Herpeszvírus okozta fertőzések: tünetei, lefolyása és kezelése

A herpeszvírusok családjába száznál is több kórokozó tartozik, melyek közül legalább 8 képes megfertőzni az embert, öt ezek közül pedig nagyon gyakori.

A herpeszvírusok népes családjába tartozó kórokozók állatokat és embereket egyaránt képesek megfertőzni. A herpeszvírusok a DNS-vírusok közé tartoznak, méretük relatív nagy, 120 és 260 nm (nanométer) közötti. Az emberre veszélyes 8 herpeszvírust három nagyobb csoportba oszthatjuk, a leggyakoribb fertőzéseket (pl. az ajakherpeszt, illetve a nemi szervi herpeszt okozó vírusokat) az első csoportban, az Alphaherpesvirinae alcsoportban találjuk. A fertőzés továbbadásához általában szoros testi kontaktus kell, mert a vírusok rövid ideig „maradnak életben” a gazdaszervezet nélkül a környezetben. Ez alól a bárányhimlőt okozó Varicella zoster virus a kivétel, ez ugyanis cseppfertőzéssel is terjed.

A herpeszvírusok jellegzetességei közé tartozik, hogy aki egyszer megfertőződik velük, a élete végéig fertőzöttnek, hordozónak tekinthető. A vírusok ugyanis több módszerrel is képesek „kicselezni”, megtéveszteni az immunrendszert. Ez a jellemző az oka annak, hogy a herpeszvírusok okozta betegségek időről időre kiújulhatnak, fellángolhatnak. Bizonyos vírusok esetén csak egy-két ilyen fellángolásra kell számítani életünk során, más esetben viszont akár évente többször is kialakulhat valakinél a herpeszvírusokkal összefüggő betegség.

A vírusok reaktiválódása, a probléma kiújulása történhet spontán, de összefügghet valamilyen kiváltó okkal is. Jellemző például, hogy az ajakherpesz valakinél a menstruációs ciklus bizonyos szakaszában, stresszes időszakban vagy lázas betegség idején újul ki. A betegség fellángolása, illetve a fertőződés is nagyobb eséllyel következik be legyengült immunrendszerű embereknél.

Szintén több herpeszvírusra jellemző, hogy akkor is képes fertőzni, amikor a hordozó tünetmentes, sőt a szakemberek szerint sokkal nagyobb valószínűséggel adjuk át másoknak a vírust a lappangó időszakban, mint amikor tüneteket mutat a fertőzés.

A herpeszvírusok az emberen kívül számos állatfajt megfertőzhetnek, a sertésektől és szarvasmarháktól a madarakon és rágcsálókon át a majmokig. Ezek közül a makákókat érintő Herpes-B vírus (Macacine herpesvirus-1) fertőzheti meg az embert is, és megfelelő kezelés hiányában akár halálos betegséget is okozhat. Ez azonban rendkívül ritka, az ismert esetek száma 100 alatt van. A fertőzött makákókkal való közvetlen, szoros kapcsolatra van hozzá szükség: a vírus a fertőzött állat harapásával, karmolásával, az állat testnedveinek szembe, szájba kerülésével juthat be a szervezetbe, de erre is minimális az esély.

A leggyakoribb, herpeszvírussal összefüggő betegségek (ajakherpesz, nemi herpesz, bárányhimlő, övsömör) diagnosztizálása a jellegzetes klinikai tünetek alapján történik, ezt általában a családorvos, háziorvos, gyerekorvos is azonnal képes megállapítani.

Egyéb esetekben laboratóriumi vizsgálatok lehetnek szükségesek a fertőzést okozó herpeszvírus pontos meghatározásához.