Mit jelent a burn-out, avagy a szakmai kiégés jelei
- Dátum: 2022.08.21., 13:50
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- burn-out, család, fizikai következmények, háziorvos, helyes arány, ingerlékenység, jelek, kimerültség, krónikus stressz, labor, lélek, magánélet, megakadályoz, megelőz, mozgás, munka, párkapcsolat, pihenés, sport, szabadság., szakmai kiégés, szellemi kimerültség, test, túlhajszolt, vitamin
A hosszú távú megfeszített munka, a pihenés nélküli mókuskerék előbb-utóbb kimerüléshez, kiégéshez vezet, ezt a jelenséget hívjuk angolul burn-outnak. Melyek a figyelmeztető jelei és hogy lehet megakadályozni? Akik már hosszú ideje krónikus stresszes állapotban élnek, a túlhajszoltság már szinte természetes nekik és a munka jelent számukra mindent és már rég felborult a munka-magánélet egyensúlya, nos nekik szól elsősorban a cikkünk. Amikor a figyelmeztető jelek megjelennek, változtatnunk kell!
Ez a fajta kimerültség legyengíti a testet-lelket és a baj meg is van hamar. Mit tehetünk?
Figyelünk a magánéletet érintő jelekre!

Ha a munka elviszi az napunk, hetünk nagy részét és a magánéletre kevés idő marad, akkor az egy intő jel. A család és a párkapcsolat rovására fog menni, majd az egészségünk látja kárát. Amikor a táskánkban hordozzuk, hazavisszük a munkát és este is nekilátunk, akkor a magánéletünk hamarosan „romokban fog heverni”. Feltétlenül változtatnunk kell ezen a magatartáson. Ki kell alakítani a helyes arányt és megelőzni ezzel a túlhajszoltságot, a kiégést.
Állandó ingerlékenység
A túlhajszoltságból fakadóan egyre feszültebbek leszünk, idegesek, türelmetlenek, ingerlékenyebbé válunk, amit sokszor a szeretteinken vezetünk le – igazságtalanul. Kevesebb vállalás, lassabb munkatempó és több sport, ezek az apró változtatások óriási eredményeket és javulást hozhatnak.
Vegyük észre a fizikai következményeket!

A „burn-out” komoly gyomorproblémákkal jár, ízületi problémákkal, az ülő munka káros hatásaival, fájdalmaival és ebből következnek később a pszichoszomatikus betegségek. A túlfeszített munkatempó, a stressz helyett szakítsunk időt a szeretteinkre, családunkra, barátainkra, a rendszeres mozgásra, pihenésre, elegendő alvásra.
Motiváció elvesztése.
Ennek jele, hogy nincs kedvünk semmihez, közönyössé válunk olyan dolgok iránt, melyek korábban lelkesítettek. Ekkor pihenni, regenerálódni kell, mely nem egyenlő azzal, hogy éjszaka „jól kialusszuk magunkat”. Ehhez már több kell.
A „burn out” a fenti tünetek észrevételével és a leírt tanácsok betartásával megelőzhetőek, emellett sosem árt a háziorvossal konzultálni, kérni egy labort, venni egy jó multivitamint és elmenni szabadságra.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.