Menü

Az érintés pszichológiája

Harlow a 40-es, 50-es években végzett majomkísérleteivel mutatott rá az érintés fontosságára: a makákó kölykök túlnyomórészt a szőrrel borított pótanyán töltötték az idejüket, még ha a drótból készült pótanyánál is volt a táplálék. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az anya-gyermek kapcsolat jóval több puszta táplálásnál, az “érintés biztonsága” az, ami a pszichológiai fejlődéseben és lelki egészség szempontjából a leglényegesebb. Részben ennek a kísérletnek hatására alakította ki Bowlby a kötödéselméletét.

A magyar származású Spitz is azt figyelte meg, hogy a családban, a börtönbölcsődében, illetve árvaházakban cseperedő csecsemők eltérően fejlődnek: az árvák esetében nagyfokú lemaradás volt tapasztalható egy év alatt. A gyermekek anya, vagyis elsődleges kötődés hiányában, a testi és érzelmi romlás jeleit egyaránt mutatták. De az érintés nem csak gyermekkorban fontos, szeretetteljes kapcsolatokban is jelentős annak minősége és mennyisége. A pozitív érintés oldja a feszültséget, enyhíti a fájdalmakat, segíti a gyógyulást és ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben.

Az Érintés Fesztiválra készült egy felmérésben azt vizsgálták, hogy a részvevőknek milyen a viszonyuk az érintéssel és az milyen kapcsolatban áll az egészségükkel, elégedettségükkel. Emellett a személyiségvonások összefüggéseit is elemezték az érintés különböző aspektusaival. A 99 elemből álló kérdőívben 5 demográfiai kérdés mellett 1 vonatkozott a szubjektív egészségi állapotra, 4 az élettel való elégedettségre, 30 a személyiségvonásokra, 57 az érintésre vonatkozó tapasztalatokra és hozzáállásra, 2 pedig a jelenlegi kapcsolat hosszúságára és a kapcsolattal való elégedettségre.

A személyiségvonásokat egy 30 ellentétpárból álló tulajdonságsor mérte a ma legelfogadottabb öt faktor mentén, melyek az extraverzió, a barátságosság, a lelkiismeretesség, a neuroticitás (érzelmi labilitás) és a nyitottság a tapasztalatokra. Az érintésre vonatkozó tapasztalatokat és hozzáállást egy olyan állítássor segítségével vizsgáltuk, ahol hat alskála mérte a családi és baráti érintéseket, a jelenlegi intim érintéseket, a gyerekkori érintéseket, az öngondoskodás mértékét, illetve a hozzáállást az intim, továbbá az ismeretlen érintésekhez.

Az online kérdőívet 2018 december vége és 2019 január vége között 300 felnőtt töltötte ki anonim módon. Ekkora elemszám elegendő ahhoz, hogy megbízható statisztikai eredményt kapjanak. A kitöltők háromnegyede nő, egynegyede férfi volt – ez az arány érdekes módon számtalan pszichológiai felmérésben megjelenik. A legfiatalabb kitöltő 18, a legidősebb 80 éves, az átlagéletkor 40 év. A válaszadók több mint fele világvárosban él, valószínűleg Budapesten, 12% nagyvárosban, 14-14% középvárosban és kisvárosban, 8% pedig faluban.

A kitöltők közel 30-30%-a egyedül él vagy két fős háztartásban, egyharmada 3-4 fős családban, és 10% 5 fő feletti közösségben. A résztvevők majdnem kétharmada diplomás, további 15% felsőfokú végzettségű, 20% érettségizett, 5% pedig szakképzett. Ezeket a statisztikai adatokat azért érdemes ismerni, mert megadják a felmérés korlátait is. Látható, hogy a mintában a világvárosi, 1-2 fős háztartásban élő diplomás nők túl vannak reprezentálva, tehát az eredmények leginkább rájuk lesznek jellemzőek.

A legtöbb résztvevő jónak ítélte meg saját egészségét, többnyire elégedettek az életükkel. A személyiségvonásokat illetően az átlag inkább extravertált: társaságkedvelők, aktívak, bőbeszédűek, vidám természetűek és energikusak. De nagyon szórtak a pontszámok, épp úgy, mint a neuroticitás esetében, a 300 kitöltőből vannak érzelmileg egészen stabil, nyugodt, kiegyensúlyozott személyek, de hasonlóképpen nagy számban szorongó, aggódó és bizonytalan egyének is. A barátságosság, nyitottság és lelkiismeretesség esetében is a többség magasabb pontszámokat kapott, így rájuk jellemző, hogy megértőek, elfogadóak, szeretetteljesek, mindemellett megbízhatóak, kitartóak, céltudatosak, valamint toleránsak a különféle értékek iránt, kreatívabbak, szívesen kipróbálnak új tevékenységeket.

Mint korábban említettem az érintésre vonatkozó tapasztalatok és hozzáállás hat alskálából áll. Ebből nézzük elsőként a családi és baráti érintések eredményeit. A legtöbben magasabb pontszámot kaptak, tehát az ölelések, puszival való köszöntések jelen vannak a családi és baráti kapcsolatikban. Az élettel való elégedettséggel és a szubjektív egészséggel szoros kapcsolatban áll, ennél már csak a jelenlegi intim értintés áll erősebb kapcsolatban velük. Ez azt jelenti, hogy a családtagjainktól, barátainktól kapott érintések nagyban hozzájárulnak a szubjektív jóllétünkhöz.

Személyiségvonások közül a barátságossággal áll legszorosabb kapcsolatban, tehát a gondoskodó, elfogadó emberek több érintést adnak és kapnak szeretteiktől. Erős fordított összefüggés rajzolódott ki a neuroticitással: érzelmileg stabilabbnak, nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak vallották magukat azok, akiknek a baráti és családi kapcsolataikban az érintés fokozottabban megjelenik. Megvizsgáltam az alskálák közötti összefüggéseket is.

Érdekes módon legszorosabb kapcsolatot az ismeretlen érintéssel való hozzáálláshoz kaptam: kellemesebben veszik idegenek érintését azok, akiknek sok érintéssel találkoznak a családjukban vagy barátaik körében. Ők azok továbbá, akik a legpozitívabban állnak az intim érintésekhez is, illetve gyermekkori érintéseikre is jó szívvel gondolnak vissza.

SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.

Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.

Félek a gyermekvállalástól – Társadalmi nyomás és bizonytalanság

Sokan eljutunk életük egy olyan pontjára, amikor felmerül a kérdés a szülőséggel kapcsolatban. Lehet, hogy még nem érzed magad felkészültnek, vagy épp a párod sürget, miközben te egyre bizonytalanabb vagy. Az elköteleződéstől való rémület gyakoribb, mint hinnénk és ez a kétely gyakran a családalapítással is összefügg. Viszont nem jelenti azt, hogy veled bármi baj lenne, ha nem akarsz azonnal csemetéket magad köré.

Szorongás kezdődő jelei

A kezdődő szorongás jelei lehetnek testi és pszichés tünetek is. Fizikailag jelentkezhet szapora szívverés, légszomj, izzadás, hasfájás, emésztési problémák, izomfeszülés és remegés. Pszichésen pedig a szorongásos tünetek közé tartozik az állandó aggódás, a fáradtság, az ingerlékenység, a koncentrációs nehézségek, alvászavarok, és akár a pánikrohamok is.

Sztárok iránti rajongás – lelkesedés vagy megszállottság?

Poszterek a falon, újságkivágások a tolltartóban, karikatúraszerű arcok és monogramok a füzet szélére firkálva. Sokunk tinédzser éveit végigkísérte egy kedvenc színész, egy énekes, egy sportoló vagy egy másik ikon iránti lelkesedés. Évek múltán is elmosolyodunk, ha meglátjuk vagy meghalljuk a régi bálványunkat. Bár az imádat leggyakrabban a kamaszkorhoz kötődik, felnőttként is lehet favoritunk, akire felnézünk az eredményei vagy a személyisége miatt.