Menü

Edzés betegen? Ha igen, miért nem?

A kérdés az, hogy szabad-e edzeni betegen, többet árt, mint használ, vagy nem tilos, kerüljük messzire az edzőtermet, vagy egy kis náthával egész nyugodtan sportolhatunk? Mi az igazság? Kiderítjük!

A hidegebb időjárás beköszöntével egyre könnyebben fázunk meg, szedünk össze valami nyavalyát, kapunk el vírust a közösségben. Bár a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód támogatja, erősíti az immunrendszert, mégis örök dilemma, hogy egy-egy megfázással, köhögéssel elmenjünk-e futni, vagy kihagyjuk az edzést.

Semmilyen betegséget sem szabad félvállról venni, de az is érthető, ha valaki nem szeretné egy-két orrfújás miatt felfüggeszteni a testedzést, gondolván „úgyis kiizzadjuk”. Vajon mi az igazság és mi a helyes döntés, mikor nem szabad edzeni?

Én azt szoktam mondani, ha valamiben kételkedünk, akkor az inkább nem, mint igen, tehát ha bizonytalanok vagyunk, inkább pihenjünk, azzal egészen biztosan nem hozunk rossz döntést.

Aki szeretné folytatni az edzéseit, akkor enyhébb esetekben (enyhe nátha) megengedett a könnyített testmozgás, torna, de mindig jobb az óvatosság. A pihenő még mindig jobb, hiszen pozitívan hat, a túlhajszoltság és a kényszeres edzés viszont negatívan.

Étrendkiegészítők közül ekkor a glutamin nevű aminosav ajánlott, mert segíti a gyógyulást és az immunrendszer regenerálódását.

A könnyed mozgás bizonyos vélemények szerint - enyhe betegség esetén – jót is tehet, de ha az intenzitása olyan, hogy erősebb izzadással jár, akkor viszont a megfázás, sőt a tüdőgyulladás veszélye is fennállhat. Ebben az esetben nem a betegség miatti jótékonyabb hatású takaró alatti izzadást kell érteni, ugyanis a sport közbeni izzadás ezzel nem téveszthető össze. Utóbbi esetén a lehetséges szövődmények miatti kockázatot figyelembe kell venni.

A futásban van egy szemlélet, melyet „nyakszabálynak” hívunk, s az értendő alatta, hogy azokkal az enyhe betegségekkel, ami nyak feletti testrészt érint (például enyhe nátha, orrdugulás, enyhe torokfájás, viszonylag jó közérzet mellett) még végezhetünk könnyített mozgást, könnyed kocogást, azonban a nyaktól lefelé haladó tünetekkel (tüdőgyulladás, láz…stb.) már semmiképp sem szabad edzenünk, mert komoly következmények (pl. szívizomgyulladás) kialakulásához vezethet. Ebben az esetben inkább 1-2 napot hagyjunk ki és fokozatosan térjünk vissza a sportoláshoz.

Köhögés, mellkasi fájdalom, izomfájdalom esetén a pihenés, gyógyulás, vitaminok szedése javasolt. Légzőrendszeri fertőzés, influenza, hőemelkedés, duzzadt nyirokmirigyek és láz esetén TILOS a sportolás!

Ha vírusos megbetegedéssel küzdünk, akkor nemcsak a saját egészségünk miatt érdemes elnapolni az edzést, hanem mások miatt is, akik könnyen megfertőződhetnek.

Néhány kihagyott nap nem fogja drasztikusan rontani a teljesítményt, azonban az esetleges szövődmények miatt már hetekig is betegeskedhetünk elhúzódó felépülés mellett.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.