Menü

3 jelből egyszerűen megállapíthatod a személyiségzavart

Rosszul alkalmazkodó, gyenge kommunikációs készségekkel rendelkező emberekről sokan azonnal megállapítják, hogy valamilyen személyiségzavaruk van. Ezek viszont múló, pillanatnyi állapotot is takarhatnak. Alábbi cikkünkbe 3 jelet írtunk össze, melyekből biztosabb következtetést lehet levonni.

A személyiség az, ahogyan saját magunkat, másokat, illetve a környezetünk történéseit látjuk és reagálunk rájuk. Ehhez nagyban hozzájárulnak az öröklött vonások, valamint az életünk során magunkra halmozott szokásaink. Az utóbbi kihatással lehet arra, hogyan lépünk kapcsolatba másokkal. Például egy elnyomó környezetben felnőtt személy idősebb korában nehezebben nyílhat meg.

A rendellenes személyiséget nem lehet csupán pillanatnyi ismeretség alapján megállapítani, viszont sokan megteszik. Íme három olyan jel, melyekkel biztosabb diagnózist lehet felállítani egy-egy személyről!

1. Alapszintű viselkedés

Ha valamilyen személyiségzavarra utaló jelet tapasztalunk valakinél, attól még nem szabad egyből messzemenő következtetéseket levonni vele kapcsolatban. A személyiség alapja nagyjából 13 éves kor körül szilárdul meg, viszont a pillanatnyi állapotok félrevezethetők lehetnek. A diagnózis megállapításához tisztában kell lenni az illető múltjával, hiszen a tényleges problémáknak évek óta jelen kell lenniük.

Nem tudhatjuk, milyen helyzeteken megy keresztül az adott életszakaszában. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tizenéveseknél jellemző a nárcizmus és a hisztérikusság, ezek miatt viszont nem kell félelmet táplálni a jövőjüket illetően.

2. Rugalmatlanság

Miután az adott személy rádöbben, mennyi befolyásoló tényező volt a múltjában, ami esetleg rossz irányba terelhette, nem fordul segítségért és nem látja be a gondjait. Ez talán a patológiás nárcizmus példájával magyarázható legkönnyebben. A felsőbbrendűségérzéssel rendelkező ember inkább másra tereli a felelősséget ahelyett, hogy saját magát állítaná be hibásnak. A problémáit tagadja, hiszen máskülönben megremegne a túlzott magabiztossága.

3. Globális komplikációk

Egy korábbi példánkkal élve, a tizenévesek körében az ingerlékenység és a kihívást jelentő viselkedés gyakori problémát jelenthetnek. Ez viszont nem jelenti, hogy a szóban forgó fiatal passzív-agresszív viselkedési formákat vett fel, melyekkel a társadalom felé fordul. Sok anyuka és apuka a gyerekük tanáraitól megtudja, hogy a diák az osztálytársaival jól kijön, és semmi hasonló problémát nem mutat az intézményen belül.

Egy személyiségzavarral rendelkező ember az élete minden területén mutatná az adott jeleket, nem csak bizonyos környezetekben és társaságokban.

Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra

Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?

Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?

Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.

Miért visel meg minket az ősz?

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.

Így rombolják a bizalmat a megszegett ígéretek

A bizalom a kötődés egyik legfontosabb alapja, ezért különösen fájó, amikor a másik megszegi, amit megígért. Egyetlen csalódás még nem feltétlenül okoz komoly problémát, a sorozatos szószegés azonban idővel meggyengítheti a kapcsolatainkat.

Anhedónia, amikor már az sem okoz örömet, amit korábban szerettünk

Van az a pont, amikor képtelen valaki bárminek is örülni, hiába szerette azt mindaddig. Ennek hátterében anhedónia is állhat.