Az igazi anya-lánya kapcsolat titka
- Dátum: 2020.09.22., 04:06
- Udvari Fanni
- anya, család, érzelem, gondoskodás, kapcsolat, öröm, szeretet, törődés
Amíg gyerek a lány, addig is lehetnek benne kihívások, mint minden szülőségben, de felnőttként jó kapcsolatban maradni a lányunkkal/anyánkkal, igazi művészet.
A gyerekek, lányok felnövekedése során kialakul egyfajta viszonyulás egymáshoz, ami a gyereknek természetes, hiszen ebbe nő bele, az anyának meg szintén megszokott. A lány felnőtté válásával ez szükségképpen átrendeződik, de sajnos a legtöbb esetben nem úgy, hogy ez mindkét félnek megelégedésére szolgálhasson. F. Diane Barth pszichoterapeuta munkája során sok olyan anya- vagy lányszerepben lévő felnőtt nővel találkozott, akiknél szükség volt arra, hogy az anya-lány kapcsolatot helyre rakják. Ha ez nem működik jól, akkor az érthetően olyan probléma, amit előhoznak az emberek a pszichológusnál. Hiszen énképünkhöz, önbecsülésünkhöz, az élettel való elégedettségünkhöz nagyban hozzájárulnak a működő, kielégítő emberi kapcsolataink. És éppen az anyánk, lányunk az egyik legfontosabb, legszorosabban kötődő ember a világon.
Különböző elvárások
Mai, individualizált és globalizált világunkban már nem lehet általános szabályt találni arra, hogy az embernek milyen mélységű, szorosságú, sűrűségű kapcsolatban kellene lennie az anyjával. Mindenki egyénileg alakítja ki, hogy ő milyen fajta kapcsolatra vágyik. Szeretné-e, hogy naponta beszéljenek, hetente találkozzanak, vagy ritkább találkozások lennének a megfelelők. Szüksége van-e élete fontos döntéseihez az anya tanácsára, vagy inkább egyedül szeretné ezeket meghozni. Az unokáknál szeretne-e folyamatos nagyijelenlétet, vagy inkább legyen két külön élet, ritkább, talán formálisabb találkozási pontokkal. Általában az anyák és lányok nézetei különbözni szoktak.
Mindenféle verzió miatt lehet neheztelni
Nagyon ritka az, hogy egy felnőtt nő az édesanyjával leüljön, és végigbeszélje, hogy kinek milyen elvárásai vannak ezentúl a kapcsolatukról. Nincs igazi tendencia abban, hogy tipikusan melyik fél, milyen irányba szeretné másképp a kapcsolatot. Lehet, hogy az anya nem bírja feladni azt a kontrollt a lánya élete felett, amit kiskorában megszokott, és a lány számára túlságosan nyomulóssá, beleszólóvá válik. Éppígy előfordulhat az ellenkezője is, hogy a nagymama nyugdíjasként saját életét szeretné élni, és a lánya cserbenhagyva érzi magát az unokákkal, és azt sérelmezi, hogy nem kap elég érdeklődést, segítséget a másiktól.
Az anya érezheti azt, hogy a lánya eltolja, kizárja az életéből, ami nagyon fájdalmas érzés, de azt is, hogy még mindig mindenben tőle vár segítséget, megoldást, pedig már felnőtt, igazán önállósodhatna. Na meg persze ezek kombinációja is jelen van: a nagymama pattanjon, amikor vigyázni kell az unokákra, de ne szóljon bele a döntésekbe, vagy a lány tartsa szép szorosan a kapcsolatot, de ne borítsa anyjára a nehézségeit, ne kérjen segítséget, kapott abból már eleget, amíg felnőtt.
Erősíteni más kapcsolatokat
Mindkét félnek fontos, hogy ne csak az intim és szoros anya-lány kapcsolatban éljenek, hanem segítsék a másikat abban, hogy egyéb emberekhez, dolgokhoz való kapcsolataik megerősödjenek. Hosszú távon egy jól működő kapcsolati háló erősíti kettejük kapcsolatát is.
Kommunikálj!
Ez a kulcs. És bár korábban azt írtam, hogy nincs recept, egy azért mégis van. Vádaskodás, másoknak panaszkodás, sértődés és neheztelés helyett minden lánynak és anyának a kezében van a lehetőség, hogy megoldja a számára nem jól működő kapcsolatot. Ez pedig a határoknál már megmutatott őszinte, nyílt és empatikus kommunikáció. Mondd el, mit érzel, mire van szükséged, és kérd, amit szeretnél. Ezután halld meg, a másik mit mond, és fogadd el, hogy bizonyos dolgokat nem tud vagy nem akar teljesíteni. Közösen dolgozzatok ki egy olyan rendszert, amiben mindenki nagyjából megkapja azt, amire szüksége van. A végső cél egy intim és fájdalommentes, biztonságot adó kapcsolat.
Már önmagában a nyílt kommunikációtól jóval közelebb léptek ehhez, mint ami eddig elképzelhető volt, ha eddig ezekről nem beszéltetek.
Szerző: Udvari Fanni
Túlélők a frontvonalon: amikor a szülők visszaszámolnak az iskolakezdésig

A nyár a gyerekeknek a szabadságról, a fagylaltról és a késő estig tartó játékokról szól – a szülőknek és nagyszülőknek viszont gyakran inkább egy maratoni túlélőtúrára hasonlít. Bár imádjuk a gyerekeinket és a nagyszülők is az unokákat meg a közös programokat, augusztus végére sok családban felhangzik a jól ismert mondat: „Mikor kezdődik már a suli?”
SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.
Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.
Félek a gyermekvállalástól – Társadalmi nyomás és bizonytalanság

Sokan eljutunk életük egy olyan pontjára, amikor felmerül a kérdés a szülőséggel kapcsolatban. Lehet, hogy még nem érzed magad felkészültnek, vagy épp a párod sürget, miközben te egyre bizonytalanabb vagy. Az elköteleződéstől való rémület gyakoribb, mint hinnénk és ez a kétely gyakran a családalapítással is összefügg. Viszont nem jelenti azt, hogy veled bármi baj lenne, ha nem akarsz azonnal csemetéket magad köré.
Szorongás kezdődő jelei

A kezdődő szorongás jelei lehetnek testi és pszichés tünetek is. Fizikailag jelentkezhet szapora szívverés, légszomj, izzadás, hasfájás, emésztési problémák, izomfeszülés és remegés. Pszichésen pedig a szorongásos tünetek közé tartozik az állandó aggódás, a fáradtság, az ingerlékenység, a koncentrációs nehézségek, alvászavarok, és akár a pánikrohamok is.