Alacsony pulzus: mikor jelez bajt?

A vérnyomást és a pulzust sokan összekeverik, holott egymástól jól elkülönülő fogalmakról van szó. Mi több, értékük sem változik mindig azonos irányban, így előfordulhat, hogy alacsony pulzus mellett mérünk magas vérnyomást.

Kardiológiai vizitek során az orvos mindig ellenőrzi a vérnyomást és a pulzust, sőt, az automata vérnyomásmérők is feltüntetik mindkét értéket. A két mutató ugyanakkor nem összekeverendő egymással, bár az értékek elemzésekor valóban keresni kell az összefüggéseiket is. Érdemes tehát először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma.

Sok esetben igaz, hogy a vérnyomás és a pulzus egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás is, és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszú távon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez is vezethet. Természetesen az alacsony pulzusszámmal párhuzamosan jelentkező magas vérnyomás is utalhat betegségre, hiszen a szervezet ilyenkor kompenzálni próbál: ha túl lassú a szívverés, vagyis alacsony a pulzus, akkor a vérnyomásnak kell megnövekednie ahhoz, hogy elég oxigénhez, tápanyaghoz tudja juttatni a szöveteket, szerveket.

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség. A szívverés sebességét ugyanakkor a fizikális edzettségen túl számos egyéb tényező is befolyásolja, mint például az érzelmek, a stressz, az élvezeti szerek, a testösszetétel és a hőmérséklet.

Alacsony pulzusszámot okozhat ezen túl többek között az alulműködő pajzsmirigy is, illetve a kóros, panaszokkal járó lassú szívverés mögött gyakran a szívritmust szabályzó sejtek betegségei állnak. Ez utóbbiak kialakulhatnak korábbi infarktus, érelmeszesedés, öröklött hajlam és mérgezések nyomán egyaránt.

Érdemes továbbá megemlíteni, hogy egyes - akár a magas vérnyomás kezelésére szánt - gyógyszerek is lassíthatják a pulzust. E készítmények dózisát mérsékelve vagy más gyógyszerre cserélve megszűnhetnek a panaszok.