Az időpazarlás 5 lehetséges és észrevétlen módja
- Dátum: 2022.09.18., 09:52
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- energia, idő, időmenedzsment, időpazarlás, lustaság, munkaidő, napirend, rangsorolás, szabadidő
Mindannyian pazaroljuk az időnket, de az időpazarlás a munkahelyen különösen fájdalmas lehet. Legújabb kutatások szerint az alkalmazottak túlnyomó többsége elismeri, hogy 30 percet vagy még annál is többet veszteget el naponta munkaidejéből, sőt 4 százalékuk a munkanap felét, illetve még többet is elpazarol munkaidejéből.
Sajnos az időpazarlás leggyakrabban nagyon is alantas és becsapós, mivel egészen addig észrevehetetlen marad, amíg már túl késő tenni ellene.

Mi a megoldás?
· a tudatosság növelése
· az időpazarlás gyökerének a nyomon követése
· hiányosságaink felismerése, beismerése és korrigálása
1. Munkahelyi rituálék, megszokások
Mindnyájunknak megvannak a saját megszokott (pót)cselekvéseink munkaidő alatt: kisebb rutinok, amiket minden egyes napon észrevétlenül megejtünk. Ezek között még akár produktív tevékenységek, de teljesen felesleges tettek is előfordulhatnak. Megtörténhet, hogy a vizes tartálynál körözünk egy kicsit, esetleg a munkaidő elején 15 is percet rászánunk az udvariassági csevejekre, vagy 20 perces hírolvasással indítjuk a napot. A veszélyt az okozhatja, ha nem veszünk arról tudomást arról, hogy időnket ezekkel a rituálékkal ütjük el. A hírek olvasása és a szünetek nem mindig szükségszerűen rosszak, viszont a hatékonyságot jelentős mértékben le tudják tompítani.
2. Megzavarások

Beszámolók szerint a különféle figyelemelterelő és megzavaró tevékenységek az időveszteség fő okai. A legtöbbünk könnyen felismeri ezeket a nyilvánvaló, felszínes, figyelmünket elterelő dolgokat – például, mint amikor ahelyett, hogy egy kemény probléma megoldására összpontosítanánk, megnézzük a Facebook fiókunkat vagy vásárolunk valamit egy weboldalról két feladat között. Bár mindezeket könnyű felismerni, úrrá lenni rajtuk már annál nehezebb. Általában jó stratégia lehet az, ha lekapcsolódunk az internetről (vagy egyéb hasonló forrásról) és későbbre halasztjuk ezeket a tevékenységeket.
Onnan tudhatjuk meg, hogy szenvedünk ezektől a figyelem elterelő manőverektől, ha megvizsgáljuk kicsit magunkat ezen e téren. Bajt jelenthet, ha úgy gondoljuk, hogy mindezek nem is terelik el a figyelmünket a munkától, nem is tartanak fel. Erre jó példa lehet, ha rendszerint úgy érezzük, hogy rögtön meg kell néznünk a felugró, éppen érkező e-maileket, vagy feltétlenül be kell kapcsolódnunk az adott irodai beszélgetésekbe.
3. Kommunikáció
Kommunikációra szükség van és ideális esetben a kommunikáció hatékony. A leghatékonyabb kommunikátorok e-mailekkel, telefonhívásokkal és megbeszélésekkel is növelik a közösségi produktivitást. Azonban, ezek a csatornák az időpazarlás táptalajai is lehetnek. Hányszor kaptunk már több bekezdésből álló, terjengős e-maileket, melyek mindössze egyetlen érdemi gondolatot tartalmaztak? Törekedjünk minél hatékonyabb kommunikációra és rá fogunk döbbeni, hogy több időnk lesz a produktív munkára!

4. Az alkalmazkodás elutasítása
Számos okunk lehet arra, hogy ne vállaljuk be az alkalmazkodást. Néhányan szeretjük, ha megvan a saját területünk és rögtön kiesünk a komfortzónánkból, ha netán ezen változtatnunk kell. Vannak olyan előre mindent megtervező maximalisták is, akik nem szeretnek változtatni a módszereiken, a terveiken még akkor sem, ha a körülmények megváltoznak. Minden esetben, amikor egy helyzetben változás áll be, mérhetetlen mennyiségű drága munkaidőbe kerülhet nekünk, ha nem vagyunk hajlandóak munkamódszerinket a helyzethez alakítani, alkalmazkodni. Képzeljük csak el, hogy friss információt kapunk egy ügyfelünk meglévő szükségéről egy ajánlattal kapcsolatban. Épp ez az a pont, amikor meg kell állni az ajánlattétel készítésével és újra kell gondolni a meglévő információ birtokában a munkát.
5. A problémák rangsorolása
Tegyük fel, hogy sikerült felismernünk és leküzdenünk az összes időbeli problémát, amit eddig felsoroltunk. De biztosak vagyunk abban is, hogy a megfelelő feladatokat végezzük el munkaidőnkben? Vagy lehetséges, hogy jelentéktelen, illetve éppen szakterületünkből, munkakörünkből kieső ügyekbe temetkezünk bele oly mértékben, hogy nap végére marad a legfontosabb projekt, a munkánk oroszlán része?

Ha így van, rangsorolni kell a problémákat. Szerencsére ez megoldható, ha proaktívabban kezdjük rangsorolni és beosztani feladatainkat munka közben.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.