A normál véroxigénszint nyomában
- Dátum: 2022.06.05., 23:25
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, egészség, energia, fájdalom, fertőzés, szív, tüdő, vérkép, véroxigén
Szervezetünket több milliárd, szabad szemmel láthatatlan sejt alkotja, amelyek mind az oxigénből nyerik az energiát. Az oxigént a tüdő veszi fel és a vérben található vörösvérsejtekszállítják el a szerveinkhez, de a hemoglobin nevű fehérjének is kulcsfontosságú a szerepe, ugyanis ez az anyag a felelős azért, hogy a vörösvérsejt felvegye a friss oxigént.

A véroxigén szintje, más néven a szaturáció nem más, mint a vér oxigénszállító teljesítményének a százalékos arányszámban megadott értéke. Ezt egy egyszerű elektronikai műszerrel mérjük: a véroxigén szint mérő eszköz neve pulzoximéter.
Mennyi a normál véroxigén szint?
A véroxigén szint egy százalékban kifejezett érték: ahány százalékot mutat a véroxigén szint mérő készülék, olyan teljesítményen működik a szervezetünk. Nézzük, mennyi a normál véroxigén szint és mikortól alacsony, azaz kóros a véroxigén szint állapota! A véroxigén szint legmagasabb értéke 100%, ennél magasabb értékek esetén valószínűleg meghibásodott a pulzoximéter.
A normál véroxigén szint értéke 96-100% között mozog: ha a véroxigén szint értéke e közé a két szám közé esik, akkor minden rendben van, a szervezetünk megfelelőképpen működik.
Ha a véroxigén szint 90% és 95% közé esik, az azt jelenti, hogy a véroxigén szint már egy fokkal alacsonyabb az egészségesnél. Ez az állapot még nem életveszélyes, de mindenképpen javasoljuk a szervezetünk általános kivizsgálását.
Ha a véroxigén szint 88% alá esik, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnunk, ugyanis a kisebb értékek nagy valószínűséggel valamilyen betegségre utalnak, amit minél hamarabb kiszűrünk, annál jobbak az esélyeink a gyógyulásra.

Mi történik, ha a véroxigén szint alacsony?
A véroxigén szint mérése során arról kapunk információt, hogy milyen állapotban vannak a vörösvérsejtjeink, milyen azoknak az oxigénszállító kapacitása. Ha a véroxigén szint alacsony, az rossz teljesítményt jelent, vagyis kevesebb oxigén jut el a sejtekbe, kevesebb energia termelődik, ettől pedig az egész szervezet állapota általánosságban leromlik. Ha a véroxigén szint alacsony, 90-88%-os értéket vagy az alatti számot mutat, akkor mindenképpen lépnünk kell, hogy megtaláljuk az alacsony véroxigén szint forrását.
A véroxigén szint emelése
A véroxigén szint növelése akkor hoz eredményt, ha az alacsony véroxigén valamilyen életmódbeli problémából fakad. Amennyiben valamilyen betegség okozza az alacsony véroxigén szintet, úgy a probléma forrását (például tüdő- vagy szívbetegséget) kell megkeresnünk és megszüntetnünk, de legalábbis kezelnünk, hogy a véroxigén szint is visszaállhasson a normál kerékvágásba.

A véroxigén szint növelése mindemellett történhet a hétköznapi szokásainkon való változtatással is: a véroxigén szint emelése történhet sportolással, különösen kardio gyakorlatok végzésével is. Mivel a sport időszakosan megnöveli a véroxigén szintet, a véroxigén szint mérés előtt nem javallott a normál életvitelünktől eltérő módon mozognunk (a pulzoximéter használata nyugalomban kell, hogy történjen). A véroxigén szint emelése mindemellett történhet egészséges életmóddal, gyakori mozgással és az olyan káros szokások elhagyásával, mint a dohányzás.
Mikor figyeljük a véroxigén szint állapotát?
Fontos, hogy ha a véroxigén szint alacsony, annak megtaláljuk az okát és elsőként a probléma forrását szüntessük meg. Mindenképpen ajánlott odafigyelni a véroxigén szint mérésére, ha asztmával, allergiával, vagy ismert tüdőbetegséggel küzdünk, illetve, ha tudjuk, hogy vérkép-problémánk vagy szívproblémánk van.
A véroxigénszint mérés megfázásos tünetek észlelése során is fontos lehet: amennyiben koronavírussal küzdünk, vagy frissen estünk át a fertőzésen, érdemes beszereznünk egy véroxigénszint mérő műszert, hogy kiszűrhessük a koronavírus szövődményeit.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.