Menü

Breadcrumbing - a kenyérmorzsa szórásának jelentése

Emberi kapcsolatainkban sokféle viselkedésformával találkozhatunk, melyek meghatározzák személyiségünket, kivetülnek ismerkedési formáinkra, de sokszor ez az egyik félnek nagyon kellemetlen vagy bizonytalanságot okoz, ilyen a breadcrumbing jelensége is.

Az ember alapvetően társas lény, keresi a párját az életben, de ez nem mindig sikerül a legjobban. Nem is kell feltétlenül párkapcsolatra kihegyezni, amikor ismerkedésről beszélünk, lehet ez egy akár baráti kapcsolat is, de a breadcrumbing inkább a párkapcsolati témában fordul elő legtöbbször. A breadcrumbing kenyérmorzsaszórást jelent és a nárcisztikus személyekre jellemző a leginkább, nevezhető egy érzelmi bántalmazó eszköznek. Presti Ni coach könyvéből többet is megtudhatunk a témával kapcsolatban, ahol egészen részletesen kitér a viselkedés elemeire. A breadcrumbing lényege, hogy az egyik fél úgymond morzsákat szór a másik fél elé, mellyel érdeklődést, flörtölést mutat.

Ezzel a viselkedésével felkelti a másik fél érdeklődését, kialakít egy reménykedést egy kapcsolat kialakítására, de végül nem teljesedik ki a várt kapcsolat. Mondani sem kell, hogy ez a másik, reménykedő félben mekkora sérülést, csalódottságot és magányt hozhat elő. Kissé olyan, mintha a morzsázó feltételekhez kötné a szeretetét, hogy még többet és többet csikarjon ki a szerető félből. Ez ugyanúgy megjelenhet egy munkakapcsolat terén is, amikor a dolgozó előtt elhúzzák a mézesmadzagot, mondjuk egy előléptetéssel kapcsolatban, de az sosem fog megtörténni. Egyenes út vezet a megfelelési kényszerhez mindkét esetben. Kijelenthetjük, hogy ez manipulatív viselkedés.

Felismerhető a jelenség, amikor az ember azt érzi, hogy nem elég jó a másik félnek, hogy nem tesz meg mindent, mert a másik fél elhanyagolja a kapcsolatot. Ilyenkor jön elő az önhibáztatás és csak egy lépés innen a kapcsolatfüggőség, aminél a szenvedő alany már minden pillanatban azt lesi, hogy párjának, főnökének miben kedveskedhet, ezzel is felhívva a figyelmet önmaguk értékére. A manipulatív személy csak akkor ad valamilyen kis morzsát, ha el akar érni valamit és amint megkapta, azonnal visszatér valósi önmagához.

Mindezekkel eléri, hogy az, akit sakkban tart viselkedésével, önmagát marcangolja, lemondjon önállóságáról és mindent megtegyen azért, hogy a kapcsolatában megbecsüljék és szeretethez jusson. Eközben megjelenik a depresszió, a hibás önkép, hogy ő nem elég a szeretethez. Még akkor sem tesz semmit, ha valahol mélyen belül érzi, hogy ez hazugság, de inkább nem néz szembe a fájdalmas igazsággal. Itt lép be a már említett kapcsolatfüggőség. Egy olyan személy esetében, aki ilyen manipulatív kapcsolatba sodródik, mindig szükség van egy külső megerősítésre, támogatásra, hogy ebből ki tudjon szakadni.

A breadcrumbing, azaz morzsaszórás egy olyan jelenség, mely az emberi kapcsolatokat érinti, manipulatív, kihasználja a szeretetre és elismerésre vágyó embereket, ezért nagyon fontos odafigyelni az árulkodó jelekre.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.