Menü

A szeretethiány következményei

A gyerekkorban szerzett szeretethiánnyal mindannyian mást kezdünk. Van, aki folyamatosan tovább keresi, és addig meg nem áll, míg meg nem találja.

Kapcsolatról kapcsolatra sodródik, ha kell, de lételeme, hogy odafigyeljenek rá és szeressék. Mások korán férjhez mennek, és férjüktől várják, hogy hűséges és odaadó szülőként viselkedjen velük szemben. Mások ugyanezen okokból gyerekeket szülnek, mert akkor érzik át igazán a mindent betöltő szeretet erejét. Sokan magányosságba menekülnek, önbizalmuk alig van, úgy érzik, veszítettek a játékban, és eleve úgy állnak hozzá minden kapcsolatukhoz, hogy az kudarcra van ítélve.

A gyerekkori szeretethiány egész életünkben elkísér.

Aki így nőtt fel, később sem fogja tudni szeretni, becsülni saját magát, nem tanul meg kiállni magáért. Rendkívül szomorú, de akit kicsiként sokat bántanak, felnőttként is öntudatlanul bántalmazó kapcsolatot fog keresni: ebben érzi magát otthon, ez ismerős terep számára

A kisgyermek számára a szülő tükör: belenéz és saját magát látja. Akit nem szeretnek, az egy szerethetetlen valakit lát viszont ebben a tükörben, így az énképe helyrehozhatatlanul sérül. Aki bántáshoz szokott, előbb-utóbb saját magát is bántani fogja. Előfordul, hogy fizikailag is – vagdosás, hasonlók -, de sokkal gyakoribb, hogy lelkileg: mindannyian ismerünk embereket, akik folyamatosan önmagukat ostorozzák, akik rendszeresen irreális elvárásokat támasztanak maguk elé. Ez önmaguk lelki bántalmazásának sajnálatosan elterjedt módja.

A gyerekkori szeretethiányt később soha, semmilyen felnőtt kapcsolat nem képes pótolni.

Az így felnőtt emberre jellemző, hogy külső forrásból, más emberekkel próbálja meg betölteni a hiányzó űrt, erre azonban semmilyen barát vagy partner nem lesz képes. A szeretetéhség rátelepszik az illető kapcsolataira, megfojtva ezzel a barátait és a társát, folyamatosan mérgezve a viszonyokat. Így válik igazzá, hogy aki saját magát nem szereti, azt mások sem fogják szeretni.

"Akit semmibe vesznek, semmivé válik" – írta Örkény István. Amit a gyermek sokszor hall, beépül a személyiségébe: akit sokat dicsérnek, jónak fogja látni magát, akit szidnak, becsmérelnek, ezt teszi magáévá. Ha egy kislány rendszeresen azt hallja az édesapjától, milyen szép, akkor elhiszi ezt, és ragyogni fog akkor is, ha objektíven nézve nem a legelőnyösebb külsejű. Ha egy szülő túlfélti a gyermekét, mindentől óvja, állandóan a betegségektől retteg – rendkívül gyakori magatartás ez manapság –, akkor a gyermek egy idő után valóban betegeskedő is lesz.

Ha tehát azt halljuk, hogy egy gyerekkel rosszul bánnak, nem feltétlenül kell arra gondolnunk, hogy a kicsit verik vagy éheztetik. A rossz bánásmód leggyakoribb formája valójában az énkép torzítása: annak elhitetése, hogy a kisgyerek nem szerethető.

A szülő tükör, amelyben a gyerek saját magát látja: ezért pótolhatatlan a szeretet. A gyermek ránéz a szülőre, és ebből próbálja meg kitalálni, milyen ember is ő valójában.

Szerző: Udvari Fanni

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Egy nap az elhivatottságért – Július 1. az egészségügy dolgozóié

Semmelweis-nap – A magyar egészségügy ünnepe! Július 1-je minden évben különleges nap a magyar egészségügy számára: Semmelweis-nap, amelyen az egészségügyi dolgozókat ünnepeljük, és tisztelgünk munkájuk, elhivatottságuk és emberségük előtt.

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A színek hatásai

A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben. Kutatások szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott árnyalathoz, mint bármely másikhoz. Mivel a környezetünk képes befolyásolni a hangulatunkat is, így a színek pszichológiájának előnyeit a mindennapi életünkben is kamatoztathatjuk.