A válások 11 leggyakoribb oka
- Dátum: 2021.09.20., 16:19
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- család, felmérés, házasság, kapcsolat, ok, válás
Amikor a várva várt és oly sokáig tervezett nagy napon kimondjuk a boldogító igent, még valóban komolyan gondoljuk a „holtomiglan-holtodiglan”-t és az „egészségben-betegségben”-t. De mi történik ezután? Miért felejtjük el mire vállalkoztunk?
A Business Insider adatelemző csapata az NCBI-vel (National Center for Biotechnology Information) együttműködésben végzett egy kutatást, hogy rájöjjenek, melyek a leggyakoribb okok, amiért a házaspárok a válás mellett döntenek.
Természetesen a legtöbbször kevés élettapasztalattal rendelkező, turbékoló házaspár még nem tudja, mire számíthat az elkövetkezendő évtizedekben, mégis joggal vetődik fel bennünk a kérdés, hogy miért van ennyi válás körülöttünk? Mi történhet az annyira óhajtott házasság akár első egy-két évében, aminek hatására rögtön elhatározzuk magunkat: „Nem csinálom tovább, elválunk!”
Előre vetítek azonban egy kis megnyugtatást: az előrejelzések szerint a válások száma a következő időszakban csökkenni fog. Ennek ellenére érdekes az okokról egy keveset megtudni.
Az itt bemutatott tanulmányban a párok már a házasságkötés előtt részt vettek egy úgynevezett „Megelőző- és kapcsolatjavító program”-ban, majd a kutatók 14 évvel a házasságkötés után újra felkeresték azokat a párokat, akik időközben elváltak. Így szűrték ki a leggyakoribb okokat, amelyek a következők:
Kevés vagy semennyi házasságkötés előtti tanácsadáson való részvétel és vallási különbségek
A legtöbben arról panaszkodtak, hogy hiába vettek részt a frigy előtti tanácsadáson, az nem tartalmazott elég információt a helyes kommunikációhoz, illetve nem vitte át őket a házasságban kialakuló különböző fázisokon.
A család nem elég támogató
A „Huffington Post” egyik online cikkében azt elemzi, hogy ha a feleségek kapcsolata túl szoros a férje családjával, az megnöveli a válás esélyét, míg ez fordított esetben a válás valószínűségének csökkenését jelenti.
Egészségügyi problémák
Amit soha nem fogunk tudni meghatározni, hogy egy hosszú ideig fennálló betegség, amely fájdalmakkal is jár, hogyan befolyásolja a kapcsolatunkat. Vannak, akik támogatóak tudnak lenni, mások inkább menekülnek.
Családon belüli erőszak
Legyen szó akár fizikai, akár érzelmi bántalmazásról, mindkettő tönkreteheti a kapcsolatot. A legtöbb résztvevő azt nyilatkozta, ahogy telt az idő, a bántalmazás formái egyre rosszabb irányba tolódtak el.
Drogokkal való visszaélés
Itt nemcsak a kemény drogokra kell gondolnunk, a rendszeres és fokozott mértékű alkoholfogyasztás ugyanolyan mértékben tehet tönkre egy kapcsolatot.
Anyagi gondok
A legtöbb résztvevő elismerte, hogy a financiális problémák nagyban hozzájárultak a válás kimondásához, de nem ez volt a releváns ok. Inkább az ezzel járó stressz, illetve feszültség okozta a kapcsolat végét.
Túl fiatalon házasodni
Az 1960-as években a 18 és 29 év közöttiek 59%-a már házas volt. A 2010-es évekre ez a szám azonban drasztikusan lecsökkent, 20%-ra. Ennek ellenére sokan a fiatal kort jelölték meg válásuk fő okaként.
Túl sok konfliktus és civakodás
Sokan úgy érezték, a házasság alatt folytatott kommunikáció nem volt megoldásorientált, és idővel egyre gyakoribbak és intenzívebbek lettek a veszekedések, ami végül csak frusztrációt okozott, de a kapcsolati problémákon való felülkerekedést nem segítette.
Hűtlenség és afférok
A hűtlenség gyakran kritikus fordulópont volt, amely a házasság végét jelentette.
Hiányzó elkötelezettség
Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy az „igen” kimondása a házasság intézménye szerint visszafordíthatatlan, a megkérdezettek közül legtöbben mégis az elköteleződés hiányát jelölték meg legfőbb tényezőként, amely szerepet játszhatott abban, hogy a kapcsolat véget ért.
Ezekből azonban mindannyian tanulhatunk, ezért akkor is érdemes a témával olykor-olykor foglalkoznunk, ha a házasságunk egyelőre még az arany középút mentén halad. Ne felejtsük el, hogy fontos a megoldásorientált kommunikáció, a tolerancia és az elfogadás.
Felhasznált források: businnesinsider.de, scheidung.de
Fort Molnár Henriett
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”
Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?