Menü

Edzés betegen? Ha igen, miért nem?

A kérdés az, hogy szabad-e edzeni betegen, többet árt, mint használ, vagy nem tilos, kerüljük messzire az edzőtermet, vagy egy kis náthával egész nyugodtan sportolhatunk? Mi az igazság? Kiderítjük!

A hidegebb időjárás beköszöntével egyre könnyebben fázunk meg, szedünk össze valami nyavalyát, kapunk el vírust a közösségben. Bár a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód támogatja, erősíti az immunrendszert, mégis örök dilemma, hogy egy-egy megfázással, köhögéssel elmenjünk-e futni, vagy kihagyjuk az edzést.

Semmilyen betegséget sem szabad félvállról venni, de az is érthető, ha valaki nem szeretné egy-két orrfújás miatt felfüggeszteni a testedzést, gondolván „úgyis kiizzadjuk”. Vajon mi az igazság és mi a helyes döntés, mikor nem szabad edzeni?

Én azt szoktam mondani, ha valamiben kételkedünk, akkor az inkább nem, mint igen, tehát ha bizonytalanok vagyunk, inkább pihenjünk, azzal egészen biztosan nem hozunk rossz döntést.

Aki szeretné folytatni az edzéseit, akkor enyhébb esetekben (enyhe nátha) megengedett a könnyített testmozgás, torna, de mindig jobb az óvatosság. A pihenő még mindig jobb, hiszen pozitívan hat, a túlhajszoltság és a kényszeres edzés viszont negatívan.

Étrendkiegészítők közül ekkor a glutamin nevű aminosav ajánlott, mert segíti a gyógyulást és az immunrendszer regenerálódását.

A könnyed mozgás bizonyos vélemények szerint - enyhe betegség esetén – jót is tehet, de ha az intenzitása olyan, hogy erősebb izzadással jár, akkor viszont a megfázás, sőt a tüdőgyulladás veszélye is fennállhat. Ebben az esetben nem a betegség miatti jótékonyabb hatású takaró alatti izzadást kell érteni, ugyanis a sport közbeni izzadás ezzel nem téveszthető össze. Utóbbi esetén a lehetséges szövődmények miatti kockázatot figyelembe kell venni.

A futásban van egy szemlélet, melyet „nyakszabálynak” hívunk, s az értendő alatta, hogy azokkal az enyhe betegségekkel, ami nyak feletti testrészt érint (például enyhe nátha, orrdugulás, enyhe torokfájás, viszonylag jó közérzet mellett) még végezhetünk könnyített mozgást, könnyed kocogást, azonban a nyaktól lefelé haladó tünetekkel (tüdőgyulladás, láz…stb.) már semmiképp sem szabad edzenünk, mert komoly következmények (pl. szívizomgyulladás) kialakulásához vezethet. Ebben az esetben inkább 1-2 napot hagyjunk ki és fokozatosan térjünk vissza a sportoláshoz.

Köhögés, mellkasi fájdalom, izomfájdalom esetén a pihenés, gyógyulás, vitaminok szedése javasolt. Légzőrendszeri fertőzés, influenza, hőemelkedés, duzzadt nyirokmirigyek és láz esetén TILOS a sportolás!

Ha vírusos megbetegedéssel küzdünk, akkor nemcsak a saját egészségünk miatt érdemes elnapolni az edzést, hanem mások miatt is, akik könnyen megfertőződhetnek.

Néhány kihagyott nap nem fogja drasztikusan rontani a teljesítményt, azonban az esetleges szövődmények miatt már hetekig is betegeskedhetünk elhúzódó felépülés mellett.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.