Menü

GABA - A nyugtató hatású aminosav

A GABA (Gamma-aminosav) egy aminosav és neurotranszmitter, vagyis ingerületátvivő anyag. A GABA az agy elsődleges védelmi rendszereinek inger-közvetítője, feladata pedig a glutamát szint szabályozása a szervezetben.

A túl magas glutamát szint szédüléshez, vagy akár agyvérzéshez is vezethet, a túlzottan magas GABA szint viszont, akár kómás állapotot is előidézhet. Az egészséges agy meg tudja tartani a kritikus egyensúlyt a GABA és glutamát szintek között.

A GABA egy fontos tulajdonsága, hogy stressz esetén szabályozza a neuronok közti kommunikációt az agyban. Az alacsony GABA szint, szorongást, inszomniát (alvászavart) és rossz hangulatot eredményez.

Klinikailag igazolt, hogy a GABA szint étrendkiegészítővel való növelése, segít csökkenteni a stresszt, és jótékony hatással van az alfa-agyhullámokra. Amennyiben a GABA szint optimális az agyban, jobban tudsz összpontosítani, könnyebben koncentrálsz és nyugodtabb leszel.

Miben segít a GABA?

Javítja a közérzetet. Gátló hatása van a túlzottan stimulált neuronokra. Alacsony szintje esetén szorongásos tünetek és inszomnia alakulhat ki. A GABA Segít visszaállítani az egyensúlyt, pozitív hangulatot generál, mely segít összpontosítani és relaxálni.

Serkenti a növekedési hormonokat. Testépítők és atléták is használják a GABA-t, állóképességük növelésére. Tanulmányokkal igazolt, hogy a GABA növeli a vérben a növekedési hormonokat, meggyorsítva ezzel a regenerálódást, az új erőre kapást, és az izmok növekedését.

Segíti a felépülést függő betegségekből. Függőségekkel foglalkozó orvosok vizsgálatai alapján elmondható, hogy a drogok hatással vannak az agy GABA receptoraira. Ezen receptorok normalizálásával csökkenthető a függő által érzett szorongás és fokozott vágy a használt szerek iránt.

Mi a GABA pontosabban?

A Gamma-aminosav egy fő gátló, illetve nyugtató ingerületátvivő az agyban. Feladata a glutamát szinten tartása, és ellenőrzése. A GABA az agysejtekben épül föl, glutamátból. Az emberi agy láncolatainak 40%-a dolgozik ezzel az aminosavval, így mondanom sem kell, hogy rengeteg GABA receptor található az agyunkban.

Pozitívan támogatja, illetve kiegyensúlyozottabbá teszi az alvásciklusokat, segít a normális bioritmus beállításában és jótékony hatással van a vérnyomásra. Serkenti az agyalapi mirigyeket a növekedés hormon kiválasztásában, továbbá hozzájárul az endorfin hormontermeléshez, mely mely a boldogságért és a jó közérzetért felel. Gyakorlatilag ez az egyik olyan hormon, melytől, például edzés vagy szex közben is pozitívabban érezzük magunkat.

Ha normalizálod szervezeted GABA szintjét, azzal csökkenhetnek gátlásaid, kevésbé érzel szorongást, jobban alszol, illetve kevésbé leszel ideges és stresszes.

Olyan gyógyszerek, mint a Válium vagy Xanax, a GABA receptorok érzékenységének növelésével fejtik ki hatásukat, azonban ezek komoly mellékhatásokkal járnak, ellentétben a GABA étrendkiegészítőkkel.

Szerző: Udvari Fanni

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?