Menü

Mit tesz velünk a finomliszt?

A lisztet nehéz elkerülni mindennapos étkezésünk során. Nem mindegy azonban, hogy finomított vagy teljes kiőrlésű változatot fogyasztunk.

Gabonákat leggyakrabban finomított fehér búzaliszt és az ebből készült sütemények, pékáruk, valamint müzli és tészták formájában fogyasztunk, ami a teljes értékű táplálkozás tekintetében nem éppen a legkielégítőbb. A finomított liszt úgy készül, hogy a gabonaszemeket finomra őrlik, ami miatt íze és állaga is kellemesebb, mint a teljes kiőrlésű változaté, illetve hosszabb ideig eltartható. Ezzel a technikával viszont elvész a benne található élelmi rostok, olajok, fehérjék és B-vitaminok, azaz a tápanyagok nagy része. Ez az alapja, hogy miért érdemes a teljes kiőrlésű gabonát választani a finomított változat helyett: az okokat az alábbi pontokban gyűjtöttük össze!

Ezért egészségesek a teljes kiőrlésű gabonák. A teljes kiőrlésű gabonák kiemelkedő szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott táplálkozásban. Fontos forrásai a tápanyagoknak és fito-védő anyagoknak, amelyek a legtöbb ember étrendjében hiányos mennyiségben találhatóak.

Mivel a finomított, porrá őrölt lisztet gyorsabban megemésztjük, a vércukorszintünket is gyorsan felemeli. Az efféle "vércukortüskék" nemcsak azt eredményezik, hogy rövidebb időn belül ismét éhesek leszünk, de hozzájárulnak az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kialakulásához is. Két szelet finomított lisztből készített kenyér elfogyasztása jobban megemeli a vércukorszintet, mint hat kávéskanál cukor!

Ha a vércukorszint megemelkedik, a vérben lévő glükóz fehérjékhez kapcsolódik, és végbemegy a glikáció nevű folyamat. Ez különböző gyulladásokat idézhet elő a szervezetben, és növeli az esélyét bizonyos betegségek (szürke hályog, ízületi gyulladás, szívbetegség) kialakulásának.

Az elmúlt ötven évben a nagyanyáink által ismert és fogyasztott gabonát világszerte felváltották a nagyobb hozamú és igénytelen törzsek. Kutatók és genetikusok azonban a mai napig nem tudják biztosan megmondani, hogy ezek fogyasztása hosszú távon milyen hatással lesz az emberekre. A modern búza egyik legnagyobb változása, hogy a gliadin módosított formáját tartalmazza, amely a növényben található fehérje. Ennek fogyasztása az agy jutalmazásért felelős részeit aktiválja, és az étvágyra is hatással van.

A rostok hiánya miatt a fehér lisztből készült termékek lassítják az emésztést, a szervezetnek ráadásul nem kell energiatöbbletet felhasználnia, hogy az ilyen ételeket feldolgozza. Válasszuk inkább a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, tésztákat, ha nem szeretnénk egy számmal nagyobb ruhát hordani!

A rendszeres búzafogyasztással a különböző ételallergiák kialakulásának esélye is megnő. Ennek pontos okát a kutatók sem ismerik, de egyes feltételezések szerint a modern búzafajták magasabb gluténtartalma válthatja ki.

A több glutént tartalmazó lisztből jobb állagú tészta gyúrható, ezért gyorsan népszerűvé vált. Emiatt viszont az utóbbi évtizedekben minden korábbinál nagyobb mennyiségű glutént juttatunk a szervezetünkbe, aminek hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.