Menü

A fogamzásgátlók 7 leggyakoribb mellékhatása

A fogamzásgátló a nem várt terhesség megelőzésének egyik leghatékonyabb módja. A legtöbb mellékhatás a szedés első három hónapjában jelenik meg. De nem árt tisztában lenni a kockázatokkal.

Évente a nők körülbelül 8 százaléka esik teherbe úgy, hogy fogamzásgátlót szed; a leggyakoribb oka ennek az, hogy elfelejti bevenni a tablettát. Ha azonban napi rendszerességgel mindig ugyanabban időben veszik be a tablettát, akkor 100 nőből csupán 1 esik teherbe a fogamzásgátló szedésének első évében.

Mindkét típus szintetikus hormonokat tartalmaz (ösztrogént és progeszteront). Az egyik fajta fogamzásgátló a kombinált típusú; ez ösztrogént és progeszteront is tartalmaz. A másik fajta fogamzásgátló pedig csak szintetikus progeszteront, azaz progesztint tartalmaz; ezt mini tablettának is szokták nevezni.

Fogamzásgátló tablettát nem kizárólag a nem várt terhesség elkerülése céljából lehet szedni. Vannak olyan állapotok, amelyeknek a kezelésére hatékonyan alkalmazhatók. Ezek a következők:

kopaszodás

emlő- és petefészekciszták megelőzése

kismedencei gyulladások megelőzése

méhen kívüli terhesség megelőzése

A fogamzásgátló tablettáknak is lehetnek mellékhatásaik:

1. Menstruációk közötti pecsételő vérzés

A menstruációk között előforduló hüvelyi vérzés a tablettát szedők körülbelül felénél fordul elő - leggyakrabban szedés elkezdése utáni három hónapban. A tünet azonban az esetek 90 százalékában az első három hónapnyi szedés után megszűnik. A pecsételő vérzések nem jelentik azt, hogy a tabletta nem hatásos - abban az esetben, ha előírás szerint szedik őket. Ha azonban az ilyen vérzések öt vagy több napig tartanak, vagy három napig erős vérzés fordul elő a tabletta szedése közben, akkor mindenképp orvoshoz kell menni.

2. Hányinger

A tabletta szedésének kezdetekor előfordulhat émelygés, enyhe hányinger; ezek a tünetek azonban rendre elmúlnak rövid időn belül. Megelőzni úgy lehet, ha étkezéskor vagy lefekvéskor vesszük be a tablettát. Ha azonban a hányinger maradandó tünet, akkor keressük fel orvosunkat.

3. A mellek érzékenysége

A fogamzásgátló szedésének a hatására az emlők megnagyobbodhatnak vagy érzékennyé válhatnak. Ez is jellemzően a tabletta szedésének kezdetén fordul elő, és az első néhány hét utána a tünetek javulnak vagy megszűnnek. A koffein- és a sóbevitel csökkentése jó hatással lehet az érzékeny mellekre. Ha azonban a tünetek nem szűnnek, fel kell keresni az orvost.

4. Fejfájás

A szokatlan fejfájásról tájékoztatni kell az orvost.

5. Hízás

A fogamzásgátló szedésének és a testsúlyingadozásnak az összefüggéseit eddig klinikai vizsgálatok során nem sikerült kimutatni. Azonban a tablettát szedő nők vízvisszatartásról számolnak be - elsősorban a mellekben és a medencetájékon.

6. Hangulatingadozás

Ha valakinek voltak már depressziós tünetei, mindenképp tájékoztatnia kell erről az orvost, mielőtt szedni kezdi a fogamzásgátló tablettát. A fogamzásgátlót szedő nők egy része depressziós tünetekről, illetve érzelmi instabilitásról számol be; ezekről tájékoztatni kell az orvost.

7. Elmaradó menstruáció

A rendszeres, előírás szerinti tablettaszedés mellett is előfordulhat, hogy egy-egy menstruáció kimarad, illetve elmarad a menstruáció. Ebben a tabletta szedésén kívül többféle tényező is szerepet játszhat, például a stressz, betegség, utazás, hormonális vagy pajzsmirigyproblémák.

Ha nem jön meg időben a menstruáció, érdemes terhességi tesztet csinálni, mielőtt a következő adag tablettát elkezdenénk szedni.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?