Menü

Az önszabotázs leggyakoribb módjai

Olykor talán mindannyiunkban felmerül: magunk ellen dolgozunk. Van, hogy egészen nyilvánvalóan, máskor kevésbé tetten érhetően. Tudjuk, hogy árt nekünk valami, mégse szakítunk a rossz szokással. Felismerjük, hogy egy helyzet nem megfelelő számunkra, mégis totojázunk. Megrettenünk a siker küszöbén. Nincs elég önbizalmunk belépni egy ajtón. Beleszeretünk valakibe, akiről tudjuk, hogy nem illik hozzánk. Melyek a leggyakoribb fajtái mindennapi önszabotázsunknak?

1. Túlszervezem, túlkészülöm, túlagyalom: a maximalizmus csapdája

Ha valaki retteg attól, hogy hibázik, téved, az hajlamos arra, hogy ezerszeresen bebiztosítsa a sikert, és aránytalanul nagy energiát tesz a feladatokba, ezáltal viszont kizsigereli saját magát, és, ha nemcsak magában, de másokban sem bízik, akkor a környezetére is nagy terhet ró a szüntelen zsizsegése.

2. Másokat hibáztatni mindenért

Aki hajlamos mindig a körülményeket okolni a kudarcért, az a saját dolgát is megnehezíti, hiszen nem tudja levonni a hasznos következtetéseket a sikertelenségből, a hőbörgés közepette nem látja meg, min kellene neki változtatnia. Ha például valaki hasonlóan rémes kapcsolatokban találja magát újra meg újra, ám azzal takaródzik például, hogy az emberek gonoszak, a férfiak képtelenek a hűségre és különben is mindenki hülye, akkor az általánosító, fals következtetés mögé bújva épp a legfontosabb kérdéseket nem teszi fel: mi a saját felelősségem önmagam iránt? Miért sodródom? Milyen minta égett belém? Mi a gátja bennem a fejlődésnek?

3. Elszaladni a problémák elől

Néha nincs más hátra, fel kell állni egy székből, hátat kell fordítani egy mérgező embernek vagy helyzetnek. „Van, mikor tisztább eltörni egy tányért, mint elmosogatni” – írta Fodor Ákos. De a menekülés nem mindig célravezető. Előfordulhat, hogy valaki kapcsolatból kapcsolatba szalad, vagy folyton munkahelyet vált, mert valójában fél a konfliktusoktól, vagy a kritikától, esetleg soha nem érzi sehol elégnek magát.

4. Kishitűség, bátorság hiánya

Van egy álmod, de mindig közbejön valami, ezért nem tudod megvalósítani. Vagy az a már emlegetett belső hang azt mantrázza, (még) nem vagy elég a feladathoz, és ha most vágsz bele, biztos kudarcra vagy ítélve. Úgyhogy marad a merengés, vágyakozás, és a harag, amiért meg se próbáltad. Ismerős?

5. Örök civakodás

Ha valaki körül mindig cirkusz van, örökké vitákat provokál partnerrel, kollégákkal, barátokkal, vagy felkapja a vizet mindenen, szembe kellene néznie talán a mélyre temetett érzésekkel, azzal, hogy miért passzív-agresszív módon reagál a helyzetekre, miért nem a problémák gyökerét keresi inkább?

6. Aki fél kifejezni az érzéseit

Nem arról van szó, hogy nem ismeri fel, mire lenne szüksége a sikerhez, csak szégyel segítséget kérni. Egy egyszerű példával tesztelheted is magad ezen a területen. Tegyük fel, beáll eléd valaki a sorba, tele a kosara, nálad mindössze egy szendvics, és rohannod kell értekezletre. Megkéred az előtted állót, hogy engedjen előre vagy inkább hallgatsz, és elkésel, amiért fejmosást kapsz?

7. A kitartás hiánya

Sok álom feneklik meg azon, hogy nem teszünk elég energiát egy feladat elvégzésébe. Ha sokszor járunk így, akkor érdemes elgondolkodni azon, miért nem elég a motivációnk ahhoz, hogy szívósabban küzdjünk. Talán nem is az igazi, saját álmokért dolgozunk, hanem olyan célokat választunk ki, amelyek valójában mások céljai, csak jól hangzanak?

8. A halogatás

Majd holnap, majd a jövő héten, rögtön, csak előbb kitakarítok, leviszem a kutyát… Vannak, akik mindent az utolsó percre hagynak, vagy az utolsó utánira, vagy akkorra, amikor már aktualitását veszti. Ha te is ebbe a típusba tartozol, akkor érdemes leásni: mi lehet ennek a szokásnak a mélyén? Túlvállaljuk magunkat, és fáradtak vagyunk? Fejlődni kellene időmenedzselés terén? Esetleg a feladatok unalmasak?

9. Az imposztor szindróma

Tudsz igazán örülni a sikereknek? Vagy azonnal továbblépsz, hajszolod magad egy újabb cél, álom eléréséig, esetleg még bűntudatod is van, mert úgy érzed a szíved mélyén, nem érdemled meg az elismerést, a fizetésemelést, a dicséretet, a szerelmét, a barátságát valakinek? Ha így van, akkor itt az ideje megtorpanni egy kicsit, és átgondolni, miért bánsz így magaddal. Miért szorongsz attól, hogy megkapod, amit szeretnél?

10. Teszek róla, hogy ne legyek jó formában

Nyakadon egy vizsga, egy felvételi interjú, egy fontos megméretés. Szétstresszeled magad előtte, nem alszol, vagy még el is mész bulizni előző este, mondván, hogy ki kell engedni a gőzt. Vagy rendre megbetegszel a nagy nap reggelére. „Ez az én formám”, bosszankodsz, és a végzetet okolod, pedig lehet, hogy a szorongásaid öltenek testi tüneteket.

Érdemes összeírni, mik azok a helyzetek, amelyekben rendre alulmaradunk, melyek azok a tervek, amelyek rendre meghiúsulnak vagy elnapolódnak. Egy biztos, foglalkoznunk kell a saját gátjainkkal, mert különben egyhelyben toporgunk, ami kiégéshez, csömörhöz, frusztrációhoz vezethet, és még egyre dühösebbek is leszünk magunkra a valóra nem váltott álmokért.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.