Menü
  • Testünk védelme
  • Reflux okozta mellkasi fájdalom

Reflux okozta mellkasi fájdalom

A mellkasi szorító fájdalom egy ijesztő tünet, hiszen a legtöbben rögtön szívinfarktusra gyanakszanak ilyen jellegű panaszok jelentkezésekor.

A nyelőcső fogsortól távoli része és a szív idegi ellátása részben közös, az X. számú agyidegből (nervusz vágusz) eredeztethető. Ezzel magyarázható, hogy a refluxbetegség idegingerléses reflex révén epizódikus mellkasi, nem-koszorúsér eredetű fájdalmat tud produkálni. Szorító mellkasi fájdalom esetén először a valószínűbb és veszélyesebb koszorúsér eredetet kell kizárni, ezt követi a tüdőbetegségek vizsgálata, majd harmadik lépésben gondolhatunk a nyelőcső eredetre.

Ha ez az ok is kizárható, mozgásszervi vagy pszichés tényezők szerepe is felmerül. A fájdalom nyelőcső eredetét támogatja az étkezéssel vagy a testhelyváltoztatással (lehajlás, lefekvés) való összefüggés, illetve a más, nyelőcsőbetegségre jellemző tünettel társult előfordulás.

A panasz eredetének megállapítását nehezíti, hogy a savas reflux reflexes úton maga is képes koszorúsérgörcsöt, következményes szívizom-vérellátási zavart és mellkasi fájdalmat előidézni (linked angina). Ennek kialakulásában a koszorúserek fokozott összehúzódási hajlama és az elhúzódó savas refluxos periódusok jelentenek kockázati tényezőt.

Amennyiben a betegnek csupán mellkasi szorító fájdalma van, és típusos refluxos tünetei nincsenek, legtöbbször háziorvos vagy kardiológus vizsgálja először. A negatív eredményű részletes kardiológiai kivizsgálás esetén azonban fel kell, hogy merüljön a refluxbetegség lehetősége is; a beteget érdemes gasztroenterológus szakorvoshoz irányítani, mivel a betegek akár 20%-ában is ez lehet a panaszok kiváltó oka. A szakorvos eldönti, hogy a panaszok milyensége (sürgősségi eszközös vizsgálatot igénylő úgynevezett alarm tünetek megléte vagy hiánya), a beteg életkora és a családi halmozódást mutató nyelőcső-gyomor betegségek megléte vagy hiánya alapján szükségesek-e mielőbbi eszközös vizsgálatok, vagy a beteg gyógyszeres teszt-kezelésre szorul annak eldöntésére, hogy a savcsökkentő kezelés hatásosnak bizonyul-e a mellkasi szorítás mérséklésére.

Azonban adódhatnak problémák. Az eszközös vizsgálatok (endoszkópos vizsgálat, pH-metria) gyakran nem mutatnak jellemző eltérést, ezért többféle diagnosztikai módszert kell bevetni. A gyógyszeres tesztkezelés (az úgynevezett protonpumpagátló teszt) csak huzamosabb idő (általában legalább 8 hét) után hatásos a mellkasi szorító fájdalomra. Amennyiben a panaszok hátterében refluxbetegség áll, a kezelés a tartós és emelt dózisú protonpumpagátló (esetleg úgynevezett prokinetikummal kiegészítve), vagy a sebészeti megoldás.

A sikeres kezelés megszűntetheti az extraözofágeális refluxos tünetet, azaz az anginiform mellkasi fájdalmat, és sikeresen csökkentheti a linked anginás epizódok számát.

  • A rovat további cikkei

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?