Menü

3 jelből egyszerűen megállapíthatod a személyiségzavart

Rosszul alkalmazkodó, gyenge kommunikációs készségekkel rendelkező emberekről sokan azonnal megállapítják, hogy valamilyen személyiségzavaruk van. Ezek viszont múló, pillanatnyi állapotot is takarhatnak. Alábbi cikkünkbe 3 jelet írtunk össze, melyekből biztosabb következtetést lehet levonni.

A személyiség az, ahogyan saját magunkat, másokat, illetve a környezetünk történéseit látjuk és reagálunk rájuk. Ehhez nagyban hozzájárulnak az öröklött vonások, valamint az életünk során magunkra halmozott szokásaink. Az utóbbi kihatással lehet arra, hogyan lépünk kapcsolatba másokkal. Például egy elnyomó környezetben felnőtt személy idősebb korában nehezebben nyílhat meg.

A rendellenes személyiséget nem lehet csupán pillanatnyi ismeretség alapján megállapítani, viszont sokan megteszik. Íme három olyan jel, melyekkel biztosabb diagnózist lehet felállítani egy-egy személyről!

1. Alapszintű viselkedés

Ha valamilyen személyiségzavarra utaló jelet tapasztalunk valakinél, attól még nem szabad egyből messzemenő következtetéseket levonni vele kapcsolatban. A személyiség alapja nagyjából 13 éves kor körül szilárdul meg, viszont a pillanatnyi állapotok félrevezethetők lehetnek. A diagnózis megállapításához tisztában kell lenni az illető múltjával, hiszen a tényleges problémáknak évek óta jelen kell lenniük.

Nem tudhatjuk, milyen helyzeteken megy keresztül az adott életszakaszában. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tizenéveseknél jellemző a nárcizmus és a hisztérikusság, ezek miatt viszont nem kell félelmet táplálni a jövőjüket illetően.

2. Rugalmatlanság

Miután az adott személy rádöbben, mennyi befolyásoló tényező volt a múltjában, ami esetleg rossz irányba terelhette, nem fordul segítségért és nem látja be a gondjait. Ez talán a patológiás nárcizmus példájával magyarázható legkönnyebben. A felsőbbrendűségérzéssel rendelkező ember inkább másra tereli a felelősséget ahelyett, hogy saját magát állítaná be hibásnak. A problémáit tagadja, hiszen máskülönben megremegne a túlzott magabiztossága.

3. Globális komplikációk

Egy korábbi példánkkal élve, a tizenévesek körében az ingerlékenység és a kihívást jelentő viselkedés gyakori problémát jelenthetnek. Ez viszont nem jelenti, hogy a szóban forgó fiatal passzív-agresszív viselkedési formákat vett fel, melyekkel a társadalom felé fordul. Sok anyuka és apuka a gyerekük tanáraitól megtudja, hogy a diák az osztálytársaival jól kijön, és semmi hasonló problémát nem mutat az intézményen belül.

Egy személyiségzavarral rendelkező ember az élete minden területén mutatná az adott jeleket, nem csak bizonyos környezetekben és társaságokban.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.