Menü

Fehércsokis finomságok

A fehércsokoládé egyáltalán nem olyan régi találmány, mint a többi. 1930-ban kezdte el forgalmazni a svájci Nestlé vállalat, de szélesebb körben csak az 1950-es évek második felétől kezdett elterjedni. Ekkorra már a világ több országában is gyártották. Mára az Európai Unióban jól meghatározott szabályok rögzítik az összetételét is.

Málnadzsemmel töltött fehér csokoládés muffin

Hozzávalók 12 muffinhoz:

25 dkg süteményliszt

2 csapott teáskanál sütőpor

10 dkg porcukor

1 csipet só

10 dkg olvasztott vaj

1 dl tej

1 db nagyméretű egész tojás

½ rúd vanília kikapart magjai

25 dkg fehér csokoládé (forgács vagy csokoládécsepp formájában)

6 evőkanál sűrű málnadzsem (bármilyen sűrű, bogyós gyümölcsből készült dzsemmel is helyettesíthető)

Elkészítés: A sütőt 180 fokra előmelegítjük, a muffintepsit kibéleljük papírkapszlikkal.

Az átszitált lisztet a sütőporral, a cukorral és a sóval keverőtálba mérjük, alaposan összekeverjük. A vajat felolvasztjuk, kissé hűlni hagyjuk, majd egy kisebb edénybe töltjük. Hozzáadjuk a tejet és a tojást, valamint a vaníliamagokat. A tál tartalmát alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a szárazanyagokhoz, és nagyvonalúan (nem szükséges túl alaposan) átkeverjük. Végül ebbe a keverékbe forgatjuk bele a fehér csokoládéforgácsot vagy cseppeket.

Ezután az előkészített muffinkapszlik mindegyikét félig töltjük tésztával, mindegyikre ½ evőkanál sűrű málnadzsemet teszünk, végül a maradék tésztát elosztjuk a muffinok tetején.

Az előmelegített sütőben nagyjából 20-25 perc alatt aranylóra sütjük.

Langyosan az igazi, egyszerű, mégis látványos és nagyon finom desszert.

Fehér csokoládé ganache

Hozzávalók nagyjából 3,5 dl krémhez:

30 dkg fehér csokoládé apróra tördelve

1,5 dl habtejszín (legalább 30 %-os zsírtartalommal)

½ rúd vanília kikapart magjai

Elkészítés: A vanília magjait éles késsel kikaparjuk. A csokoládét apróra tördeljük. A csokoládét, a vaníliát és a tejszínt kisebb lábosba öntjük, és nagyon lassan, folyamatos keverés mellett melegíteni kezdjük. Ha a csokoládé teljesen felolvadt, és sűrűsödni kezd a krém, levesszük a tűzről. Szobahőmérsékleten hűlni hagyjuk. Ha kihűlt, hűtőszekrényben tovább dermeszthetjük.

A ganache a hőmérséklet csökkenésével egyre sűrűbb lesz. Ha süteménybe töltenénk, érdemes olyan állagúra hűteni, hogy könnyen dolgozhassunk vele, ha azonban bonbont készíthetnénk belőle, akár hosszabb időre (1-2 órára) is hagyhatjuk a frizsiderben. Nedves kézzel könnyedén bonbont formázhatunk belőle, amit aztán pirított mandula- vagy mogyoróforgácsba, kókuszreszelékbe is hempergethetünk.

Mivel a fehér csokoládé önmagában meglehetősen édes, érdemes olyan összetevőkhöz adagolni, amelyek kiegészítik az ízeit. A vanília szinte minden esetben tökéletes fűszere, de gyümölcsökkel is nagyon finom. Ha mondjuk olvasztott fehér csokoládéba mártogatunk kissé savanykás gyümölcsöket (eperrel a legmutatósabb), látványos desszertet kapunk. A narancs is tökéletes kiegészítője lehet a fehér csokoládénak, akár úgy is, hogy kandírozott narancshéjat és fehér csokoládédarabkákat keverünk piskótatésztába vagy muffinba, de úgy is, ha könnyű édességgé formáljuk.

A mousse au chocolat, vagyis a csokoládéhab fehércsokoládéból is finom, könnyű édesség. Sokféle recept szerint készíthető, akár kakaós kevert tésztára is simítható, és tortává is alakítható, de kis tálkából vagy kehelyből kanalazva is finom csemege.

Szerző: Udvari Fanni

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.