Menü

A normál véroxigénszint nyomában

Szervezetünket több milliárd, szabad szemmel láthatatlan sejt alkotja, amelyek mind az oxigénből nyerik az energiát. Az oxigént a tüdő veszi fel és a vérben található vörösvérsejtekszállítják el a szerveinkhez, de a hemoglobin nevű fehérjének is kulcsfontosságú a szerepe, ugyanis ez az anyag a felelős azért, hogy a vörösvérsejt felvegye a friss oxigént.

A véroxigén szintje, más néven a szaturáció nem más, mint a vér oxigénszállító teljesítményének a százalékos arányszámban megadott értéke. Ezt egy egyszerű elektronikai műszerrel mérjük: a véroxigén szint mérő eszköz neve pulzoximéter.

Mennyi a normál véroxigén szint?
A véroxigén szint egy százalékban kifejezett érték: ahány százalékot mutat a véroxigén szint mérő készülék, olyan teljesítményen működik a szervezetünk. Nézzük, mennyi a normál véroxigén szint és mikortól alacsony, azaz kóros a véroxigén szint állapota! A véroxigén szint legmagasabb értéke 100%, ennél magasabb értékek esetén valószínűleg meghibásodott a pulzoximéter.

A normál véroxigén szint értéke 96-100% között mozog: ha a véroxigén szint értéke e közé a két szám közé esik, akkor minden rendben van, a szervezetünk megfelelőképpen működik.
Ha a véroxigén szint 90% és 95% közé esik, az azt jelenti, hogy a véroxigén szint már egy fokkal alacsonyabb az egészségesnél. Ez az állapot még nem életveszélyes, de mindenképpen javasoljuk a szervezetünk általános kivizsgálását.

Ha a véroxigén szint 88% alá esik, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnunk, ugyanis a kisebb értékek nagy valószínűséggel valamilyen betegségre utalnak, amit minél hamarabb kiszűrünk, annál jobbak az esélyeink a gyógyulásra.

Mi történik, ha a véroxigén szint alacsony?
A véroxigén szint mérése során arról kapunk információt, hogy milyen állapotban vannak a vörösvérsejtjeink, milyen azoknak az oxigénszállító kapacitása. Ha a véroxigén szint alacsony, az rossz teljesítményt jelent, vagyis kevesebb oxigén jut el a sejtekbe, kevesebb energia termelődik, ettől pedig az egész szervezet állapota általánosságban leromlik. Ha a véroxigén szint alacsony, 90-88%-os értéket vagy az alatti számot mutat, akkor mindenképpen lépnünk kell, hogy megtaláljuk az alacsony véroxigén szint forrását.

A véroxigén szint emelése
A véroxigén szint növelése akkor hoz eredményt, ha az alacsony véroxigén valamilyen életmódbeli problémából fakad. Amennyiben valamilyen betegség okozza az alacsony véroxigén szintet, úgy a probléma forrását (például tüdő- vagy szívbetegséget) kell megkeresnünk és megszüntetnünk, de legalábbis kezelnünk, hogy a véroxigén szint is visszaállhasson a normál kerékvágásba.

A véroxigén szint növelése mindemellett történhet a hétköznapi szokásainkon való változtatással is: a véroxigén szint emelése történhet sportolással, különösen kardio gyakorlatok végzésével is. Mivel a sport időszakosan megnöveli a véroxigén szintet, a véroxigén szint mérés előtt nem javallott a normál életvitelünktől eltérő módon mozognunk (a pulzoximéter használata nyugalomban kell, hogy történjen). A véroxigén szint emelése mindemellett történhet egészséges életmóddal, gyakori mozgással és az olyan káros szokások elhagyásával, mint a dohányzás.

Mikor figyeljük a véroxigén szint állapotát?
Fontos, hogy ha a véroxigén szint alacsony, annak megtaláljuk az okát és elsőként a probléma forrását szüntessük meg. Mindenképpen ajánlott odafigyelni a véroxigén szint mérésére, ha asztmával, allergiával, vagy ismert tüdőbetegséggel küzdünk, illetve, ha tudjuk, hogy vérkép-problémánk vagy szívproblémánk van.

A véroxigénszint mérés megfázásos tünetek észlelése során is fontos lehet: amennyiben koronavírussal küzdünk, vagy frissen estünk át a fertőzésen, érdemes beszereznünk egy véroxigénszint mérő műszert, hogy kiszűrhessük a koronavírus szövődményeit.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?

Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.

Miért fontos a kismedencei terület egészsége?

A medencefenék izomzata láthatatlanul dolgozik a háttérben, mégis alapvetően meghatározza a mindennapi magabiztosságot és a szexuális élet minőségét. Ideje félretenni a tabukat, megérteni ennek a zónának a valódi működését, és elsajátítani azokat a mindennapi szokásokat, amelyekkel hosszú távon is megőrizhető az intim egészség.

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.