Újra hódít a borostyánkő, de valóban használ?
- Dátum: 2023.11.30., 08:53
- Nagyné Kohajda Wentholin Loretta
- képek:pexels.com
- borostyánkő, fájdalom, fogzás, fulladás, használat, hatás, vélemény, veszély
A természetetgyógyászok, szerint a borostyánnak számos jótékony hatással van a szervezetünkre nézve. Az ebből készült nyakláncok, amiket a kisgyerekeknek készítenek, pedig javítják a baba közérzetét, csillapítja a fogzás okozta fájdalmakat és az azzal járó kellemetlen érzéseket. Állítólag biztonsági kapoccsal és csomózással készített termékek ezek. Az anyukák körében pedig ismét parázs vita alakult ki, azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hatásos, vagy csak puszta átverés. Na meg persze, hogy ez mennyire veszélyes, ugyanis, ha elszakítja a gyermek, akkor fulladást okozhat.
A belegabalyodásról, meg lerántásról, beleakadásról nem is beszélve. Hiszen minden anyuka tudja, hogy a kicsik számára nincs lehetetlen, és képesek szétkapni bármit két másodperc alatt. Ezek hallatán, felbuzdulva (na meg persze kaptunk mi is ajándékba) kíváncsi voltam, hogy most mi az álláspontfoglalás ezekkel a termékekkel kapcsolatba. És ahogy az egyetemen is megtanultuk, vitás kérdésben hallgattassék meg minden érintett véleménye.
Azt tapasztaltam, hogy az anyukák véleménye még a mai napig is megosztott a kérdéskörrel kapcsolatban. Van, aki ráadja a gyermekére, de azért a legtöbb kommentelő arra voksolt, hogy életveszélyes, hatástalan és soha nem használná. Mondanom se kell, milyen vita kerekedett pár percen belül. 2015-ben pedig egy bevizsgálás következtében a fogyasztóvédelem számos borostyánnyakláncot betilttatott, és az üzletláncok sorra hívták vissza a termékeiket. Az indok pedig nem más volt, mint, hogy nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, a használata során a kisgyermek a szájába veheti a nyakláncot, amelyről gyöngyök törhetnek le. Ami pedig fulladáshoz vezethet.
De ha ilyen veszélyes, akkor hogyan alakulhatott ki, hogy segítséget nyújthat a fogzás során? Az egyik magyarázat a kő hatására, hogy a bőrrel érintkezve a testhő következménye képpen illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak.
A borostyán, lényegében egy fosszília, hiszen nem más, mint megkövesedett fenyőgyanta. Gyakran zárványok is találhatók benne, ami nem más, mint apró levelek, gallyak vagy állatok. Általában sárga, barna színű, de fehér sötétbarna, fekete, zöld, vörös és kék színben is előfordul. Már az őskorban ismerte és használta az ember, illetve kereskedtek is vele. Talán mindenkinek ilyenkor a Római Birodalom borostyánútjára gondol ilyenkor, és nagyon helyesen.
Ékszerek és dísztárgyak mellett, parfümök alapanyaga, de a gyógyászatban is használták. 150 °C-on meglágyul, 250 °C fölött megolvad. A 19. századig nem bányászták, pusztán csak azok a kövek kerültek forgalomba, amit a tengerparton találtak. Ma már bányásszák is, sőt mesterségesen is előállítják. Gyanítható, hogy a nagytömegű árusítás folyamán eladott termékek, az utóbbiból készülnek. Ennek okán nem is tartalmazhatja az évezredek alatt megkeményedett növényi anyagokat, hiszen laboratóriumban, vegyi anyagokból állítják elő. Illóolaj egyáltalán nincs benne, így tévedés ennek tulajdonítani a hatást.
A másik érv, amit a nyakláncok mellett szoktak említeni, hogy a borostyánnak elektromágnes aktivitása van, és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel. A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz. Ezt a tulajdonságát már az ókor óta ismerjük. De az is megállapítható, hogy több műanyag is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Tehát ha van is valamilyen hatása a borostyánkőnek, az biztosan nem az organikus energiatermelésére vezethető vissza.
Az orvosok szerint, nincs jótékony hatása, sőt életveszélyes a termék használata. Egyetlen olyan vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkőt fogzást elősegítő, fájdalmat csökkentő hatását igazolná. Nyakláncot helyezni a baba nyakába életveszélyes, és nem pusztán abból kifolyólag, hogy elszoríthatja a végtagot, hanem a leszakadó szemek lenyelése fulladást okozhat. Több anyuka pedig arról számolt be, hogy az ásványnak hitt műanyagot, könnyedén kettéharapta a csöppség. A forgalmazók a nagyobb vásárlás reményében, azt állítják, hogy nem okozhat problémát, mivel mindenféle biztonsági dologgal készítik. De ahogy a cikk elején is említettem, a gyerekek számára nincs lehetetlen.
Mindezek mellett, azt sem tudhatjuk, hogy valódi ásvány-e, vagy utánzat. Ugyanis, ahogy már fentebb is említettük, a mesterségesen előállítottak vegyi anyagokat tartalmaznak, ami súlyos allergiát okozhat. Úgy, hogy nem, hogy segíteni, még több kárt is okozhat. A valódi növényi gyantát nem kaphatjuk meg pár ezerért, hanem mélyen a zsebünkbe kell nyúlni hozzá. Úgy hogy ez is egy árulkodó jel lehet, ha nagyon olcsón jutunk egy-egy darabhoz.
Most pedig összegezzük mindazt, amit valóban tudunk: a fogzáskönnyítő hatása tehát nem ismert, nincs rá hiteles, kutatáson alapuló bizonyíték. A láncot forgalmazók honlapjain megtalálható vásárlói beszámolók persze mind pozitív vélemény, de nem tudhatjuk mennyi a valóság alapja, vagy csak pusztán átverés. Ha pedig az internetes fórumokon olvasható fogyasztói tapasztalatokat nézzük, a kép meglehetősen vegyes, ugyanis van, aki mellette, és van, aki ellene voksol.
Ami biztos, hogy a gyerekek foga egy idő után kibújik, a fájdalom meg múlik. A nyaklánc népszerűsége persze nem meglepő, amit egyrészt az erős marketing kampánynak köszönhet, illetve azoknak a hiedelmeknek, amik berögződnek az embereknek. És a berögzült dolgokat nagyon nehéz megváltoztatni, vagy csak elérni azt, hogy elgondolkozzunk az ellenkezőjén.
Nekem nem tisztem eldönteni, vagy megmondani, hogy ki hogy tegyen. Pusztán felhívni a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejthet. Illetve nincs kétségem afelől sem, hogy minden szülő, nagyszülő, vagy rokon a lehető legjobbat szeretné annak a picinek, aki a családba születik. De akkor mit tehetünk a fogzás megkönnyítésére? Használjunk inkább rágókát (már minden féle, fajta megtalálható a piacon), kérjük ki gyerekorvosunk véleményét, hogy milyen kenőcsöt vagy szirupot használjunk a fájdalom csillapítására.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.