolatokat is, ami az elkötelezettség felbomlásához vezet.

Sosem figyelnek másokra

Kutatások szerint közvetlen összefüggés van az erős vezetés és a másokat meghallgatni tudás között. A vezetők azonban gyakran gondolják azt, hogy mivel ők vannak a ranglétra legtetején, minden ötlet csakis tőlük származhat. Egy igazi vezető azonban tudja, hogy a jó ötletek minden szintről érkezhetnek – a legújabb gyakornoktól egészen a legmagasabb szintű szenior beosztottig. Egy jó vezető tehát figyel, alaposan elemzi a hallottakat, és megfelelő válaszokat ad az összes ötletre.

Nem tudják kontrollálni az érzelmeiket

Senki sem lehet tökéletes: az alkalmazottak 45%-a rendszeresen elveszíti a türelmét a munkában. A vezetőnek sem kell folyamatos békét, nyugalmat és harmóniát sugároznia magából, de tudnia kell kezelni a haragját. Ugyanis ha nagy nyilvánosság előtt adja ki a mérgét, nem muat jó példát az alkalmazottaknak, és nemcsak az irodai morál csökken, de sérül a munkavállalói elkötelezettség is.

Egy kutatás szerint ráadásul az alkalmazottak 25%-a inkább beteget jelent, mintsem szembe kelljen néznie egy munkahelyi konfliktussal. Ez a kiesés pedig rengeteg veszteséget hozhat a cég számára is. A jó vezető ezért szakszerűen tudja kezelni a haragját, csalódottságát és frusztrációit, és olyan munkahelyi légkört teremt, ahová mindenki szívesen jár be dolgozni.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.