Létezik-e magzati látás?
- Dátum: 2021.10.14., 21:38
- Fort Molnár Henriett
- képek: pexels.com
- agy, baba, kutatás, látás, magzat, retina, szem, tapasztalat, tudomány, vizuális élmény
Gondolj vissza az első emlékedre. Mikorról származik? Talán úgy három éves korodból? Mi az? Esetleg egy helyszínhez kötődik, talán egy kép a kertetekből vagy a konyhátokból?
Most próbálj meg még visszább menni. Vajon milyen képek lehettek a fejedben, mielőtt megszülettél? Jóval korábban természetesen sötétben voltál, édesanyád méhében, a szemeid csukva voltak, mert ebben az időszakban az agyad vizuális rendszere még nagyban fejlődésben volt. De ha a szemedben lévő idegsejtek már aktívak voltak, láthattál-e valamit?
Azt ismeri a tudomány, hogy már az anyaméhben, a sötétségben is történik valami a fényérzékeny retinában (más néven recehártya, a központi idegrendszer részének tekintik) közvetlenül a születésünk előtt. Aggódásra semmi szükség, ezt a kutatók sem azért tudják, mert születés előtt álló magzatokon vagy éppen megszületett babákon kísérleteket végeztek volna.
Az elmúlt 30 évben számos fajon vizsgálták a retinában lévő idegsejtek születés előtti aktivitását, és mivel a főemlősök, illetve általánosságban a gerincesek és az emlősök fejlődési folyamatai rendkívül hasonlóak, feltételezik, hogy nagyjából megegyező folyamatok zajlanak le az emberi fejlődés során is.
Megfigyelték, hogy spontán retinális aktivitás van az agyban, amelyet retinális hullámoknak hívnak. A jelenséget olasz idegtudományi kutatók írták le az 1980-as években, de amerikai csoportok foglalkoztak tovább a témával a következő évtizedek során.
Minden vizsgált állatcsoportban hasonló vizuális aktivitást találtak: majmokban, csirkékben, teknősökben, egerekben, nyulakban, görényekben, macskákban, de még a halakban is. Ezeknél a fajoknál a vizuális aktivitás a születést megelőző néhány napban vagy hétben kezdődött. Ami különbözött, hogy mikor nyitották ki először a szemüket: a születéskor vagy néhány nappal azt követően.
A kutatás legmegfelelőbb szereplőinek az egerek és a görények bizonyultak, ők ugyanis csak néhány héttel a születésüket követően nyitják ki először a szemüket. Ez rendkívül hasznos, mert hosszú időt biztosít a retinális hullámok vizsgálatára.
A retinális hullámok felettébb hasznosak, hiszen segítségükkel figyelhető pontosabban az agyi fejlődés. A retina ugyanis kapcsolatot tart az agy egy bizonyos régiójával, az úgynevezett talamusszal, ami fontos hálózati összekötőként működik.
A retinális hullámok feltételezhetően azonban ennél sokkal többre képesek, minthogy az agy fejlődésében szerepet játszanak. Valószínűleg információt nyújtanak a fejlődő szervezetnek az általános formákról, illetve mozgásokról, amelyekkel majd az első időszakban találkozik, miután kinyitotta a szemeit.
A retinális hullámokat akár egy természetes, ösztönös tanulási formának is tekinthetnénk, amelyek egyfajta rendszerként működnek, és a vizuális folyamatok későbbi lépéseinek megedzésében segítenek.
De vajon tényleg látnak-e a magzatok retinális hullámokat? Erre a kérdésre sosem fogunk választ kapni. Egyrészt a tudomány jelenlegi állása és a terhesgondozás alapos és gyakori vizsgálatai ellenére még mindig hihetetlenül keveset tudunk a magzati fejlődésről. Másrészt nem vagyunk képesek más emberek tudatos élményeinek vizsgálatára, mert mind egyéni élmény, történés, és az adott egyed fejében történik. Ez ugyanúgy a felnőttekre is igaz.
Mindenesetre mindig bízhatunk abban, hogy fejlődő kisbabánk valóban lát valamit, ami felkészíti őt a születés utáni vizuális élmények további feldolgozására. Ez az érzés mindennél megnyugtatóbb és meditatívabb lehet – tele csodákkal.
Felhasznált forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/your-internet-brain/202110/what-do-you-see-just-you-are-born
Fort Molnár Henriett
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.