Menü

Karbonlábnyom – Te figyelsz arra, hogy mit hagysz magad mögött?

Mindenkit érintő probléma, amikor arról beszélünk, hogy az éghajlatok rohamos ütemben változnak, vagyis a téli időszakokban egyre melegebb van, csapadék viszont egyre kevesebb. Tehetünk mi magunk az ellen, hogy ez a folyamat lassuljon.

A karbonlábnyom egy mutató arra, hogy a cégek vagy magánszemélyek élete alatt mennyi üvegházhatású gázt (ÜHG) engednek, akarom mondani termelnek, ami a levegőben kerül. A karbonkibocsátás összefoglalóan mutatja az összes ilyen hatású gázt, melyet közvetetten vagy közvetlenül is kiengedünk. Minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb mutatóval rendelkezik és minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatlatra és a környezeti tényezőkre gyakorolt hatása. Mértékegysége a tonna széndioxid egyenérték / fő.

Amikor egyéni karbonlábnyom meghatározásról beszélünk, meg kell vizsgálni háztartásunk energiafogyasztását, hogy mennyit használjuk autónkat, milyen fogyasztási és étkezési szokásaink vannak, mennyi hulladékot termelünk és amire nem is gondolunk sokszor, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe és azt hányszor tesszük.

A legutóbbi azért is érdekes, mert vannak bizonyos cégek, akik már komolyan odafigyelnek arra, hogy lábnyomukat csökkentsék, mint például a légi közlekedésben is. Vannak olyan cégek, akiknél tudunk úgy jegyet vásárolni egy repülőútra, hogy a megtett út hosszára kiszámítják mennyi fát ültessenek, és ezt a jegy megvásárlásával meg is teszik.

Számos módon tehetünk azért, hogy a lábnyomunkat csökkentsük. Egyik legjelentősebb módja, hogy odafigyelünk étkezésünkre. Mindig keressük a szezonális termékeket a boltok polcain vagy a piacokon, amiket helyben meg tudnak termelni, ne kelljen öt országon át szállítani. Igyekezzünk a vörös hús fogyasztását mérsékelni. Bevásárlásnál újra felhasználható szatyrokat, zsákokat használjunk és a lehető legkevesebb csomagolást tartalmazó élelmiszereket válasszuk és csak annyit vegyünk, amit fel is használunk vagy megeszünk. Ruháinkat vegyük másodkézből és adjuk el, amit már nem használunk fel, hiszen a ruhaipar az egyik legnagyobb lábnyomot hagyó réteg.

Gyűjtsünk szelektíven és keressük az újrahasznosított termékeket, amit lehet, azt pedig komposztáljunk. Mozogjunk, sétáljunk többet, vagy vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket, csökkentsük a minimálisra kocsink használatát. Cseréljük le a régi izzóinkat energiatakarékosra, ez többek között olcsóbb számlákat is fog eredményezni. Teli dobbal mossuk a ruhákat és használjunk ÖKO mosószereket, mint például a mosódió. Éjjelre húzzuk ki az elektromos készülékeket, a stand by mód is meglepően sokat energiát pazarol.

Azzal, hogy tudatosan odafigyelünk, hogy nem pazaroljuk az energiaforrásainkat, annyit élelmiszert fogyasztunk, amire szükségünk van és figyelünk az egyensúlyra, akkor sokat tehetünk környezetünkért.

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A csoportos fitneszórák legfontosabb szabályai

A csoportos fitneszórák népszerűsége évről évre növekszik, hiszen motiváló közösségi élményt, szakértői irányítást és változatos edzésformákat kínálnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az órák biztonságosak, hatékonyak és minden résztvevő számára élvezetesek legyenek, elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.