Menü

Mire jó a méhviasz?

A természetes alapanyagok használata évezredekre nyúlik vissza, hiszen a régmúltban nem voltak azok a laboratóriumok és ezt követően gyárak által előállított szintetikus anyagok, mint manapság. Pont egy ilyen ősanyag a méhviasz is, melynek felhasználási módja is igen sokrétű.

Már egészen régen felfedezte az emberiség a méhek által gyűjtött és „gyártott” anyagokat, igazából már az őskori barlangrajzok is tanúskodnak erről. A méhek szorgos munkája által a mézet már nagyon rég ismerjük, de van itt még valami, amit nekik köszönhetünk, ez pedig a méhviasz. Az ókori Egyiptomban is használták a hallottak testinek balzsamozásához vagy urnák, koporsók és edények hermetikus lezárásához. A későbbiekben ékszerkészítésre és a mindennapos használatban lévő tárgyak készítésére is igénybe vették. Azonban azt is meg kell említeni, hogy az egészségre gyakorolt jótékony hatása is igen jelentős.

A méhviasz az az anyag, amit a fiatal kis méhek arra használnak, hogy kialakítsák a lépet, mely szükséges a méz tárolásához, a virágpor raktározásához és az újabb méhek kifejlődéséhez is. Ezt a fajta viaszt a méhek a virágpor elfogyasztása után a potrohuk hasi oldalán lévő viaszmiriggyel állítják elő. Apró kis pelyhek keletkeznek, a méhek „megrágják”, ezzel elérik, hogy képlékennyé, formálható váljon az anyag, ekkor még fehér színe van. Ezután szépen fel tudják építeni a lép rácsos szerkezetét. Ez a szerkezet teljesen szabályos hatszögletű sejtekből áll, ez a legoptimálisabb forma ahhoz, hogy a lehető legtöbb mézet el tuják raktározni.

A méhviaszt rengeteg dologra használják, hiszen vízlepergető, zsírokkal, olajokkal elegyet alkot és száradás után filmréteget képez az adott területen. Ezen tulajdonságainak köszönhetően felhasználják pecsétviaszhoz, autófényezésre, különböző sajtok bevonására is, de előszeretettel kenik fel gyümölcsfák metszésénél a metszett ágak lezárására is. Nagyon sokan használják gyertyaöntésre, hiszen magas olvadáspontja miatt lassabban ég, ezért remek gyertya alapanyag, emellett lángja nem képez koromréteget semmin sem.

Kozmetikumokban gyártásánál is szívesen igénybe veszik jótékony hatását. Mivel a bőrbe nem szívódik fel, hanem csak finom filmréteget képez, így nem engedi a bőr kiszáradását, ezért többek közt a jóminőségű ajakbalzsamok egyik összetevője. Magas A-vitamin tartalma miatt segít a sejtek regenerálódását. Fokozza a vérkeringést, baktériumölő és bőrnyugtató hatású, csökkenti a gyulladásokat és elősegíti a sebek gyógyulását. Gyertyaként használva nem csak kellemes illatot kölcsönöz a lakásnak, hanem a égése során olyan negatív ionok szabadulnak fel, amik magukhoz vonzzák a port, a baktériumokat és a polleneket, így megtisztítva a levegőt.

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a növények beporzásának több, mint 70%-áért ők a felelősek, de mézet és méhviaszt is csak, és kizárólag a méhek tudnak előállítani, így mindig figyeljük oda ezekre a kis zümmögő lényekre.

A méhviasz egy minden területen nagyon hasznos dolog, mind egyéb tárgyak gyártásánál, mind a kozmetikumok előállításánál. Óvjuk a természetet, hogy sokáig élvezhessük e méhviasz adta natúr termékek jótékony hatását.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.