Menü

Reflux okozta mellkasi fájdalom

A mellkasi szorító fájdalom egy ijesztő tünet, hiszen a legtöbben rögtön szívinfarktusra gyanakszanak ilyen jellegű panaszok jelentkezésekor.

A nyelőcső fogsortól távoli része és a szív idegi ellátása részben közös, az X. számú agyidegből (nervusz vágusz) eredeztethető. Ezzel magyarázható, hogy a refluxbetegség idegingerléses reflex révén epizódikus mellkasi, nem-koszorúsér eredetű fájdalmat tud produkálni. Szorító mellkasi fájdalom esetén először a valószínűbb és veszélyesebb koszorúsér eredetet kell kizárni, ezt követi a tüdőbetegségek vizsgálata, majd harmadik lépésben gondolhatunk a nyelőcső eredetre.

Ha ez az ok is kizárható, mozgásszervi vagy pszichés tényezők szerepe is felmerül. A fájdalom nyelőcső eredetét támogatja az étkezéssel vagy a testhelyváltoztatással (lehajlás, lefekvés) való összefüggés, illetve a más, nyelőcsőbetegségre jellemző tünettel társult előfordulás.

A panasz eredetének megállapítását nehezíti, hogy a savas reflux reflexes úton maga is képes koszorúsérgörcsöt, következményes szívizom-vérellátási zavart és mellkasi fájdalmat előidézni (linked angina). Ennek kialakulásában a koszorúserek fokozott összehúzódási hajlama és az elhúzódó savas refluxos periódusok jelentenek kockázati tényezőt.

Amennyiben a betegnek csupán mellkasi szorító fájdalma van, és típusos refluxos tünetei nincsenek, legtöbbször háziorvos vagy kardiológus vizsgálja először. A negatív eredményű részletes kardiológiai kivizsgálás esetén azonban fel kell, hogy merüljön a refluxbetegség lehetősége is; a beteget érdemes gasztroenterológus szakorvoshoz irányítani, mivel a betegek akár 20%-ában is ez lehet a panaszok kiváltó oka. A szakorvos eldönti, hogy a panaszok milyensége (sürgősségi eszközös vizsgálatot igénylő úgynevezett alarm tünetek megléte vagy hiánya), a beteg életkora és a családi halmozódást mutató nyelőcső-gyomor betegségek megléte vagy hiánya alapján szükségesek-e mielőbbi eszközös vizsgálatok, vagy a beteg gyógyszeres teszt-kezelésre szorul annak eldöntésére, hogy a savcsökkentő kezelés hatásosnak bizonyul-e a mellkasi szorítás mérséklésére.

Azonban adódhatnak problémák. Az eszközös vizsgálatok (endoszkópos vizsgálat, pH-metria) gyakran nem mutatnak jellemző eltérést, ezért többféle diagnosztikai módszert kell bevetni. A gyógyszeres tesztkezelés (az úgynevezett protonpumpagátló teszt) csak huzamosabb idő (általában legalább 8 hét) után hatásos a mellkasi szorító fájdalomra. Amennyiben a panaszok hátterében refluxbetegség áll, a kezelés a tartós és emelt dózisú protonpumpagátló (esetleg úgynevezett prokinetikummal kiegészítve), vagy a sebészeti megoldás.

A sikeres kezelés megszűntetheti az extraözofágeális refluxos tünetet, azaz az anginiform mellkasi fájdalmat, és sikeresen csökkentheti a linked anginás epizódok számát.

Orrmelléküreg -gyulladás kezelése és tünetei

Az orrmelléküreg-gyulladás, más néven sinusitis, a melléküregekben található nyálkahártyák gyulladását jelenti. A melléküregek maguk közé tartoznak az arcüreg (maxilláris), homloküreg (frontális), rostasejtek (cellulae ethmoidales) és a légcsőcsontok közötti sejtek. Ez a betegség viszonylag gyakori, szinte mindenki legalább egyszer életében átesik rajta.

A fürdőzés veszélyei – Amit mindenkinek tudnia kell

A fürdőzés nagyszerű kikapcsolódás, de csak akkor biztonságos, ha körültekintők vagyunk. Tartsuk be az alapvető szabályokat, figyeljünk egymásra, és ne kockáztassunk feleslegesen. A tudatosság életeket menthet!

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?