Menü

A jód élettani szerepe és hatása

Az utóbbi időben a háború keltette félelem miatt egyre többen vesznek jódtablettát és kezdik el önkényesen szedni, attól tartva, hogy a sugárzás okozta pajzsmirigydaganat kockázata megnő. Ám nem mindegy, hogy a jódtablettából mikor és mennyit szedünk, ha pedig nem helyesen alkalmazzuk, akár többet is árthatunk vele, mint amennyit használunk.

A gyógyszertárakban kapható kálium-jodid tabletta a pajzsmirigy működéséhez szükséges bizonyos esetekben, például sugárzás okozta daganat kialakulása ellen vagy az olyan területen élők esetében, ahol a víz és az élelmiszer nem tartalmaz elegendő jódot. Éppen ezért nem javasolt a szedésük, csak kizárólag hatósági utasításra.

A pajzsmirigy a hormonok szintéziséhez használja fel a jódot, ezért annak hiánya a pajzsmirigy működési zavarát okozhatja és különböző, hormonális problémák és endokrin betegségek léphetnek fel.

A jódot a pajzsmirigyünk a vérből veszi fel, majd felhasználja az a hormonok szintéziséhez. Ezzel csak az a probléma, ha esetleg radioaktív jódizotóp is kerül a szervezetbe, akkor azt a pajzsmirigy nem tudja megkülönböztetni a semleges jódtól, így a radioaktív jódot is felveszi. Ezt elkerülendő, arra jöttek rá a szakemberek, ha jódot szedünk, akkor azzal telítődik a pajzsmirigy, ez pedig akadályozza a radioaktív jód felvételét és felhalmozódását a szervezetben. Ebből viszont látszik, hogy a kálium-jodid szedése kizárólag akkor nyer értelmet, ha valóban veszély áll fenn.

A túlzott jódbevitel egyénenként eltérően hathat. Függ attól is a hatás, hogy az illetőnek van-e valamilyen pajzsmirigy rendellenessége, például alul- vagy túlműködése. A túlzott jódbevitel akár a pajzsmirigybetegségek kialakulásához is vezethet, illetve a meglévő betegségek állapotán is ronthat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az életkor és az egészségi állapot is befolyásolja azt, hogy mikor és mennyi jódra van szüksége a szervezetünknek, tehát ha éppen nincs is meglévő betegségünk, valójában nem lesz hasznos a szervezetünk számár az extra jódbevitel.

A pajzsmirigybetegségeknek egyébként jellegzetes tünetei vannak, mint például a kidülledő szem és az ezzel együtt járó fejbőr vagy köröm elváltozásai. Az alul- és túlműködésnek más tünetei vannak, így, ha arra gyanakodunk, valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni és kivizsgálást kérni, mivel az enyhébb rendellenességek tünetei más betegségekével könnyen összetéveszthetők.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.