Az éneklés különleges ereje
- Dátum: 2022.01.29., 04:24
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- agy, boldogság, dalolás, egészség, énekhang, éneklés, lélek, levegő, zene
Az éneklés erősíti immunrendszerünket és stresszoldó hatású. "Rezgésbe hozza" agyunkat és megnöveli életörömünket. És az éneklés megnyithatja kapuit a spiritualitáshoz. Mindegy, hogy valaki profi vagy amatőr. Mindennek elérése érdekében nem kell szépen énekelnünk, csak teljes odaadással.

A hangos éneklés manapság némi bátorságot követel tőlünk. Talán a zuhany alatt vagy a kádban ülve sikerül gátlásainkat leküzdenünk. A legtöbben azonban a zenélést és az éneklést inkább profiknak engedik át. A hanghordozó eszközök és az elektromos médiumok elterjedésével megszoktuk, hogy kiváló minőségű zenét hallgatunk. Teljesítményorientált világunkban a legtöbb ember elbátortalanodik, ha arról van szó, hogy hallassa énekhangját.
Ez a fejlemény igen sajnálatos. A kutatók szerint ugyanis a zenélés és az éneklés biológiai evolúciónk szerves része. Nem ismerünk egyetlen kultúrát sem, amelyben ne zenéltek volna valamilyen formában. Akár háborúban, vallásos céllal, vagy a gyógyító ceremóniák keretében - az ének minden körülmények között vigaszt, gyógyulást, közösségi erőt, spiritualitást közvetített.

Az éneklés gyógyító erejéről szóló tudás az emberiség történetének régmúltjáig nyúlik vissza. A kőkorszaki sámánok hangjuk segítségével transzba estek és gyógyító szertartásokat hajtottak végre. A Bibliában olvashatunk arról, hogy Dávid, énekével és hárfajátékával, enyhíteni tudta Saul király súlyos depresszióját. A görög mitológiából ismerjük Orfeuszt, aki énekével az alvilági isteneket is megenyhítette, és vadállatokat képes volt megszelídíteni. A zene és az ének a történelem során egyre inkább eltávolodott eredeti funkciójától, gyógyító, spirituális hatalmát elvesztette, és fokozatosan önmagáért való művészetté vált.
Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy az éneklés valóságos életelixír. Segíthet legyőzni a hétköznapok nehézségeit, helyreállítani testi és lelki egyensúlyunkat. E szempontból nem az a fontos, hogy szépen vagy tökéletesen énekelünk, hanem a belső ráhangolódás. Minél több odaadással tudunk énekelni, minél inkább szívből jön az ének, annál erősebb a hatása.

Éneklés közben meghosszabbodik a kilégzés, a belégzés pedig mélyebbé válik. Ez azt jelenti, hogy több oxigént veszünk fel, így minden egyes sejtünk több oxigénhez jut. Ezen kívül az éneklés elősegíti az ún. teljeslégzést. Ez azt jelenti, hogy a légzésben nemcsak mellkasunk, hanem hasunk is részt vesz, így a rekeszizom sokkal jobban képes kifejteni masszírozó hatását a szívre és a hasüregi szervekre. A mélyebb légzés hatására az anyagcsere folyamán keletkezett salakanyagok gyorsabban elszállítódnak és kiválasztódnak.
Az éneklés vegetatív idegrendszerünkre is kedvezően, lazítóan hat. Ezt mindnyájan ismerjük: ha stressz hatása alatt állunk vagy félünk, légzésünk ellaposodik, sőt akár vissza is tartjuk lélegzetünket. Krónikus idegfeszültség hatására e helytelen légzésminta rögzül. Ilyenkor légszomj vagy hiperventiláció is felléphet. Ezzel szemben énekléskor egész törzsünk részt vesz a légzésben.
A zene és az énekszó csodálatos hatással van szívünkre. A kronobiológiai kutatások kimutatták, hogy testünk egészében ritmikus, ismétlődő folyamatok zajlanak. (Kronobiológiának nevezik a külső és belső impulzusoknak az élő rendszerekre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományágat.)

Az egészség és a test regenerálódása szoros kapcsolatban áll ama képességgel, hogy a belül zajló ritmikus folyamatok (szívverés, légzésfrekvencia, alvási fázisok) között harmonikus összhang legyen. E "belső muzikalitást" látva nem csoda, ha mindezt kedvezően befolyásolja a zene, az ének.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.