Karbonlábnyom – Te figyelsz arra, hogy mit hagysz magad mögött?
- Dátum: 2023.10.14., 10:37
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- ÖKO, széndioxid, szezonális termékek, újrahasznosítás, üvegházhatás
Mindenkit érintő probléma, amikor arról beszélünk, hogy az éghajlatok rohamos ütemben változnak, vagyis a téli időszakokban egyre melegebb van, csapadék viszont egyre kevesebb. Tehetünk mi magunk az ellen, hogy ez a folyamat lassuljon.
A karbonlábnyom egy mutató arra, hogy a cégek vagy magánszemélyek élete alatt mennyi üvegházhatású gázt (ÜHG) engednek, akarom mondani termelnek, ami a levegőben kerül. A karbonkibocsátás összefoglalóan mutatja az összes ilyen hatású gázt, melyet közvetetten vagy közvetlenül is kiengedünk. Minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb mutatóval rendelkezik és minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatlatra és a környezeti tényezőkre gyakorolt hatása. Mértékegysége a tonna széndioxid egyenérték / fő.

Amikor egyéni karbonlábnyom meghatározásról beszélünk, meg kell vizsgálni háztartásunk energiafogyasztását, hogy mennyit használjuk autónkat, milyen fogyasztási és étkezési szokásaink vannak, mennyi hulladékot termelünk és amire nem is gondolunk sokszor, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe és azt hányszor tesszük.
A legutóbbi azért is érdekes, mert vannak bizonyos cégek, akik már komolyan odafigyelnek arra, hogy lábnyomukat csökkentsék, mint például a légi közlekedésben is. Vannak olyan cégek, akiknél tudunk úgy jegyet vásárolni egy repülőútra, hogy a megtett út hosszára kiszámítják mennyi fát ültessenek, és ezt a jegy megvásárlásával meg is teszik.
Számos módon tehetünk azért, hogy a lábnyomunkat csökkentsük. Egyik legjelentősebb módja, hogy odafigyelünk étkezésünkre. Mindig keressük a szezonális termékeket a boltok polcain vagy a piacokon, amiket helyben meg tudnak termelni, ne kelljen öt országon át szállítani. Igyekezzünk a vörös hús fogyasztását mérsékelni. Bevásárlásnál újra felhasználható szatyrokat, zsákokat használjunk és a lehető legkevesebb csomagolást tartalmazó élelmiszereket válasszuk és csak annyit vegyünk, amit fel is használunk vagy megeszünk. Ruháinkat vegyük másodkézből és adjuk el, amit már nem használunk fel, hiszen a ruhaipar az egyik legnagyobb lábnyomot hagyó réteg.

Gyűjtsünk szelektíven és keressük az újrahasznosított termékeket, amit lehet, azt pedig komposztáljunk. Mozogjunk, sétáljunk többet, vagy vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket, csökkentsük a minimálisra kocsink használatát. Cseréljük le a régi izzóinkat energiatakarékosra, ez többek között olcsóbb számlákat is fog eredményezni. Teli dobbal mossuk a ruhákat és használjunk ÖKO mosószereket, mint például a mosódió. Éjjelre húzzuk ki az elektromos készülékeket, a stand by mód is meglepően sokat energiát pazarol.
Azzal, hogy tudatosan odafigyelünk, hogy nem pazaroljuk az energiaforrásainkat, annyit élelmiszert fogyasztunk, amire szükségünk van és figyelünk az egyensúlyra, akkor sokat tehetünk környezetünkért.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.