Szeretetünk kimutatásának nyomában
- Dátum: 2020.11.17., 03:04
- Udvari Fanni
- boldogság, elégedettség, érzelem, férfi, kapcsolat, lélek, nő, ölelés, szeretet, törődés
A legszebb szó, amit egy ember kimondhat tiszta szívből a másiknak. Nem mindegy hogyan szeretünk! Úgy ahogy nekünk jó, vagy úgy ahogy a másiknak jó. Sokan, sajnos úgy szeretnek ahogy nekik jó.
Az ilyen fajta kimutatás csak önző emberre vall. Magát helyezi előtérbe, nem a párját. Sajnos sokan tűrnek is emiatt, hogy a családi, vagy a párkapcsolati béke fennmaradjon.
Pedig nem kellene.

1. A legfontosabb, figyelemmel! Beszélgetés közben, ne vonja el semmi a figyelmünket a másikról. Ha belegondolunk, nekünk sem esne jól, ha közben mindig a telefonját nyomkodná, vagy a TV-re figyelne.
Tehát, jó tanács: a legtöbb, amit a szeretett személyért tehetünk, hogy megajándékozzuk az osztatlan figyelmünkkel!
2. Köszönettel! Néha magától értetődőnek vesszük a dolgokat, hogy segít a másik. Elmosogat, kitakarít, leviszi a szemetet, és sorolhatnám. Köszönjük meg, és mondjuk el, mennyire értékeljük fáradalmát. A dicsérő szavak feloldják a gátakat két ember között, a bizalom erősödik. A dicséret, bók mindig legyen őszinte!
3. Testi érintéssel! Manapság egyre kevésbé használják az emberek. Pedig az érintések pozitív hatással van a kedélyállapotunkra. Egy ölelésből minden kiderül. Érezzük a másik jóindulatát, szeretetét, és megnyugszunk. Viták után, különösképp ajánlott. Oldja a feszültséget, csillapítja a haragot.
4. Meglepetés ajándék! Bármikor meglephetjük párunkat. A nők hétköznap is varázslatos vacsorát készíthetnek. A férfiak virággal mennek haza. Elmegyünk moziba, sétálunk, eszünk egy finom fagyit, vagy megállunk a lángososnál. Ezek a dolgok igazán nem kerülnek sokba, és mégis mosolyt csalunk a másik arcára.

5. Szívesség embertársaink iránt! Ezek azok, amelyeket igazán nem várnak el tőlünk, de mindenkinek jól jön a segítség. Lehet, nem tudjuk mikor, de egyszer visszakapjuk, ha nem is attól az embertől, akinek adtuk, hanem mástól. Merjük kimutatni szeretetünket, hogy napjaink boldogabb, színesebb legyen. A körülöttünk lévők is érezni fogják, hogy szívünkből melegség árad. Hát van ennél szebb érzés?!
Akit nem szeretnek, az nem tud fejlődni. Az megreked, stagnál, és éveket pazarol el. Akit nem szeretnek, az elveszti életkedvét, és ellenségessé válik, a szeretetlenség zsémbes, gonosz, rosszmájú embert formál bárkiből. Akit viszont úgy szeretnek, és annyira, amennyire igazából szüksége van, az életörömöt, és sikereket talál élete más területein is, és boldogabbá válik számára a világ.
Ha megőriznéd a párkapcsolatot, értsd meg a „szeretetnyelvét”!

Ahol nincs szeretet, ott csak csendek vannak. Nincsenek egymásnak feszülő testek, nincsenek csókok, nincs érintés, ott dadogva, vagy egyáltalán nem beszélik a „szeretetnyelveket”. Ott még ketten vannak, de mindketten szeretetlenek, egyikük képtelen adni, a másik pedig már annyit kuncsorgott, tartotta a markát némi dicséretért, megerősítő szóért, „szeretetmorzsalékért”, hogy elfáradt benne.
Egy férfi leginkább tettekkel mutatja ki, hogy szeret. Ha ő meghozta az elköteleződés döntését, akkor a nőért, akit társául választott, szó szerint bármit megtenne. Ott van, jelen van, figyel, megjegyez, gondoskodik, véd, betakar, átölel. Sokszor mondjuk: tudom, hogy szeret, de nem érzem. Szeret-e igazán, ha nem nyilatkoztatja ki? Kimutatja, kinyilatkoztatja, minőségi idővel, ajándékokkal, elismerő szavakkal, szívességek megtételével, de nem testi érintéssel. Nem képes kiteljesedni az, akinek az életéből hiányzik a szeretetnek ez az ösztönös, és alapvető gyakorlati kifejezésmódja.
Egy szeretetkapcsolatban soha nem felejtődhet el az ölelés, a csók, a simogatás fontossága. Az érintés mindig azt jelenti, közünk van egymáshoz.
Szerző: Udvari Fanni
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.