Menü

A jód élettani szerepe és hatása

Az utóbbi időben a háború keltette félelem miatt egyre többen vesznek jódtablettát és kezdik el önkényesen szedni, attól tartva, hogy a sugárzás okozta pajzsmirigydaganat kockázata megnő. Ám nem mindegy, hogy a jódtablettából mikor és mennyit szedünk, ha pedig nem helyesen alkalmazzuk, akár többet is árthatunk vele, mint amennyit használunk.

A gyógyszertárakban kapható kálium-jodid tabletta a pajzsmirigy működéséhez szükséges bizonyos esetekben, például sugárzás okozta daganat kialakulása ellen vagy az olyan területen élők esetében, ahol a víz és az élelmiszer nem tartalmaz elegendő jódot. Éppen ezért nem javasolt a szedésük, csak kizárólag hatósági utasításra.

A pajzsmirigy a hormonok szintéziséhez használja fel a jódot, ezért annak hiánya a pajzsmirigy működési zavarát okozhatja és különböző, hormonális problémák és endokrin betegségek léphetnek fel.

A jódot a pajzsmirigyünk a vérből veszi fel, majd felhasználja az a hormonok szintéziséhez. Ezzel csak az a probléma, ha esetleg radioaktív jódizotóp is kerül a szervezetbe, akkor azt a pajzsmirigy nem tudja megkülönböztetni a semleges jódtól, így a radioaktív jódot is felveszi. Ezt elkerülendő, arra jöttek rá a szakemberek, ha jódot szedünk, akkor azzal telítődik a pajzsmirigy, ez pedig akadályozza a radioaktív jód felvételét és felhalmozódását a szervezetben. Ebből viszont látszik, hogy a kálium-jodid szedése kizárólag akkor nyer értelmet, ha valóban veszély áll fenn.

A túlzott jódbevitel egyénenként eltérően hathat. Függ attól is a hatás, hogy az illetőnek van-e valamilyen pajzsmirigy rendellenessége, például alul- vagy túlműködése. A túlzott jódbevitel akár a pajzsmirigybetegségek kialakulásához is vezethet, illetve a meglévő betegségek állapotán is ronthat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az életkor és az egészségi állapot is befolyásolja azt, hogy mikor és mennyi jódra van szüksége a szervezetünknek, tehát ha éppen nincs is meglévő betegségünk, valójában nem lesz hasznos a szervezetünk számár az extra jódbevitel.

A pajzsmirigybetegségeknek egyébként jellegzetes tünetei vannak, mint például a kidülledő szem és az ezzel együtt járó fejbőr vagy köröm elváltozásai. Az alul- és túlműködésnek más tünetei vannak, így, ha arra gyanakodunk, valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni és kivizsgálást kérni, mivel az enyhébb rendellenességek tünetei más betegségekével könnyen összetéveszthetők.

Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?

A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?

Befőzésből magok – ki ne dobd

Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.

Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?

A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.

Gombelem a gyermek kezében: néhány perc alatt életveszélyessé válhat

A kisgyermekes családok mindennapjaiban számtalan veszélyforrás rejtőzik, amelyek közül sok első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ilyen a gombelem is, amely számos háztartási eszközben megtalálható: távirányítókban, mérlegekben, játékokban, hallókészülékekben, órákban vagy éppen elektronikus kulcsokban. Mérete miatt könnyen felkelti a kisgyermekek érdeklődését, lenyelése azonban súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat.

Rosacea és UV sugárzás: hogyan védjük a bőrünket?

A rosacea egy gyakori, krónikus bőrbetegség, amely elsősorban az arc középső részét érinti. Jellegzetes tünetei közé tartozik az arcpír, az értágulatok megjelenése, valamint egyes esetekben gyulladt csomók és pattanásszerű elváltozások kialakulása.