Az önszabotázs leggyakoribb módjai
- Dátum: 2021.11.01., 16:50
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- frusztráció, halogatás, kitartás, kompenzáció, önbizalom hiánya, önostorozás, szabotázs, tervek
Olykor talán mindannyiunkban felmerül: magunk ellen dolgozunk. Van, hogy egészen nyilvánvalóan, máskor kevésbé tetten érhetően. Tudjuk, hogy árt nekünk valami, mégse szakítunk a rossz szokással. Felismerjük, hogy egy helyzet nem megfelelő számunkra, mégis totojázunk. Megrettenünk a siker küszöbén. Nincs elég önbizalmunk belépni egy ajtón. Beleszeretünk valakibe, akiről tudjuk, hogy nem illik hozzánk. Melyek a leggyakoribb fajtái mindennapi önszabotázsunknak?
1. Túlszervezem, túlkészülöm, túlagyalom: a maximalizmus csapdája
Ha valaki retteg attól, hogy hibázik, téved, az hajlamos arra, hogy ezerszeresen bebiztosítsa a sikert, és aránytalanul nagy energiát tesz a feladatokba, ezáltal viszont kizsigereli saját magát, és, ha nemcsak magában, de másokban sem bízik, akkor a környezetére is nagy terhet ró a szüntelen zsizsegése.

2. Másokat hibáztatni mindenért
Aki hajlamos mindig a körülményeket okolni a kudarcért, az a saját dolgát is megnehezíti, hiszen nem tudja levonni a hasznos következtetéseket a sikertelenségből, a hőbörgés közepette nem látja meg, min kellene neki változtatnia. Ha például valaki hasonlóan rémes kapcsolatokban találja magát újra meg újra, ám azzal takaródzik például, hogy az emberek gonoszak, a férfiak képtelenek a hűségre és különben is mindenki hülye, akkor az általánosító, fals következtetés mögé bújva épp a legfontosabb kérdéseket nem teszi fel: mi a saját felelősségem önmagam iránt? Miért sodródom? Milyen minta égett belém? Mi a gátja bennem a fejlődésnek?
3. Elszaladni a problémák elől
Néha nincs más hátra, fel kell állni egy székből, hátat kell fordítani egy mérgező embernek vagy helyzetnek. „Van, mikor tisztább eltörni egy tányért, mint elmosogatni” – írta Fodor Ákos. De a menekülés nem mindig célravezető. Előfordulhat, hogy valaki kapcsolatból kapcsolatba szalad, vagy folyton munkahelyet vált, mert valójában fél a konfliktusoktól, vagy a kritikától, esetleg soha nem érzi sehol elégnek magát.
4. Kishitűség, bátorság hiánya

Van egy álmod, de mindig közbejön valami, ezért nem tudod megvalósítani. Vagy az a már emlegetett belső hang azt mantrázza, (még) nem vagy elég a feladathoz, és ha most vágsz bele, biztos kudarcra vagy ítélve. Úgyhogy marad a merengés, vágyakozás, és a harag, amiért meg se próbáltad. Ismerős?
5. Örök civakodás
Ha valaki körül mindig cirkusz van, örökké vitákat provokál partnerrel, kollégákkal, barátokkal, vagy felkapja a vizet mindenen, szembe kellene néznie talán a mélyre temetett érzésekkel, azzal, hogy miért passzív-agresszív módon reagál a helyzetekre, miért nem a problémák gyökerét keresi inkább?
6. Aki fél kifejezni az érzéseit
Nem arról van szó, hogy nem ismeri fel, mire lenne szüksége a sikerhez, csak szégyel segítséget kérni. Egy egyszerű példával tesztelheted is magad ezen a területen. Tegyük fel, beáll eléd valaki a sorba, tele a kosara, nálad mindössze egy szendvics, és rohannod kell értekezletre. Megkéred az előtted állót, hogy engedjen előre vagy inkább hallgatsz, és elkésel, amiért fejmosást kapsz?
7. A kitartás hiánya

Sok álom feneklik meg azon, hogy nem teszünk elég energiát egy feladat elvégzésébe. Ha sokszor járunk így, akkor érdemes elgondolkodni azon, miért nem elég a motivációnk ahhoz, hogy szívósabban küzdjünk. Talán nem is az igazi, saját álmokért dolgozunk, hanem olyan célokat választunk ki, amelyek valójában mások céljai, csak jól hangzanak?
8. A halogatás
Majd holnap, majd a jövő héten, rögtön, csak előbb kitakarítok, leviszem a kutyát… Vannak, akik mindent az utolsó percre hagynak, vagy az utolsó utánira, vagy akkorra, amikor már aktualitását veszti. Ha te is ebbe a típusba tartozol, akkor érdemes leásni: mi lehet ennek a szokásnak a mélyén? Túlvállaljuk magunkat, és fáradtak vagyunk? Fejlődni kellene időmenedzselés terén? Esetleg a feladatok unalmasak?
9. Az imposztor szindróma
Tudsz igazán örülni a sikereknek? Vagy azonnal továbblépsz, hajszolod magad egy újabb cél, álom eléréséig, esetleg még bűntudatod is van, mert úgy érzed a szíved mélyén, nem érdemled meg az elismerést, a fizetésemelést, a dicséretet, a szerelmét, a barátságát valakinek? Ha így van, akkor itt az ideje megtorpanni egy kicsit, és átgondolni, miért bánsz így magaddal. Miért szorongsz attól, hogy megkapod, amit szeretnél?

10. Teszek róla, hogy ne legyek jó formában
Nyakadon egy vizsga, egy felvételi interjú, egy fontos megméretés. Szétstresszeled magad előtte, nem alszol, vagy még el is mész bulizni előző este, mondván, hogy ki kell engedni a gőzt. Vagy rendre megbetegszel a nagy nap reggelére. „Ez az én formám”, bosszankodsz, és a végzetet okolod, pedig lehet, hogy a szorongásaid öltenek testi tüneteket.
Érdemes összeírni, mik azok a helyzetek, amelyekben rendre alulmaradunk, melyek azok a tervek, amelyek rendre meghiúsulnak vagy elnapolódnak. Egy biztos, foglalkoznunk kell a saját gátjainkkal, mert különben egyhelyben toporgunk, ami kiégéshez, csömörhöz, frusztrációhoz vezethet, és még egyre dühösebbek is leszünk magunkra a valóra nem váltott álmokért.
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.