Menü

Táncterápia? Igen!

Mi az a Táncterápia? A válasz összetett, hiszen ma Magyarországon többféle táncterápiás irányzat létezik, ebbe beletartozik a pszichodinamikus mozgás, a testpszichoterápia, szomatopszichoterápia. Amerikában az alkotással és kifejezéssel dolgozó terápiás formákat összefoglaló néven kreatív terápiáknak nevezik. Bármelyik magyarázathoz is fordulunk, egy biztos: a testtel és testi érzetekkel folyó munkákat hívjuk táncterápiás irányzatoknak.

A tánc évszázadokon át az önkifejezés egyik formája volt, csak nemrégiben lett terápiás módon alkalmazott módszer.

A táncterápia elméletének alapelvei abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a test és a lélek elválaszthatatlanok. A terápia egy olyan terápiás módszer, amely testtudati gyakorlatokat, az improvizált mozgást és a táncban rejlő gyógyító lehetőségeket kapcsolja össze. A hangsúly a testi élmények átélésén van, de a kifejezés nemcsak táncban történhet, hanem képben, rajzban, dramatikus formában is.

Mire jó a táncterápia?

A táncterápia különféle rendellenességek és betegségek gyógyítására alkalmazható.

A módszer alkalmas arra, hogy felszínre hozza a mélyben szunnyadó problémákat, indulatokat, örömöket, érzelmeket, melyeket ezesetben nem a szavak oldaláról közelítünk meg, hanem képekkel, mozgással, tánccal.

A módszer szakértői és követői szerint „életünk is egyfajta alkotás, így az alkotáshoz való viszonyunkban tükröződik mindaz, ahogyan létezünk.”

Miért jobb kifejezni magunkat tánccal, mint szóban?

A vizuális kifejezés azért más, ennek segítségével hidat teremthetünk a sokszor nehezen megfogalmazható verbális kifejezésmód között.

Miért fontos a tánc, mint mozgás?

A mozgás a legalapvetőbb és legkorábbi módja a kapcsolatteremtésnek. A táncban nagyon sok információ elrejtőzik vagy épp megmutatkozik, ez pedig nagy jelentőséggel bír.

Már 2-3 éves kor alatt, a beszéd előtti életkorban kialakul későbbi személyiségünk, testünk emlékszik, a táncterápia segítségével pedig előhívhatóak a korai élmények is. A módszer a szó előtti időszak eszközeivel dolgozik, ezért lehetőséget teremt a korai élmények feldolgozására, az anya-gyermek kapcsolat feltárására, korrekciójára.

A művészetterápiára sokan úgy tekintenek, mint a személyiség öngyógyító erejére. A vizuális és/vagy mozgásos kifejezés sokat segítenek abban, hogy a problémát egy másik, addig ismeretlen szemszögből is megragadjuk, kibontsuk, kidolgozzuk, megfejtsük, megoldjuk.

Hogyan néz ki a táncterápia a gyakorlatban?

A táncterápiát lehet csoportban, vagy egyénileg is végezni. Az alkalmak beszélgetéssel kezdődnek és zárulnak le. A nyitó körben megoszthatjuk magunkról azt, ami a probléma, amit szeretnénk megoldani, elmondhatjuk, hogyan érkeztünk a csoportba, milyen érzelmeink, benyomásaink vannak.

A beszélgető-kör után mozgás következik, ez egyfajta bemelegítést jelent, majd következik a testtudati munka, a mozgás kutatása csoportvezetők segítségével. A mozgás, táncolás során sok élményt gyűjtünk, tapasztalatot szerzünk önmagunkról.

A következő szakaszban a mozgásélményt értékelik, megjelenítik képekben is. Megnézik, hogy a mozgás-, alkotás-, kapcsolatélménynek milyen lenyomata alakul ki, majd megosztjuk élményeinket, azokat a belső képeket, érzeteket, emlékeket, melyek felidéződtek. A terápia gyakran meglepő felismerésekhez vezet, mely pozitív változásokat eredményezhet páciens/ek életében.

Mi történik, ha valaki nem szeretne beszélni, vagy táncolni, esetleg rajzolni?

Nem kötelező táncolni, lehet hallgatni és lehet elcsendesedni, ülni és várni, szemlélni is. A tagok, a maguk történetével, élményvilágával, dinamikájával sokat segítenek egymásnak.

A csoport megtartó erővel bír

A táncterápia az 1940-es években született, népszerűsége egyre csak nő. A táncterápia alkalmazása a következő területeken valósul meg: mentálhigiéniai rehabilitációs központokban, egészségügyi és oktatási intézményekben, szanatóriumokban és más egészségügyi programokban. A táncterápia különböző ágai sokat segíthetnek sokféle betegség és zavar gyógyításában.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Egy nap Debrecenben – Ahol a történelem és a természet találkozik

Ha csak egy vagy két napod van Debrecenre, Magyarország második legnagyobb városára, akkor is mindent megtalálsz, amit egy rövid kirándulás során keresel. A város bőségesen kínál kultúrát, történelmet, nyugalmat és egy csipetnyi éjszakai pezsgést. Az ismert helyeken, mint a Nagytemplom, a Nagyerdő vagy a Déri tér, könnyű belefeledkezni a város hangulatába, és észre sem veszed, hogy milyen gyorsan elrepül a nap.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.