Menü

A normál véroxigénszint nyomában

Szervezetünket több milliárd, szabad szemmel láthatatlan sejt alkotja, amelyek mind az oxigénből nyerik az energiát. Az oxigént a tüdő veszi fel és a vérben található vörösvérsejtekszállítják el a szerveinkhez, de a hemoglobin nevű fehérjének is kulcsfontosságú a szerepe, ugyanis ez az anyag a felelős azért, hogy a vörösvérsejt felvegye a friss oxigént.

A véroxigén szintje, más néven a szaturáció nem más, mint a vér oxigénszállító teljesítményének a százalékos arányszámban megadott értéke. Ezt egy egyszerű elektronikai műszerrel mérjük: a véroxigén szint mérő eszköz neve pulzoximéter.

Mennyi a normál véroxigén szint?
A véroxigén szint egy százalékban kifejezett érték: ahány százalékot mutat a véroxigén szint mérő készülék, olyan teljesítményen működik a szervezetünk. Nézzük, mennyi a normál véroxigén szint és mikortól alacsony, azaz kóros a véroxigén szint állapota! A véroxigén szint legmagasabb értéke 100%, ennél magasabb értékek esetén valószínűleg meghibásodott a pulzoximéter.

A normál véroxigén szint értéke 96-100% között mozog: ha a véroxigén szint értéke e közé a két szám közé esik, akkor minden rendben van, a szervezetünk megfelelőképpen működik.
Ha a véroxigén szint 90% és 95% közé esik, az azt jelenti, hogy a véroxigén szint már egy fokkal alacsonyabb az egészségesnél. Ez az állapot még nem életveszélyes, de mindenképpen javasoljuk a szervezetünk általános kivizsgálását.

Ha a véroxigén szint 88% alá esik, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnunk, ugyanis a kisebb értékek nagy valószínűséggel valamilyen betegségre utalnak, amit minél hamarabb kiszűrünk, annál jobbak az esélyeink a gyógyulásra.

Mi történik, ha a véroxigén szint alacsony?
A véroxigén szint mérése során arról kapunk információt, hogy milyen állapotban vannak a vörösvérsejtjeink, milyen azoknak az oxigénszállító kapacitása. Ha a véroxigén szint alacsony, az rossz teljesítményt jelent, vagyis kevesebb oxigén jut el a sejtekbe, kevesebb energia termelődik, ettől pedig az egész szervezet állapota általánosságban leromlik. Ha a véroxigén szint alacsony, 90-88%-os értéket vagy az alatti számot mutat, akkor mindenképpen lépnünk kell, hogy megtaláljuk az alacsony véroxigén szint forrását.

A véroxigén szint emelése
A véroxigén szint növelése akkor hoz eredményt, ha az alacsony véroxigén valamilyen életmódbeli problémából fakad. Amennyiben valamilyen betegség okozza az alacsony véroxigén szintet, úgy a probléma forrását (például tüdő- vagy szívbetegséget) kell megkeresnünk és megszüntetnünk, de legalábbis kezelnünk, hogy a véroxigén szint is visszaállhasson a normál kerékvágásba.

A véroxigén szint növelése mindemellett történhet a hétköznapi szokásainkon való változtatással is: a véroxigén szint emelése történhet sportolással, különösen kardio gyakorlatok végzésével is. Mivel a sport időszakosan megnöveli a véroxigén szintet, a véroxigén szint mérés előtt nem javallott a normál életvitelünktől eltérő módon mozognunk (a pulzoximéter használata nyugalomban kell, hogy történjen). A véroxigén szint emelése mindemellett történhet egészséges életmóddal, gyakori mozgással és az olyan káros szokások elhagyásával, mint a dohányzás.

Mikor figyeljük a véroxigén szint állapotát?
Fontos, hogy ha a véroxigén szint alacsony, annak megtaláljuk az okát és elsőként a probléma forrását szüntessük meg. Mindenképpen ajánlott odafigyelni a véroxigén szint mérésére, ha asztmával, allergiával, vagy ismert tüdőbetegséggel küzdünk, illetve, ha tudjuk, hogy vérkép-problémánk vagy szívproblémánk van.

A véroxigénszint mérés megfázásos tünetek észlelése során is fontos lehet: amennyiben koronavírussal küzdünk, vagy frissen estünk át a fertőzésen, érdemes beszereznünk egy véroxigénszint mérő műszert, hogy kiszűrhessük a koronavírus szövődményeit.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.