Menü

Mit jelent a szürke kő technika és mikor alkalmazzuk?

Egyszer megkérdezték tőlem, ismerem-e a szürke kavics módszerét, s bevallom nem tudtam miről van szó, most már azt gondolom jó, ha mindenki ismeri és alkalom adtán alkalmazza bizonyos emberekkel szemben ezt a technikát.

Miről is van szó pontosan?

A nárcisztikus emberek típusát talán sokan ismerik, aki nem annak körül írom, jellemzem picit: hibáztatnak, vádaskodnak, semmibe veszik a másik embert, nagyon nehéz velük beszélgetni.

Ezekkel az emberekkel szemben a szürke kő technika segíthet.

A módszer abban támogat minket, hogy amikor elkerülhetetlen egy ilyen emberrel konfrontálódni, akkor ahelyett, hogy elveszítenénk a nyugalmunkat, segít abban, hogy megőrizzük hidegvérünket és higgadtságunkat.

A szürke kő módszer a narcisztikus, manipulatív, mérgező viselkedésű emberekkel szemben hatásos, a lényege pedig pont az, hogy úgy viselkedjünk, mint egy szürke szikla: stabilan, nyugodtan, passzívan.

Ez a viselkedési reakció nem hagyja kibontakozni a drámát, a vitát, aminek következtében a narcisztikus személy elveszíti érdeklődését. Hiába számítanak veszekedésre, ehelyett csak nyugodt viselkedést, békés hozzáállást kapnak, amire egyáltalán nincsenek felkészülve.

Jól hangzó stratégia, nem igaz?

Megvéd a nárcisztikus emberek támadásaitól, felszabadító hatású.

Szakemberek szerint, ha használjuk a szürke kő módszert, azzal tudatosítjuk magunkban: nem mi vagyunk a hibásak, a fennálló probléma nem a mi problémánk. A szürke kő módszer alkalmazóinak egyik csoportja igazi sziklaként reagál egy-egy vádaskodásra, azaz egyáltalán nem reagálnak.

Ez lenne az egyik lehetőség, hogy egyáltalán nem reagálunk, kerüljük a szemkontaktust, ne vegyünk tudomást az illetőről. Ne mondjuk választ, ne vegyük észre és semmiképp se védekezzünk, ne magyarázkodjunk, ne mentegetőzzünk.

A szemkontaktust azért ajánlott kerülni, mivel így nehezebb lesz kötődést kialakítani a másik féllel, és érzelemmentesebbé is tesszük a kommunikációt. Minden reakciónk legyen érzelemmentesen udvarias, végig távolságtartó és végtelenül nyugodt, higgadt.

Nyugodtan próbáljuk meg ezt a módszert, húzzuk meg ezeket a határokat és védjük meg önértékelésünket. Ezzel a módszerrel kezünkbe vesszük az irányítást.

Ez ugyanis egy olyan fegyver, amit azonnal előránthatunk, mindig „kéznél lesz”. Egy manipulatív vagy nárcisztikus személyiség csapdájába könnyű beleesni, azonban ennek a technikának a segítségével kezelni tudjuk a mérgező embereket. Képzeljünk el egy szürke követ. Ugye milyen egyszerű?

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.

Az emberi nyitottság és kultúránk összefüggése

Sokszor érezhetjük úgy a mindennapokban, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy olyan emberekkel alakítsunk ki kapcsolatokat, akiket nem kedvelünk. Vannak, akik fontosak az életünkben, van olyan, akihez kötődünk, és van olyan, akiket nem kedvelünk. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy hogyan képezi a személyiségünk részét a mások iránti előítéletek tömkelege, és a nyitottság.

Létezik-e a matekszorongás?

Létezik-e olyan jelenség, hogy szorongunk a középiskolai matematikától? Jelenleg már elvégeztem az egyetemet, eltelt 5 év az életemből, de a tárggyal kapcsolatos rengeteg stressz, “fájdalom” mind a mai napig aktívan él bennem. Ehhez társultak a megírhatatlan vizsgák, a folyamatos katonás érdemjegyek, nem véletlen, hogy végül bölcsész lettem. Viszont most már tudom, nem vagyok egyedül a matematikától való szorongással.