Menü

Edzés betegen? Ha igen, miért nem?

A kérdés az, hogy szabad-e edzeni betegen, többet árt, mint használ, vagy nem tilos, kerüljük messzire az edzőtermet, vagy egy kis náthával egész nyugodtan sportolhatunk? Mi az igazság? Kiderítjük!

A hidegebb időjárás beköszöntével egyre könnyebben fázunk meg, szedünk össze valami nyavalyát, kapunk el vírust a közösségben. Bár a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód támogatja, erősíti az immunrendszert, mégis örök dilemma, hogy egy-egy megfázással, köhögéssel elmenjünk-e futni, vagy kihagyjuk az edzést.

Semmilyen betegséget sem szabad félvállról venni, de az is érthető, ha valaki nem szeretné egy-két orrfújás miatt felfüggeszteni a testedzést, gondolván „úgyis kiizzadjuk”. Vajon mi az igazság és mi a helyes döntés, mikor nem szabad edzeni?

Én azt szoktam mondani, ha valamiben kételkedünk, akkor az inkább nem, mint igen, tehát ha bizonytalanok vagyunk, inkább pihenjünk, azzal egészen biztosan nem hozunk rossz döntést.

Aki szeretné folytatni az edzéseit, akkor enyhébb esetekben (enyhe nátha) megengedett a könnyített testmozgás, torna, de mindig jobb az óvatosság. A pihenő még mindig jobb, hiszen pozitívan hat, a túlhajszoltság és a kényszeres edzés viszont negatívan.

Étrendkiegészítők közül ekkor a glutamin nevű aminosav ajánlott, mert segíti a gyógyulást és az immunrendszer regenerálódását.

A könnyed mozgás bizonyos vélemények szerint - enyhe betegség esetén – jót is tehet, de ha az intenzitása olyan, hogy erősebb izzadással jár, akkor viszont a megfázás, sőt a tüdőgyulladás veszélye is fennállhat. Ebben az esetben nem a betegség miatti jótékonyabb hatású takaró alatti izzadást kell érteni, ugyanis a sport közbeni izzadás ezzel nem téveszthető össze. Utóbbi esetén a lehetséges szövődmények miatti kockázatot figyelembe kell venni.

A futásban van egy szemlélet, melyet „nyakszabálynak” hívunk, s az értendő alatta, hogy azokkal az enyhe betegségekkel, ami nyak feletti testrészt érint (például enyhe nátha, orrdugulás, enyhe torokfájás, viszonylag jó közérzet mellett) még végezhetünk könnyített mozgást, könnyed kocogást, azonban a nyaktól lefelé haladó tünetekkel (tüdőgyulladás, láz…stb.) már semmiképp sem szabad edzenünk, mert komoly következmények (pl. szívizomgyulladás) kialakulásához vezethet. Ebben az esetben inkább 1-2 napot hagyjunk ki és fokozatosan térjünk vissza a sportoláshoz.

Köhögés, mellkasi fájdalom, izomfájdalom esetén a pihenés, gyógyulás, vitaminok szedése javasolt. Légzőrendszeri fertőzés, influenza, hőemelkedés, duzzadt nyirokmirigyek és láz esetén TILOS a sportolás!

Ha vírusos megbetegedéssel küzdünk, akkor nemcsak a saját egészségünk miatt érdemes elnapolni az edzést, hanem mások miatt is, akik könnyen megfertőződhetnek.

Néhány kihagyott nap nem fogja drasztikusan rontani a teljesítményt, azonban az esetleges szövődmények miatt már hetekig is betegeskedhetünk elhúzódó felépülés mellett.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?