Menü

Megváltozik-e a személyiségünk, ha iszunk?

Az alkohol nyilvánvalóan befolyásolja az idegrendszert, de a jelek szerint máshogyan látjuk magunkat spiccesen, mint ahogy a külső megfigyelők. Kérdés, hogy az ivástól vajon megváltoznak-e a személyiségjegyeink?

Aki elég sokat képes inni anélkül, hogy lerészegedne, és még jó társaságnak is számít ebben az állapotában, "Ernest Hemingway" típusú spicces. Ez a legnépesebb csoport, az italozók 42 százaléka tartozik ide. Ők nem mennek át nagy változásokon, nem vagy csak minimális mértékben veszítenek az intellektuális képességeikből , és nem fognak ártani senkinek. Így nem is kell arra számítaniuk, hogy kirúgják őket egy bárból helytelen viselkedésük miatt.

A második legnagyobb csoport már korántsem ilyen békésen tűri az alkohol hatását. A Mr. vagy Ms. Hyde-ok közé ugyanis az italozók 23 százaléka tartozik. Ami meglepő, hogy a csoport nagyobbik felét nők alkotják. Ebben a csoportban az alkohol hatása felelőtlen viselkedésben, az intellektus csökkenésében és ellenségességben nyilvánul meg.

A harmadik 20 százalékos részarányt képviselő csoportba a dilis professzor jelzőt viselők kerültek. Ők inkább magukba fordulók, introvertáltak voltak, mielőtt elkezdtek inni, majd befogadóvá, társasági emberré és sokkal fesztelenebbek lettek. A legkisebb csoport a Mary Poppinsoké: a teljes sokaság 15 százaléka tartozik közéjük. Ők az "édes" vagy "cuki" részegek, akik nem okoznak semmiféle gondot vagy bajt. A kutatók szerint az, hogy valakit sikerül besorolni valamelyik csoportba, az alkoholfogyasztást kontrolláló programok testre szabásához vezethetnek.

Nagy különbség van a személyiség megjelenésében aközött, ahogy az italozó önmagát látja, és ahogy a barátai látják.

Öt személyiségtényezőben okozott különbségeket az alkoholfogyasztás: a lelkiismeretesség alacsonyabb szintre került, a tapasztalatok és élmények befogadására való nyitottság szűkült, az egyetértésre való képesség mérséklődött, magasabbra emelkedett az extrovertáltság, illetve kárt szenvedett az érzelmi stabilitás.

A részegen kimondott szavak józan gondolatok: az alkohol nem befolyásolja az ítélőképességünket a gondolatok szintjén, csupán kevesebb gátlás él bennünk, hogy kimondjuk, amit épp gondolunk.

A külső megfigyelők ugyanakkor csak az extrovertáltságot érzékelték, különösen a társasági viselkedés erősödését figyelték meg, illetve az asszertivitás és az aktvitás szintjének változását azonosították. "Úgy gondoljuk, hogy mind a résztvevők, mind a megfigyelők pontosak és pontatlanok is voltak" , mert a résztvevők olyan belső változásokat tapasztaltak, amelyek valódiak voltak a számukra - de észrevétlenek maradtak a megfigyelőknek.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.