Menü

Önsorsrontás: van ilyen, és abba lehet hagyni

Ha évek, évtizedek óta küzdünk a túlsúllyal, vagy hiába minden, mégsem tudjuk letenni a cigit, lehet, hogy mi is saját magunkat szabotáljuk? Mutatjuk, mire kell figyelni.

Ha az önsorsrontás csapdájába esünk, akármilyen célkitűzésünk van biztos, hogy nem sikerül azt teljesítenünk. Saját szabotázsunknak rengeteg fajtája van, halogatás, probléma megoldás drogokkal és alkohollal, érzelmi evés, interperszonális konfliktusok. Ezek a mindennapokban előforduló tevékenységek különösen alattomosak, mert viszonylag jelentéktelennek tűnnek. Csak egy sör, egy utolsó falat a hűtőből, még egy nap mielőtt nekiállok a feladatoknak... Valahol mélyen érezzük, hogy nem jó, amit csinálunk, de az adott pillanatban úgy tűnik, hogy segítenek, könnyebbé teszik a helyzetet. A sok, összeadódó tényező olyan önsorsrontó szakadékot hoz létre, amiből nehéz kimászni.

Az önbecsülés hiánya

Az önbecsülés olyan, akár egy iránytű, mely a jövő felé mutat. Megmutatja, meddig nyújtózkodhatunk, merre mehetünk tovább, miben és kiben bízhatunk, mire és kire számíthatunk. Az alacsony önbecsülés azt hazudja nekünk, a lehetőségeink parányiak, az életünk irányítása rég nincs a kezünkben, lényegében alig tehetünk magunkért valamit. Az öröm, a siker és boldog instagram-fotók mindig másoknak járnak. A boldog és sikeres élet elé komoly akadály gördül, ha lebecsüljük magunkat, ha azt érezzük, az élet nagy szupermarketjében leárazott termékké váltunk. Végül mindez az életünkkel való súlyos elégedetlenséghez, akár depresszióhoz és más mentális (vagy fizikai) egészségügyi problémákhoz vezethet. Az önbecsülés növelése érdekében tartsunk szem előtt realisztikus célokat, apró terveket készítsünk, majd fokozatosan egyre nagyobbakat, és ha megvalósítottük őket, akkor ünnepeljük meg!

Negatív gondolkodás

A negatív gondolkodás olyan, mint egy ganajtúróbogár: csak gördül, csak gördül utánunk a negatív tapasztalatok sora és a negatív gondolat - negatív tapasztalat körforgása végtelen spirálba kerül, ami csak tovább erősíti önmagát. Éppen ezért nem olyan könnyű kikeveredni ebből: minden spirálban ott rejtőzik egy negatív tapasztalat, ami univerzális érvényt nyer: a számos tapasztalat közül aztán már csak a negatív tapasztalatra figyelünk a negatív gondolkodás állapotában, így láss csodát: mindig, minden nap nyerünk egy megerősítést, hogy jól gondoltuk! Az emberek tényleg csalfák, a munkahelyen tényleg nem becsülnek meg, az autósok tényleg bunkók és a boltos tényleg megpróbált átverni.

A negatív gondolkodás abból az alapvetésből indul ki, hogy a “világ”, az “élet”, az “emberek” valamilyenek, és az a valamilyen többnyire rossz: elhanyagoló, bántó, csaló és ártó szándékú. A negatív gondolkodás áldozatainak tapasztalataival ellentétben azonban a “világ”, az “élet”, az “emberek” egész egyszerűen semmilyenek. Velünk a “világ”, az “élet”, az “emberek” – leszámítva a természeti katasztrófákat, háborúkat, bántalmazó embereket és egyéb rendű és rangú tragédiákat – olyanok, amivé a tapasztalataink és a gondolataink változtatják őket.

A tökéletesség hajszolása

A tökéletesség keresése mögött gyakran kíméletlen szülői elvárásrendszerek vagy az az ősbizalmatlanság húzódik meg, hogy senkire nem számíthatok, csak és kizárólag magamra, ezért ha ellazulok, ha elengedem magam, akkor szó szerint végem van! Aki ebben a csapdában magára ismer, úgy érezheti, egész életében egy csillogó hajó után kapálózik a vízben, ami mindig épp csak egy orrhossznyival jár előtte. Ha véletlenül elérné, rájön, hogy az egészet csak álmodta és mindi a vízben kapálózik. A hibák elfogadása és a fejlődés tudomásulvétele és értékelése sokkal egészségesebb hozzáállás. Ügyeljünk arra, hogy realisztikus célokat tűzzünk ki magunk elé, és engedjünk el minden irreális elvárást. A tökéletesség és az emberi lét összeegyeztethetetlenek.

Az egészségtelen életmód – mint a rossz étrend, a kevés mozgás és az alváshiány, hogy csak hármat említsek – nemcsak a testi, hanem a mentális egészséget is befolyásolja. Mindehhez hozzávenném, amit magam is tapasztalok mindazoknál, akikkel dolgozom: az énidő-megvonás. Az egészséges életmód megköveteli, hogy legyen delegált időnk magunkra. Noha ezt munka, család, párkapcsolat, építkezés stb. miatt nem olyan rém egyszerű megoldani, de szükséges. Idő a csendre, a saját preferenciák megélésére, a szeretem-dolgokra, hovatovább a pihenésre – ezek nélkül az élet végeláthatatlan és értelem nélküli hajtás és hajszolás valami olyan eléréséért, aminek még a közelébe se jut, aki így éli az életét.

Az életcélok hiánya

Az életcélok hiánya könnyen az életünk stagnálásához vezethet, és elveszíthetjük motivációnkat és lelkesedésünket. Ez maga a mesterterv - minden lépésünk, döntésünk indoka és háttere. Elemei egyszerűek, de önismereti utunk során időről időre felülvizsgálandók: valóban a sajátunk-e vagy filléres másolat csupán? Az életcéljaink jelentik a tájolót, amely segít minket abban, hogy ne vesszünk el a saját útvesztőnkben.

Az életcélok hiánya gyakran a motiváció hiányát és a céltalanságot eredményezi. Az életcélok nemcsak arra szolgálnak, hogy irányt mutassanak, hanem motiválnak és inspirálnak is minket, hovatovább értelmet adnak.

A megoldás az életcéljaink meghatározása és tisztázása. Ez magában foglalhatja a személyes, karrier, egészségügyi, pénzügyi vagy spirituális célok megfogalmazását. Az életcéljaink tükrözik, kik vagyunk, milyenek szeretnénk lenni, és mit szeretnénk elérni az életünkben. Az életcéljaink meghatározása segít minket abban, hogy összpontosítsunk a legfontosabb dolgokra, és segít minket abban, hogy hatékonyan használjuk az időnket és erőforrásainkat.

Az életcéljaink megfogalmazása és tisztázása hosszú folyamat lehet, és időbe telhet, míg megtaláljuk őket. De érdemes belevágni. Érdemes az önismeret útjára lépni, mert saját iránytűnk követése a legnagyobb kaland az életben.

Kommunikációs problémák fajtái

Az önérvényesítés mindenkiben ott van: van, aki erőszakosan nyomul, van, aki érzelmi zsarolást alkalmaz, vagy manipulatív eszközökkel él, hogy elérje célját.

Az énerő miértje és fejlesztése

Az életben számos olyan kérdés van miszerint: milyen tulajdonságokat szeretünk leginkább magunkban? Mely képességeinkre támaszkodhatunk a nehéz helyzetekben? Úgymond mindenki életében vannak krízisek, mélypontok, amelyekkel akkor is meg kell küzdeni, ha az számunkra nem komfortos. Ehhez a küzdéshez énerőre van szükség, amelyet leggyakrabban a múltbéli helyzetekből, és tapasztalatokból merítünk. Ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hogy miből táplálkozhat a belső énünk, vagyis miből meríthetünk erőt a mindennapi stresszhelyzetekkel való megküzdéshez.

A betegségtudat valós okai

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél.

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Szorongásos kórképek

A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a fog megélni valamilyen szorongásos betegséget. Világszerte a családorvosi rendelőkben jelentkezők 30-40%-a szenved szorongásos betegségben. A szorongásos kórképek nőknél 2-4-szer gyakoribbak.