Menü

Gyerekek és gyász – hogyan tud segíteni a szülő?

A gyerekek másképp gyászolnak, mint a felnőttek, gyakran nem is kérdeznek egy halálhír kapcsán, nem mutatnak szomorúságot, inkább elmennek játszani. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyászfolyamat ne érintené őket akár egészen mélyen, szülőként pedig akkor tudunk a legtöbbet segíteni nekik, ha beszélgetünk velük az érzéseikről, gondolatairól, veszteségnél pedig értőn és türelemmel segítjük át őket a nehéz időszakon. A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi) új számában gyászterapeuta ad tanácsot az érintetteknek.

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a gyászolóknak, ismernünk kell magát a gyászfolyamatot, amit sokszor kísér megemelkedett szorongás, elkeseredettség, esetleg düh vagy bűntudat. Ez alól pedig a gyerekek sem kivételek, ám ők saját szintjükön fogják fel a halált. „Mivel mesékből, beszélgetésekből, a hírekből azért hallanak róla, saját eszméket alakítanak ki a témával kapcsolatban” – fejtette ki a MiPsziben Révész Renáta Liliána pszichológus, gyásztanácsadó. „Segíthetjük őket, ha nemcsak akkor beszélünk a halálról, a halál utáni életről, a gyászról, amikor éppen előállt egy ilyen esemény, hanem prevenciós céllal, akár már ovis korban „elővesszük” a témát” – tette hozzá a szakértő.

Sokszor a szülők aggódnak, ha például egy hozzátartozó halálakor a gyerek nem beszél a gondolatairól, érzéseiről, holott a szakember szerint ez érthető, ez néha mindannyiunk számára nehéz. „A gyerekek gyászfolyamata eltérő a felnőttekétől. Ők az első sokk után látszólag visszatérnek gyermeki életükhöz, játszanak, nem mutatnak feltétlenül szomorúságot. Sokszor késleltetetten, akár egy-két hónap után fogják fel, hogy a halál végleges, vagyis a szeretett elhunyttal már tényleg nem fognak találkozni, nem tér vissza onnan, ahová ment” – mondta el Révész Renáta Liliána.

Az első lépés a veszteség tudomásulvétele, és a szakember szerint éppen ezért fontos a temetés, az elbúcsúzás. Azonban, ha a szertartáson a gyermek is ott lesz, a részletekre fel kell készíteni őt. „Magyarázzuk el, milyen látható, hallható, tapasztalható dolgok történnek majd a temetésen. Érdemes kitérni arra is, hogy a földbe tétel, vagy az elhantolás már nem okoz fájdalmat - a halál után a test már csak emléke annak a valakinek, aki azt már elhagyta. Mint egy pillangó a bábot. Emellett fontos felkészíteni a gyereket a résztvevők várható érzelmi megnyilvánulásaira, reakcióira.”

Van, amikor a veszteség feldolgozásához terápiás folyamat szükséges a gyerekeknél is. Ebben a - szakember által kísért - folyamatban először felmérik, hogy milyen mértékű a gyerek szorongása, frusztrációja, dühe vagy épp bánata. „A terápiás folyamatban a pszichológiai teendőket lépcsőzetesen felépítve segíthet a szakember a gyerekeknek túljutni a krízisen, kialakítva egy belső tudást és eszköztárat a megküzdéssel kapcsolatban” – magyarázta a gyászterapeuta. Végezetül kiemelte: a gyász folyamata a gyerekek számára is azt jelenti, hogy a veszteséget meg kell élni, de aztán a sebek begyógyulnak, és ők újra képesek lesznek kapcsolódni az élethez.

Forrás: A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi)

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.