Menü

Mit jelent a szürke kő technika és mikor alkalmazzuk?

Egyszer megkérdezték tőlem, ismerem-e a szürke kavics módszerét, s bevallom nem tudtam miről van szó, most már azt gondolom jó, ha mindenki ismeri és alkalom adtán alkalmazza bizonyos emberekkel szemben ezt a technikát.

Miről is van szó pontosan?

A nárcisztikus emberek típusát talán sokan ismerik, aki nem annak körül írom, jellemzem picit: hibáztatnak, vádaskodnak, semmibe veszik a másik embert, nagyon nehéz velük beszélgetni.

Ezekkel az emberekkel szemben a szürke kő technika segíthet.

A módszer abban támogat minket, hogy amikor elkerülhetetlen egy ilyen emberrel konfrontálódni, akkor ahelyett, hogy elveszítenénk a nyugalmunkat, segít abban, hogy megőrizzük hidegvérünket és higgadtságunkat.

A szürke kő módszer a narcisztikus, manipulatív, mérgező viselkedésű emberekkel szemben hatásos, a lényege pedig pont az, hogy úgy viselkedjünk, mint egy szürke szikla: stabilan, nyugodtan, passzívan.

Ez a viselkedési reakció nem hagyja kibontakozni a drámát, a vitát, aminek következtében a narcisztikus személy elveszíti érdeklődését. Hiába számítanak veszekedésre, ehelyett csak nyugodt viselkedést, békés hozzáállást kapnak, amire egyáltalán nincsenek felkészülve.

Jól hangzó stratégia, nem igaz?

Megvéd a nárcisztikus emberek támadásaitól, felszabadító hatású.

Szakemberek szerint, ha használjuk a szürke kő módszert, azzal tudatosítjuk magunkban: nem mi vagyunk a hibásak, a fennálló probléma nem a mi problémánk. A szürke kő módszer alkalmazóinak egyik csoportja igazi sziklaként reagál egy-egy vádaskodásra, azaz egyáltalán nem reagálnak.

Ez lenne az egyik lehetőség, hogy egyáltalán nem reagálunk, kerüljük a szemkontaktust, ne vegyünk tudomást az illetőről. Ne mondjuk választ, ne vegyük észre és semmiképp se védekezzünk, ne magyarázkodjunk, ne mentegetőzzünk.

A szemkontaktust azért ajánlott kerülni, mivel így nehezebb lesz kötődést kialakítani a másik féllel, és érzelemmentesebbé is tesszük a kommunikációt. Minden reakciónk legyen érzelemmentesen udvarias, végig távolságtartó és végtelenül nyugodt, higgadt.

Nyugodtan próbáljuk meg ezt a módszert, húzzuk meg ezeket a határokat és védjük meg önértékelésünket. Ezzel a módszerrel kezünkbe vesszük az irányítást.

Ez ugyanis egy olyan fegyver, amit azonnal előránthatunk, mindig „kéznél lesz”. Egy manipulatív vagy nárcisztikus személyiség csapdájába könnyű beleesni, azonban ennek a technikának a segítségével kezelni tudjuk a mérgező embereket. Képzeljünk el egy szürke követ. Ugye milyen egyszerű?

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?