Menü

Breadcrumbing - a kenyérmorzsa szórásának jelentése

Emberi kapcsolatainkban sokféle viselkedésformával találkozhatunk, melyek meghatározzák személyiségünket, kivetülnek ismerkedési formáinkra, de sokszor ez az egyik félnek nagyon kellemetlen vagy bizonytalanságot okoz, ilyen a breadcrumbing jelensége is.

Az ember alapvetően társas lény, keresi a párját az életben, de ez nem mindig sikerül a legjobban. Nem is kell feltétlenül párkapcsolatra kihegyezni, amikor ismerkedésről beszélünk, lehet ez egy akár baráti kapcsolat is, de a breadcrumbing inkább a párkapcsolati témában fordul elő legtöbbször. A breadcrumbing kenyérmorzsaszórást jelent és a nárcisztikus személyekre jellemző a leginkább, nevezhető egy érzelmi bántalmazó eszköznek. Presti Ni coach könyvéből többet is megtudhatunk a témával kapcsolatban, ahol egészen részletesen kitér a viselkedés elemeire. A breadcrumbing lényege, hogy az egyik fél úgymond morzsákat szór a másik fél elé, mellyel érdeklődést, flörtölést mutat.

Ezzel a viselkedésével felkelti a másik fél érdeklődését, kialakít egy reménykedést egy kapcsolat kialakítására, de végül nem teljesedik ki a várt kapcsolat. Mondani sem kell, hogy ez a másik, reménykedő félben mekkora sérülést, csalódottságot és magányt hozhat elő. Kissé olyan, mintha a morzsázó feltételekhez kötné a szeretetét, hogy még többet és többet csikarjon ki a szerető félből. Ez ugyanúgy megjelenhet egy munkakapcsolat terén is, amikor a dolgozó előtt elhúzzák a mézesmadzagot, mondjuk egy előléptetéssel kapcsolatban, de az sosem fog megtörténni. Egyenes út vezet a megfelelési kényszerhez mindkét esetben. Kijelenthetjük, hogy ez manipulatív viselkedés.

Felismerhető a jelenség, amikor az ember azt érzi, hogy nem elég jó a másik félnek, hogy nem tesz meg mindent, mert a másik fél elhanyagolja a kapcsolatot. Ilyenkor jön elő az önhibáztatás és csak egy lépés innen a kapcsolatfüggőség, aminél a szenvedő alany már minden pillanatban azt lesi, hogy párjának, főnökének miben kedveskedhet, ezzel is felhívva a figyelmet önmaguk értékére. A manipulatív személy csak akkor ad valamilyen kis morzsát, ha el akar érni valamit és amint megkapta, azonnal visszatér valósi önmagához.

Mindezekkel eléri, hogy az, akit sakkban tart viselkedésével, önmagát marcangolja, lemondjon önállóságáról és mindent megtegyen azért, hogy a kapcsolatában megbecsüljék és szeretethez jusson. Eközben megjelenik a depresszió, a hibás önkép, hogy ő nem elég a szeretethez. Még akkor sem tesz semmit, ha valahol mélyen belül érzi, hogy ez hazugság, de inkább nem néz szembe a fájdalmas igazsággal. Itt lép be a már említett kapcsolatfüggőség. Egy olyan személy esetében, aki ilyen manipulatív kapcsolatba sodródik, mindig szükség van egy külső megerősítésre, támogatásra, hogy ebből ki tudjon szakadni.

A breadcrumbing, azaz morzsaszórás egy olyan jelenség, mely az emberi kapcsolatokat érinti, manipulatív, kihasználja a szeretetre és elismerésre vágyó embereket, ezért nagyon fontos odafigyelni az árulkodó jelekre.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.