Menü

Érdekességek és tévhitek a balkezességről

Az emberek zöme jobb- vagy balkezes, de van, akinek mindkét keze ügyes. Földünk népességének csaknem 15 százalékát balkezesek teszik ki. A társadalmi elvárások a 20. század közepéig kényszerítőek voltak a balkezesekre nézve, ugyanis próbálták őket jobb kézre átszoktatni és a norma az volt, hogy a jobb kezüket használják, azonban ma már teljesen elfogadott, ha valaki balkezes.

A balkezességről számos érdekesség elmondható és sok tévhit kering, erről szól mai cikkünk. Egyik ilyen érdekesség, hogy: nem aktívabb a jobb agyféltekéjük, bár tudósok sokáig állították, hogy a balkezesek a jobb agyféltekéjüket használják inkább, de ez az elmélet nem bizonyult igaznak.

Már észrevehető a terhesség során is, ha valaki balkezes.

Britek derítették ki, hogy a várandósság alatt kimutatható már, illetve arra is rájöttek, hogy a koraszülött gyermekek is nagyobb eséllyel lesznek bal kezesek. Létezik olyan statisztika is, amely szerint minél idősebb a kismama, annál valószínűbb, hogy balkezes gyermeke születik.

Nem zárkózottabbak. A balkezesekről azt tartják, hogy zárkózottak és maguknak valók. Egy 2013-as kutatás során megvizsgálták ezt a feltételezést és nem találták ezt megalapozottnak.

A balkezesek hajlamosabbak a mentális betegségekre?

A Yale és Texas Egyetemek kutatása szerint ennek van alapja, ugyanis a vizsgált betegek 40 százaléka balkezes.

A balkezesek között több a művész, a zseni.

A tanulmányok szerint a balkezesek között nagy része művészlélek, ugyanis kreatívabbak, és változatosabban tudnak gondolkodni. Egyesek szerint a balkezesek nagyobb eséllyel lesznek zsenik.

A balkezeseknél gyakrabban fordul elő figyelemzavar?

Nos kutatások szerint a balkezeseknél nagyobb eséllyel fordul elő diszlexia vagy figyelemzavar, a tanulmányok ezt igazolták.

Több alkoholt isznak? Sokáig tartotta úgy hitték, hogy a balkezesek többet isznak, mint a jobbkezesek, a vizsgálatok szerint valóban így lehet, de ebből még nem kell messzemenő következtetéseket levonni.

Balkezes hírességek között említhetjük Ludwig van Beethovent, Albert Einsteint, Leonardo da Vincit és Napoleont is, ahogy balkezes volt a híres hadvezér, Nagy Sándor is. Balkezes volt Petőfi Sándor, Charlie Chaplin, Vilmos herceg, s ismert színészeink között is akad balkezes, például Lady Gaga, Kate Hudson, Nicole Kidman, Hugh Jackman.

A balkezesség és a jobbkezesség mellett van úgy, hogy valaki jobb- és balkezes egyszerre, azaz kevert kezű, de létezik úgynevezett kétkezesség is, mely azt jelenti, hogy az ember mindkét keze egyformán ügyes.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.