Menü

Íme 5 típusú nő, aki egyedül él

Van jó néhány nyomos érvünk, és van néhány élethelyzet is, amikor egyedül találjuk magunkat… vagy éppen mi választjuk.

Aki azért nem él kapcsolatban, mert még nem talált rá megfelelő személyt

Nagyon könnyű rásütni a „válogatós” jelzőt. Nagyanyáink korában ő volt az, aki sokáig pártában maradt, akit úgy is csúfoltak, hogy „vénlány.” Szerencsére ezen, már túl vagyunk.

Egyedül él, mert nem találja az igazit, a megfelelőt. Hogy emiatt keserű lenne? Igen, néha az, mert azt hiszi, baj van vele, hogy ő senkinek nem kell. Pedig nincs vele semmi baj, sőt! Ő az, aki nehezebben nyílik meg, nehezebben megközelíthető, inkább barátkozik, és néha reménytelenül lesz szerelmes. Nagyon szeretne már egy igazi társat, de az még várat magára. Mivel a saját bőréből nem tud kibújni, inkább vár.

Akivel mindenki szeretne együtt lenni, de ő mégis egyedül van

Mindenki ismeri a nőt, aki (szinte) tökéletes. Hosszú lábak, tökéletes mosoly, selyem haj, édes arc. És még kedves is. Sőt agya is van! Na, neki aztán nem könnyű, bárhogy is képzelik mások. Két dolog szokott történni vele. Vagy senki nem meri megközelíteni (általában egyébként ez a helyzet), vagy mindenféle idióta vele akar lenni.

Mindkét helyzet nehéz, főleg, hogy a megoldás egyiknél sem egyszerű. Többnyire egyébként előbb-utóbb a sok érdeklődőből egy sikerrel jár, és ha a lánynak szerencséje van, akkor egymásra is találnak. De addig még nagyon sok békát meg kell csókolni

Aki imád egyedül élni, és élvezi a szingli létet

Igen, Ő nem egy mese, hanem egy létező NŐ. Szóval az a helyzet ma Magyarországon, hogy bár számtalan médium leírta, elmondta, megmutatta milliószor, a NŐ, aki egyedül él, még mindig egy kicsit szánalomra méltó. Mások szerint. Azok szerint, akik nem értik mi a jó az egyedül létben. Pedig nagyon sok minden, nagyon jó benne! Akik nem akarják, hogy „nullahuszonnégyben” lógjon rajtuk/velük valaki, akik maguknak valók, akik imádnak a saját világukban élni, vagy akik nem képesek a monogámiára gyakran választják ezt az életet.

És inkább válasszák ezt, mint boldogtalanok legyenek egy kapcsolatban.

Akinél a karrier az első

Nem, ez nem egy kifogás arra, hogy miért nem vagyunk kapcsolatban. Nem, ezt nem csak férfiak mondhatják. Ezt a nők is mondhatják, mert az van, hogy nekünk is lehet karrierünk! Mi is koncentrálhatunk arra a nap tíz vagy akár tizenkét órájában, hogy hol és hogy szeretnénk kiteljesedni a munkánkban, hogy hogy szeretnénk karriert, sikert és pénzt. Ha ebbe nem fér bele egy másik ember, az a mi döntésünk. Semmi sajnálkozni való nincs ezen, sőt!

Bárcsak több ember ismerné fel, hogy miben jó, és azt teljes erőbedobással, szívvel és szeretettel csinálná!

Akinek összetörték a szívét

Sok időt töltött már ilyen-olyan kapcsolatokban. (Vagy lehet, hogy csak egyben.) Tele van sebekkel, és ezt tudja is. Azt is, hogy messze még a gyógyulás, és azt is, hogy ez az ő dolga. Nem terhel vele mást, nem mástól várja a saját boldogságát. Egy igazi kis kaktusz, akinek éppen senkire nincs szüksége. A szíve gyógyulásra vár, a státusza egyedülálló.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?