Mi az és mire jó a szimbiotikum?
- Dátum: 2022.01.28., 01:20
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- antibiotikum, anyagcsere, bélflóra, diéta, élelmiszer, életmód, emésztés, erjesztett, fructo-oligoszacharid, gyógyszer, immunrendszer, inulin, megbetegedés, méregtelenítés., mozgásszegény, pektin, prebiotikum, probiotikum, rost, szervezet, szimbiotikum, táplálékkiegészítő, táplálkozás
A helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és egyes gyógyszerek (főként az antibiotikumok) könnyen felboríthatják a bélflóra törékeny egyensúlyát, akinek pedig felborul a bélflórája, gyakran kap el fertőzéseket, azoknak javasolt a szimbiotikum fogyasztása, mely lényegében probiotikum és prebiotikum egyben.
A probiotikumokat és prebiotikumokat egyaránt tartalmazó szimbiotikum tökéletes megoldás a bélflóraproblémákra. A reklámokból jók ismert kifejezés a probiotikum, azonban arról keveset hallunk, hogy ezeknek a jótékony bélbaktériumoknak táplálékra, azaz prebiotikumokra is szükségük van, mert a kettő együtt lehet hatékony.
A probiotikumoknak, azaz probiotikus baktériumoknak, lenyűgöző hatásuk van a szervezetünkre, alapvetően meghatározzák annak működését.

Mit is tudnak a probiotikumok?
A probiotikumok röviden megfogalmazva olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben lévő bélflóra legfontosabb alkotóelemei, nagyon jótékonyak az anyagcserére, emésztésre, védik a bélrendszer egészségét és még sorolhatnánk.
Élelmiszerekkel legegyszerűbben az erjesztett tejtermékekkel, sajtokkal, joghurtokkal pótolhatóak, de kiváló forrás a savanyú káposzta, a kovászos uborka.
Miért szükségesek mellettük a prebiotikumok?
A prebiotikumok ahhoz kellenek, hogy a probiotikumok jótékony hatásai érvényesüljenek. A leggyakoribb prebiotikus tulajdonságú rostok az inulin, pektin, fructo-oligoszacharidok. A prebiotikumok pótlása érdekében együnk minden nap almát, articsókát, banánt, csicsókát, diót, shiitake gombát, spárgát, zablisztet.
Miért a legjobb választás a szimbiotikum?

Mivel a prebiotikumok bevitele elengedhetetlen a probiotikumok szaporodásának érdekében, így érdemes egyszerre gondoskodni ezek beviteléről, ezt tudja a szimbiotikum, mely probiotikumokat és prebiotikumokat is tartalmaz, tulajdonképpen ezek ideális keveréke.
Szimbiotikus tulajdonságú élelmiszerekkel is lehetséges a bevitel, azonban ezekből vagy rendkívül nagy mennyiséget kellene fogyasztani, ezért inkább érdemes a minőségi szimbiotikum táplálékkiegészítőket választani.
A szimbiotikumot nem lehet túladagolni, a felesleg egyszerűen kiürül. Szedhetjük megelőzés céljából is, a szervezet méregtelenítő funkcióinak javítására, s gyerekek is használhatják.
A szimbiotikum segíthet a fáradékonyság, az álmatlanság, fejfájás, puffadás, székrekedés és hasmenés megszüntetésében, de erősíti az immunrendszert és jó szolgálatot tehet a szezonális megbetegedések időszakában, de a legújabb kutatások és ajánlások szerint kiegészíti a méregtelenítő kúrákat is. Mindenkinek jó egészséget kívánok!
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?
A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe
A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?
Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére
A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.