Menü

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.

Nem gondolják végig a dolgokat

A vezető és a főnök közötti legfőbb különbség a küldetésükben érhető tetten. Ha egy főnöknek nincs küldetése a munkában, csak bejár az irodába, és elfoglalja magát a napi teendőkkel bármiféle végcél nélkül, akkor sosem lesz igazi vezető. Szilárd terv nélkül ugyanis nem lehet célokat felállítani és felmérni az eredményeket. Tervezési szakasz nélkül a vezető elveszti a visszacsatolás lehetőségeit is. A jó vezetők új projekt esetén tervet készítenek, és minden fontos információt megosztanak az alkalmazottaikkal, mielőtt bármiben is döntenének.

Nem ismerik el az eredményeket

Valószínűleg már mindenki találkozott azzal a főnöktípussal, aki folyamatosan kritizál, és szinte csodával határos, ha egy-egy dicsérő szó hagyja el a száját. Egy igazi vezető ellenben tudja, hogy a jól végzett munkáért járó elismerés az egyik legnagyobb motiváló erő. Ezt bizonyítja az is, hogy az alkalmazottak 69%-a sokkal keményebben dolgozik, ha úgy érzi, elismerik az erőfeszítéseit.

Pár jó szó tehát felbecsülhetetlen fegyver lehet, ráadásul semmibe sem kerül. A jó főnökök akár személyesen ismerik el az eredményeket, akár e-mailen keresztül vagy jutalmazási és ösztönző programok keretében, a minimális erőfeszítés mindenképpen megtérül majd.

Mikromenedzserek

A mikromenedszer minden irányból és állandóan kontrollálni próbálja beosztottai munkáját, ezért semmi esély arra, hogy a dolgozók kreatív munkát végezzenek. A mikromenedzsment tönkreteszi a munkahelyi kapcsolatokat is, ami az elkötelezettség felbomlásához vezet.

Sosem figyelnek másokra

Kutatások szerint közvetlen összefüggés van az erős vezetés és a másokat meghallgatni tudás között. A vezetők azonban gyakran gondolják azt, hogy mivel ők vannak a ranglétra legtetején, minden ötlet csakis tőlük származhat. Egy igazi vezető azonban tudja, hogy a jó ötletek minden szintről érkezhetnek – a legújabb gyakornoktól egészen a legmagasabb szintű szenior beosztottig. Egy jó vezető tehát figyel, alaposan elemzi a hallottakat, és megfelelő válaszokat ad az összes ötletre.

Nem tudják kontrollálni az érzelmeiket

Senki sem lehet tökéletes: az alkalmazottak 45%-a rendszeresen elveszíti a türelmét a munkában. A vezetőnek sem kell folyamatos békét, nyugalmat és harmóniát sugároznia magából, de tudnia kell kezelni a haragját. Ugyanis ha nagy nyilvánosság előtt adja ki a mérgét, nem muat jó példát az alkalmazottaknak, és nemcsak az irodai morál csökken, de sérül a munkavállalói elkötelezettség is.

Egy kutatás szerint ráadásul az alkalmazottak 25%-a inkább beteget jelent, mintsem szembe kelljen néznie egy munkahelyi konfliktussal. Ez a kiesés pedig rengeteg veszteséget hozhat a cég számára is. A jó vezető ezért szakszerűen tudja kezelni a haragját, csalódottságát és frusztrációit, és olyan munkahelyi légkört teremt, ahová mindenki szívesen jár be dolgozni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról