Menü

Meg kell ijedni amikor azt halljuk: göb van a pajzsmirigyünkön?

Sajnos manapság nagyon sok pajzsmirigyműködési zavarral küszködő ember van, köztük jómagam is, azonban a – vérvétellel kimutatott - alulműködési problémák és a mirigy túlműködése mellett más egyebet is megállapíthat az orvos, például az ultrahangvizsgálaton. Az orvos a vérvétel mellett ultrahangvizsgálatot is végez, s amikor az endokrinológus felhívja a figyelmet, hogy göb van pajzsmirigyünkön, bizony sokan megijednek, hiszen hirtelen nem tudni, miről van szó pontosan.

Mit jelent az, hogy göb. Mit jelent, hogy a pajzsmirigyen? Most mit kell ezzel csinálni? Vagy inkább fogalmazzuk úgy, hogy mit nem: ugyanis megijedni semmiképp nem kell, a göb előfordulása sajnos egy igen gyakori jelenség, ahogy a pajzsmirigybetegségek is.

A pajzsmirigy göbök lehetnek jó és rosszindulatúak is, ezért mielőbb fényt kell deríteni a göb típusára, aggodalomra semmi ok, hiszen a göbök – bár rosszindulatú elváltozásokra is utalhatnak - gyakran ártalmatlanok, némelyik tünetet sem okoz.

A göbös strúma (ami a szerv megnagyobbodását jelenti) ellenben már okoz tüneteket, igen gyakran nyelési nehezítettséggel, rekedtséggel, gombócérzéssel jár.

A göb nem jelent feltétlen hormonális zavart is, alul-vagy túlműködést, de együtt járhat ezekkel a problémákkal és azok tüneteivel is.

Maguk a göbök kétfélék lehetnek: léteznek meleg és hideg göbök. Az izotópos vizsgálat szerint döntenek erről az elnevezésről és típusról.

Ami a göb kezelését illeti, erre a férjem példáját tudom felhozni, akinek mondjuk úgy, hogy ártalmatlan, tüneteket nem okozó, göb megjelenésével járó pajzsmirigy problémája van, s neki annyi a teendője, - s ebben lelkiismeretesnek kell lenni – meghatározott időszakonként elmegy egy ultrahangkontrollra, ahogy figyelemmel követik, hogy a göb nem nőtt-e.

A göb kezelése ugyanis attól függ, milyen méretű, hogyan nő, ha egyáltalán növekszik és hogy okoz-e panaszt. Amennyiben 1 cm-nél kisebb, úgy csupán rendszeres kontrollt, ellenőrzést igényel. 1 cm-nél nagyobb göbök esetén már összetettebb a feladat és gyakran műtéti eljárás is szóba kerül.

Kutatások alapján a pajzsmirigy göbök előfordulása nők körében valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. Az arányt azzal lehet magyarázni, hogy a betegség gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve a szülés után.

A göbök nem múlnak el, vagy ha igen, akkor keletkezhetnek újak, megjelenésük együtt járhat pajzsmirigy alul-illetve túlműködéssel, ezért a vizsgálat, a rendszeres kontroll, az ultrahang elengedhetetlenül szükséges az egészségünk megőrzése érdekében.

Körömbetegségek – felismerés, okok és hatékony kezelési lehetőségek

A körömbetegségek rendkívül gyakoriak, és az emberek jelentős részét érintik élete során. Bár gyakran csupán esztétikai problémának tűnnek, sok esetben komoly kellemetlenséggel, fájdalommal vagy akár fertőzéssel is járhatnak. A köröm állapota ráadásul sokszor utalhat a szervezet általános egészségi helyzetére, ezért fontos időben felismerni és kezelni a problémát.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Wim Hof módszer

Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.