Menü

5 jel, hogy passzív-agresszív személlyel van dolgod

Úgy tűnik, mintha kedves lenne, mégis megbántva érzed magad? Nem biztos, hogy veled van a baj.

A személyes konfliktusait mindenki másképp kezeli, vannak, akik bármit megtennének, hogy elkerüljék az összetűzéseket, mások élnek-halnak egy kis agyserkentő vitáért. A passzív-agresszív viselkedésű személyek pedig egészen különleges stratégiát választanak, bár a nyílt konfrontációtól tartózkodnak, számos úton éreztetik a másikkal rosszallásukat, egyet nem értésüket.

Jól irányzott, szúrós mondataikkal, viselkedésükkel könnyen elbizonytalaníthatják a másikat. Eszköztáruk nagyon változatos, hűvös kimértséggel, a programok szabotálásával, dicséretnek álcázott kritikával büntethetik a környezetük tagjait, mindez pedig jócskán rányomja a bélyegét az emberi kapcsolataikra. A saját mentális egészséged érdekében jó, ha észreveszed a jeleket!

Dicséretnek álcázott kritika

Az embernek többnyire jólesik, ha őszinte dicséretet hall, azonban a passzív-agresszív személytől érkező bók időnként felér egy vaskos sértéssel. Kedves, ha valaki megjegyzi, hogy milyen jó lett a frizurád, de egészen másként hat, ha hozzáteszi, hogy neki is ilyen volt még iskoláskorában. Könnyen úgy érezheted, hogy nem az életkorodnak megfelelő hajat vágattál, vagy hozzá képest lemaradtál - ebben is. Az ilyen bókoknak álcázott csípős megjegyzések idővel alááshatják az önbizalmadat, úgy érezheted, hogy folyamatosan versengened kell.

Mentegetőzéssel kezdett mondatok

„Nem akarlak megbántani, de…”, „Remélem, nem veszed sértésnek, de…”, „Utálni fogod, amit most mondok, de…” - ismerősek ezek a mondatok? Közös bennük, hogy a kötőszó után pontosan olyan kijelentések következnek, amelyek végül megbántanak, megsértenek, elbizonytalanítanak, rosszulesnek, annak ellenére, hogy a beszélő szándéka elvileg pont nem ez lenne. A passzív-agresszív emberek az átlagosnál gyakrabban használhatják ezeket a mondatszerkezeteket, amikkel előre megpróbálják felmenteni magukat.

Kér, de nincsenek „illúziói”

Kifejezi az óhaját feléd, majd a mondat második felében annak is hangot ad, hogy az valószínűleg nem fog teljesülni, mert nem fogod megcsinálni, amit kér? Hogyan hangzik mindez? Például a főnököd azt mondja, hogy örülne, ha péntekig elkészülnél egy adott feladattal, majd gyorsan hozzáteszi, hogy persze tisztában van vele, hogy a jövő hétig várnia kell majd, mert úgysem leszel készen.

Sokatmondó hallgatás

A passzív-agresszív személyek nem csak a beszéddel érhetik el, hogy rosszul érezd magad, olykor azt a stratégiát választják, hogy hallgatásba burkolózva büntetnek. Hiába faggatod őt, hogy mi a baja, legfeljebb egy dacos, foghegyről odavetett „Semmi!” lesz a válasz. Bár ezzel látszólag elkerüli a konfliktust, valójában még nagyobbat okozhat, a már meglévő problémára rátehet egy újabb lapáttal.

Szabotál

Úgy tűnik, hogy időről időre véletlenül keresztbe tesz neked, és így te jössz ki rosszul a helyzetekből? Például a kollégád rendszeresen elfelejt tájékoztatni a határidőkről, csak akkor kap észbe, amikor azok már teljesíthetetlenül közeliek, esetleg el is múltak. A passzív-agresszív viselkedésű személyek másként is szabotálhatnak: ha kérsz tőlük valamit, gyakran nem mondanak nemet, hiába van ellenükre a feladat, inkább halogatják, „elfeledkeznek” róla. Persze végül úgy magyarázzák a helyzetet, hogy ne ők legyenek a hibásak, hanem leginkább a többi ember vagy a körülmények. Olyan programra hívod őket, amihez igazából nincs kedvük? Könnyen lehet, hogy elkésnek, vagy az utolsó pillanatban előállnak valami kifogással.

Zsarolásra utaló, ártalmatlannak tűnő szokások

Az érzelmi zsarolás gyakran megjelenik a mérgező kapcsolatokban. Ennek során általában az egyik fél a másik életének legkényesebb, legérzékenyebb pontjait, részleteit használja fel a manipulációhoz.

Sokszor a bizonytalanságokat, a családtagokat érintve befolyásolja az érzelmeit, a viselkedését, de számos esetben félelmet, bűntudatot vagy a kötelezettség érzését kelti az illetőben, hogy elérje céljait.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”