Menü

A jód élettani szerepe és hatása

Az utóbbi időben a háború keltette félelem miatt egyre többen vesznek jódtablettát és kezdik el önkényesen szedni, attól tartva, hogy a sugárzás okozta pajzsmirigydaganat kockázata megnő. Ám nem mindegy, hogy a jódtablettából mikor és mennyit szedünk, ha pedig nem helyesen alkalmazzuk, akár többet is árthatunk vele, mint amennyit használunk.

A gyógyszertárakban kapható kálium-jodid tabletta a pajzsmirigy működéséhez szükséges bizonyos esetekben, például sugárzás okozta daganat kialakulása ellen vagy az olyan területen élők esetében, ahol a víz és az élelmiszer nem tartalmaz elegendő jódot. Éppen ezért nem javasolt a szedésük, csak kizárólag hatósági utasításra.

A pajzsmirigy a hormonok szintéziséhez használja fel a jódot, ezért annak hiánya a pajzsmirigy működési zavarát okozhatja és különböző, hormonális problémák és endokrin betegségek léphetnek fel.

A jódot a pajzsmirigyünk a vérből veszi fel, majd felhasználja az a hormonok szintéziséhez. Ezzel csak az a probléma, ha esetleg radioaktív jódizotóp is kerül a szervezetbe, akkor azt a pajzsmirigy nem tudja megkülönböztetni a semleges jódtól, így a radioaktív jódot is felveszi. Ezt elkerülendő, arra jöttek rá a szakemberek, ha jódot szedünk, akkor azzal telítődik a pajzsmirigy, ez pedig akadályozza a radioaktív jód felvételét és felhalmozódását a szervezetben. Ebből viszont látszik, hogy a kálium-jodid szedése kizárólag akkor nyer értelmet, ha valóban veszély áll fenn.

A túlzott jódbevitel egyénenként eltérően hathat. Függ attól is a hatás, hogy az illetőnek van-e valamilyen pajzsmirigy rendellenessége, például alul- vagy túlműködése. A túlzott jódbevitel akár a pajzsmirigybetegségek kialakulásához is vezethet, illetve a meglévő betegségek állapotán is ronthat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az életkor és az egészségi állapot is befolyásolja azt, hogy mikor és mennyi jódra van szüksége a szervezetünknek, tehát ha éppen nincs is meglévő betegségünk, valójában nem lesz hasznos a szervezetünk számár az extra jódbevitel.

A pajzsmirigybetegségeknek egyébként jellegzetes tünetei vannak, mint például a kidülledő szem és az ezzel együtt járó fejbőr vagy köröm elváltozásai. Az alul- és túlműködésnek más tünetei vannak, így, ha arra gyanakodunk, valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni és kivizsgálást kérni, mivel az enyhébb rendellenességek tünetei más betegségekével könnyen összetéveszthetők.

Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?

A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?

Miért lesz libabőrös a bőrünk?

Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy hirtelen végigfut a hátán a hideg, a karján apró dudorok jelennek meg, a szőrszálai pedig az égnek merednek. Ezt nevezzük libabőrnek.

Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.