Menü

Gyerekek és gyász – hogyan tud segíteni a szülő?

A gyerekek másképp gyászolnak, mint a felnőttek, gyakran nem is kérdeznek egy halálhír kapcsán, nem mutatnak szomorúságot, inkább elmennek játszani. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyászfolyamat ne érintené őket akár egészen mélyen, szülőként pedig akkor tudunk a legtöbbet segíteni nekik, ha beszélgetünk velük az érzéseikről, gondolatairól, veszteségnél pedig értőn és türelemmel segítjük át őket a nehéz időszakon. A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi) új számában gyászterapeuta ad tanácsot az érintetteknek.

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a gyászolóknak, ismernünk kell magát a gyászfolyamatot, amit sokszor kísér megemelkedett szorongás, elkeseredettség, esetleg düh vagy bűntudat. Ez alól pedig a gyerekek sem kivételek, ám ők saját szintjükön fogják fel a halált. „Mivel mesékből, beszélgetésekből, a hírekből azért hallanak róla, saját eszméket alakítanak ki a témával kapcsolatban” – fejtette ki a MiPsziben Révész Renáta Liliána pszichológus, gyásztanácsadó. „Segíthetjük őket, ha nemcsak akkor beszélünk a halálról, a halál utáni életről, a gyászról, amikor éppen előállt egy ilyen esemény, hanem prevenciós céllal, akár már ovis korban „elővesszük” a témát” – tette hozzá a szakértő.

Sokszor a szülők aggódnak, ha például egy hozzátartozó halálakor a gyerek nem beszél a gondolatairól, érzéseiről, holott a szakember szerint ez érthető, ez néha mindannyiunk számára nehéz. „A gyerekek gyászfolyamata eltérő a felnőttekétől. Ők az első sokk után látszólag visszatérnek gyermeki életükhöz, játszanak, nem mutatnak feltétlenül szomorúságot. Sokszor késleltetetten, akár egy-két hónap után fogják fel, hogy a halál végleges, vagyis a szeretett elhunyttal már tényleg nem fognak találkozni, nem tér vissza onnan, ahová ment” – mondta el Révész Renáta Liliána.

Az első lépés a veszteség tudomásulvétele, és a szakember szerint éppen ezért fontos a temetés, az elbúcsúzás. Azonban, ha a szertartáson a gyermek is ott lesz, a részletekre fel kell készíteni őt. „Magyarázzuk el, milyen látható, hallható, tapasztalható dolgok történnek majd a temetésen. Érdemes kitérni arra is, hogy a földbe tétel, vagy az elhantolás már nem okoz fájdalmat - a halál után a test már csak emléke annak a valakinek, aki azt már elhagyta. Mint egy pillangó a bábot. Emellett fontos felkészíteni a gyereket a résztvevők várható érzelmi megnyilvánulásaira, reakcióira.”

Van, amikor a veszteség feldolgozásához terápiás folyamat szükséges a gyerekeknél is. Ebben a - szakember által kísért - folyamatban először felmérik, hogy milyen mértékű a gyerek szorongása, frusztrációja, dühe vagy épp bánata. „A terápiás folyamatban a pszichológiai teendőket lépcsőzetesen felépítve segíthet a szakember a gyerekeknek túljutni a krízisen, kialakítva egy belső tudást és eszköztárat a megküzdéssel kapcsolatban” – magyarázta a gyászterapeuta. Végezetül kiemelte: a gyász folyamata a gyerekek számára is azt jelenti, hogy a veszteséget meg kell élni, de aztán a sebek begyógyulnak, és ők újra képesek lesznek kapcsolódni az élethez.

Forrás: A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi)

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?

Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.