Menü

A fülzúgás okai és kezelési módja

A fülzúgás (tinnitus) teljesen tönkreteheti a mindennapokat, hiszen nagymértékben csökkenti a koncentrációs képességet, ami a munkában és a magánéletben nyújtott teljesítményünket is porig rombolhatja. A fülzúgás tehát nem játék, ugyanis magas vérnyomás vagy súlyosabb betegség is lehet a probléma forrása. Milyen betegségek okozhatnak elviselhetetlen fülzúgást, és hogyan kezelhető a tinnitus? Mutatjuk!

A tinnitus jelentése fülzúgás. Fontos leszögezni, hogy a fülzúgás nem önálló betegség, hanem valamilyen háttérben meghúzódó betegség jellegzetes tünete. Ugyan az orvostudomány még nem tud magyarázatot adni rá, hogy miért és hogyan alakul ki fantomzaj a fülben és az agyban, de a modern vizsgálatoknak és kezelési módoknak köszönhetően a fülzúgás már hatékonyan kezelhető.

A fülzúgás tünetei

Habár a fülzúgás önmagában egy tünet, de számos típusa létezik, és több kísérő tünettel is együtt járhat. Sőt, a fülzúgás sem mindig ugyanolyan formában tapasztalható, mivel vannak, akik inkább éles hangot tapasztalnak, és vannak. akik tompa lüktetésről számolnak be.

NÉZZÜK A KONKRÉT TÜNETEKET:

Fülcsengés, fülsípolás

Féloldali fülzúgás

Pulzáló, lüktető hang a fülben

Fejzúgás

Halláscsökkenés

Szédülés

Láz

Ha ezen két tünet közül csak az egyiket is tapasztaljuk, egy percig se halogassuk az orvos felkeresését, hiszen szédülés fennállásakor magas vérnyomás, láz esetén pedig középfülgyulladás lehet a fülzúgást kiváltó ok.

A FÜLZÚGÁS LEGGYAKORIBB OKAI

“Miért sípol a fülem?” – erre a kérdésre csakis alapos vizsgálatok után lehet pontos választ adni, hiszen számos betegség okozhat fülzúgást vagy sípolást. Mutatjuk, melyek ezek:

Izom eredetű fülzúgás

A rágóízületi izmok feszessége, elégtelen működése könnyen okozhat fülzúgást vagy fülcsengést. Azonban egyes páciensek zúgás vagy csengés helyett olyan morajlásról számolnak be, mintha bogarak zümmögnének vagy lepkék csapkodnák szárnyaikat a füleikben.

Ér eredetű fülzúgás

Az erek tágulása szintén fülzúgást okozhat, ekkor a betegek a kellemetlen fantomzajt a szívdobbanások ütemével együtt hallják. Gyakran a középfülgyulladás során a középfül nyálkahártyájában tágul ki az ér, aminek következtében a fokozott véráramlás okoz zúgást.

Dobhártya károsodás

Akár hangos munkakörnyezetben dolgozunk, vagy éppen előszeretettel hallgatjuk a legnagyobb hangerőn kedvenc zenéinket, a dobhártyánk a terhelés hatására jelentősen károsodhat. Ennek egyik tünete lehet a fülzúgás, azonban a halláscsökkenés és a fül váladékozása sem ritka a panaszok között. A dobhártyán pedig egy kisebb repedés is bőven elegendő lehet ahhoz, hogy magas frekvenciájú fülzúgás tegye tönkre a mindennapokat.

Fülviasz felhalmozódása

Alapvetően a fülviasz védelmező szerepet lát el, hiszen óvja a hallójáratot a kosz bejutásától és a baktériumok elszaporodásától. Azonban ha túl sok fülzsír halmozódik fel a hallójáratban, az egyrészt irritálja a dobhártyát, másrészt pedig a hallást is rontja, és fülzúgás alakulhat ki. Természetesen a túl kevés fülviasz sem megfelelő, mivel hiányában a kosz és a baktériumok ellenállás nélkül jutnak be a hallójáratba.

Magas vérnyomás

A tartósan fennálló magas vérnyomás az érfalak meszesedését és rugalmasságuk csökkenését is maga után vonhatja. Ha a belső fül vérkeringésével gondok vannak, a fülzúgás az egyik legkorábban jelentkező panasz lehet, ami csak akkor enyhül, ha a hipertóniát kezelik, azaz a vérnyomás visszaáll a normálisra.

Középső- vagy belsőfül probléma

A középső- vagy belsőfül-gyulladását baktériumok vagy vírusok okozhatják. Gyulladás esetén a fül kipirosodhat és meg is duzzadhat, ezért ha a fülzúgás mellett az előbbi tüneteket tapasztaljuk, jó eséllyel gyanakodhatunk gyulladásra.

Fülcsepp használatával általában néhány nap alatt megszűnik a probléma, de ha egy hét után sem enyhülnek a tünetek, nem szabad várni az orvos felkeresésével.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.