Emiatt találjuk vonzónak a mosolyt
- Dátum: 2023.09.25., 01:57
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- boldogság, életvitel, energia, kapcsolat, lélek, mosoly, nevetés, szórakozás
Az állatokkal ellentétben, nálunk fogunk megvillantása nem az agresszió jele, hanem kellemes gesztus, ami ráadásul egy ösztönös reakció. A világon mindössze öt érzelem van, amit mindenhol ugyanúgy fejeznek ki az emberek: az undor, félelem, düh, szomorúság és öröm, tehát az eszkimók ugyanúgy mosolyognak, mint az ausztrál őslakosok. A vakon született emberek senkit nem látnak mosolyogni, mégis ugyanúgy húzzák mosolyra szájukat, mint mindenki más.

Azonban annak ellenére, hogy ösztönös cselekedet, tudjuk tettetni is, hiszen nem mindegyik mosoly őszinte, gondoljunk csak a szépségkirálynők, vagy a politikusok rutinszerű mosolyaira, vagy akárcsak saját magunkra, miközben egy fényképhez pózolunk. Több oka is van annak, hogy egy mosoly jó érzéssel tölt el minket és vonzónak találjuk. Nézzük, hogy a tudomány szerint mi ennek az oka.
A mosoly összeköt
A gyászjelentésekben a legtöbbször az elhunytaknak azt a tulajdonságát emelték ki a hozzátartozók, hogy szerették a mosolyát. Így olvasva furcsa lehet, hogy egy halottról valakinek először a mosolya jusson eszünkbe, de ez is bizonyítja, hogy ez milyen mélyen köti össze az embereket.

Ha valaki ránk mosolyog, vagy mi mosolygunk valakire, az azt jelenti, hogy örülünk a másiknak, hiszen a mosoly a pozitív kapcsolat jele.
Mikor egy számunkra kedves emberről mesélünk valakinek, sokszor használjuk azt a jelzőt, hogy „mosolygós”. Azonban a mosoly nemcsak a belső értékeket nagyítja fel a szemünkben, hanem a külsőt is. A mosoly nagy szerepet játszik abban, hogy valakit mennyire találunk vonzónak. A résztvevőknek különböző arcképeket mutogattak, amiken emberek szerepeltek komoly, semleges vagy mosolygó arccal.
Kiderült, hogy a kevésbé vonzó arcú embereket vonzóbbnak látták, ha a fotón mosolyogva szerepelt. Már a nyolcvanas években is vizsgálták, hogy ugyanazt az arcot sokkal szebbnek látjuk, amikor mosolyog.
A mosolygás előnyökkel is jár
A mosoly az agyunkra is nagy hatással van. MRI vizsgálatok bizonyítják, hogy nevető emberek fényképeit nézve aktiválódik az orbitofrontális kéreg. Az agynak ezen része az érzelmi és impulzuskontrollért felelős, többek között olyan érzékelésekért is, mint az ízlelés vagy az érintés. A mosolygó arcok puszta látványa tehát jó érzéssel tölt el minket. Ha rámosolygunk valakire, az agyuk arra kényszeríti őket, hogy valami jót tegyenek velünk.

Az egymásra mosolygás egy olyan bensőséges kapcsolatot hoz létre két ember között, mely mindkettejük agyában kellemes hormonokat szabadít fel és aktiválja a jutalom-központokat.
Döntött fejjel a legmegnyerőbb
Többféle mosoly létezik, a titokzatos kis félmosolytól egészen a teli szájjal vigyorgásig, de a pszichológusok már azt is kiderítették, melyiket tartjuk a legmegnyerőbbnek. Egy társkereső oldalon vizsgálták, hogy azok a hölgyek kapták a legtöbb lájkot, akik mosolyogtak, ráadásul úgy, hogy a fogaik is látszottak. A legjobban lájkolt férfiak 79 százaléka szintén mosolygott a bemutatkozó fényképeken.
A felmérésből az is kiderült, hogy azok voltak a legnépszerűbb fotók, amiken az illető fejét kicsit oldalra döntve tartotta. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a szemből látott arcokat tudat alatt fenyegetőnek érezzük.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.