Menü

A normál véroxigénszint nyomában

Szervezetünket több milliárd, szabad szemmel láthatatlan sejt alkotja, amelyek mind az oxigénből nyerik az energiát. Az oxigént a tüdő veszi fel és a vérben található vörösvérsejtekszállítják el a szerveinkhez, de a hemoglobin nevű fehérjének is kulcsfontosságú a szerepe, ugyanis ez az anyag a felelős azért, hogy a vörösvérsejt felvegye a friss oxigént.

A véroxigén szintje, más néven a szaturáció nem más, mint a vér oxigénszállító teljesítményének a százalékos arányszámban megadott értéke. Ezt egy egyszerű elektronikai műszerrel mérjük: a véroxigén szint mérő eszköz neve pulzoximéter.

Mennyi a normál véroxigén szint?
A véroxigén szint egy százalékban kifejezett érték: ahány százalékot mutat a véroxigén szint mérő készülék, olyan teljesítményen működik a szervezetünk. Nézzük, mennyi a normál véroxigén szint és mikortól alacsony, azaz kóros a véroxigén szint állapota! A véroxigén szint legmagasabb értéke 100%, ennél magasabb értékek esetén valószínűleg meghibásodott a pulzoximéter.

A normál véroxigén szint értéke 96-100% között mozog: ha a véroxigén szint értéke e közé a két szám közé esik, akkor minden rendben van, a szervezetünk megfelelőképpen működik.
Ha a véroxigén szint 90% és 95% közé esik, az azt jelenti, hogy a véroxigén szint már egy fokkal alacsonyabb az egészségesnél. Ez az állapot még nem életveszélyes, de mindenképpen javasoljuk a szervezetünk általános kivizsgálását.

Ha a véroxigén szint 88% alá esik, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnunk, ugyanis a kisebb értékek nagy valószínűséggel valamilyen betegségre utalnak, amit minél hamarabb kiszűrünk, annál jobbak az esélyeink a gyógyulásra.

Mi történik, ha a véroxigén szint alacsony?
A véroxigén szint mérése során arról kapunk információt, hogy milyen állapotban vannak a vörösvérsejtjeink, milyen azoknak az oxigénszállító kapacitása. Ha a véroxigén szint alacsony, az rossz teljesítményt jelent, vagyis kevesebb oxigén jut el a sejtekbe, kevesebb energia termelődik, ettől pedig az egész szervezet állapota általánosságban leromlik. Ha a véroxigén szint alacsony, 90-88%-os értéket vagy az alatti számot mutat, akkor mindenképpen lépnünk kell, hogy megtaláljuk az alacsony véroxigén szint forrását.

A véroxigén szint emelése
A véroxigén szint növelése akkor hoz eredményt, ha az alacsony véroxigén valamilyen életmódbeli problémából fakad. Amennyiben valamilyen betegség okozza az alacsony véroxigén szintet, úgy a probléma forrását (például tüdő- vagy szívbetegséget) kell megkeresnünk és megszüntetnünk, de legalábbis kezelnünk, hogy a véroxigén szint is visszaállhasson a normál kerékvágásba.

A véroxigén szint növelése mindemellett történhet a hétköznapi szokásainkon való változtatással is: a véroxigén szint emelése történhet sportolással, különösen kardio gyakorlatok végzésével is. Mivel a sport időszakosan megnöveli a véroxigén szintet, a véroxigén szint mérés előtt nem javallott a normál életvitelünktől eltérő módon mozognunk (a pulzoximéter használata nyugalomban kell, hogy történjen). A véroxigén szint emelése mindemellett történhet egészséges életmóddal, gyakori mozgással és az olyan káros szokások elhagyásával, mint a dohányzás.

Mikor figyeljük a véroxigén szint állapotát?
Fontos, hogy ha a véroxigén szint alacsony, annak megtaláljuk az okát és elsőként a probléma forrását szüntessük meg. Mindenképpen ajánlott odafigyelni a véroxigén szint mérésére, ha asztmával, allergiával, vagy ismert tüdőbetegséggel küzdünk, illetve, ha tudjuk, hogy vérkép-problémánk vagy szívproblémánk van.

A véroxigénszint mérés megfázásos tünetek észlelése során is fontos lehet: amennyiben koronavírussal küzdünk, vagy frissen estünk át a fertőzésen, érdemes beszereznünk egy véroxigénszint mérő műszert, hogy kiszűrhessük a koronavírus szövődményeit.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.