Menü
  • Testünk védelme
  • Reflux okozta mellkasi fájdalom

Reflux okozta mellkasi fájdalom

A mellkasi szorító fájdalom egy ijesztő tünet, hiszen a legtöbben rögtön szívinfarktusra gyanakszanak ilyen jellegű panaszok jelentkezésekor.

A nyelőcső fogsortól távoli része és a szív idegi ellátása részben közös, az X. számú agyidegből (nervusz vágusz) eredeztethető. Ezzel magyarázható, hogy a refluxbetegség idegingerléses reflex révén epizódikus mellkasi, nem-koszorúsér eredetű fájdalmat tud produkálni. Szorító mellkasi fájdalom esetén először a valószínűbb és veszélyesebb koszorúsér eredetet kell kizárni, ezt követi a tüdőbetegségek vizsgálata, majd harmadik lépésben gondolhatunk a nyelőcső eredetre.

Ha ez az ok is kizárható, mozgásszervi vagy pszichés tényezők szerepe is felmerül. A fájdalom nyelőcső eredetét támogatja az étkezéssel vagy a testhelyváltoztatással (lehajlás, lefekvés) való összefüggés, illetve a más, nyelőcsőbetegségre jellemző tünettel társult előfordulás.

A panasz eredetének megállapítását nehezíti, hogy a savas reflux reflexes úton maga is képes koszorúsérgörcsöt, következményes szívizom-vérellátási zavart és mellkasi fájdalmat előidézni (linked angina). Ennek kialakulásában a koszorúserek fokozott összehúzódási hajlama és az elhúzódó savas refluxos periódusok jelentenek kockázati tényezőt.

Amennyiben a betegnek csupán mellkasi szorító fájdalma van, és típusos refluxos tünetei nincsenek, legtöbbször háziorvos vagy kardiológus vizsgálja először. A negatív eredményű részletes kardiológiai kivizsgálás esetén azonban fel kell, hogy merüljön a refluxbetegség lehetősége is; a beteget érdemes gasztroenterológus szakorvoshoz irányítani, mivel a betegek akár 20%-ában is ez lehet a panaszok kiváltó oka. A szakorvos eldönti, hogy a panaszok milyensége (sürgősségi eszközös vizsgálatot igénylő úgynevezett alarm tünetek megléte vagy hiánya), a beteg életkora és a családi halmozódást mutató nyelőcső-gyomor betegségek megléte vagy hiánya alapján szükségesek-e mielőbbi eszközös vizsgálatok, vagy a beteg gyógyszeres teszt-kezelésre szorul annak eldöntésére, hogy a savcsökkentő kezelés hatásosnak bizonyul-e a mellkasi szorítás mérséklésére.

Azonban adódhatnak problémák. Az eszközös vizsgálatok (endoszkópos vizsgálat, pH-metria) gyakran nem mutatnak jellemző eltérést, ezért többféle diagnosztikai módszert kell bevetni. A gyógyszeres tesztkezelés (az úgynevezett protonpumpagátló teszt) csak huzamosabb idő (általában legalább 8 hét) után hatásos a mellkasi szorító fájdalomra. Amennyiben a panaszok hátterében refluxbetegség áll, a kezelés a tartós és emelt dózisú protonpumpagátló (esetleg úgynevezett prokinetikummal kiegészítve), vagy a sebészeti megoldás.

A sikeres kezelés megszűntetheti az extraözofágeális refluxos tünetet, azaz az anginiform mellkasi fájdalmat, és sikeresen csökkentheti a linked anginás epizódok számát.

  • A rovat további cikkei

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.

Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?

Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.