Menü

A leggyűlöltebb ételek listája

Férjem rögtön elkezdte diktálni: spenót, sóska, finomfőzelék… azonban például a kedvencemet, a spenótot nem vagyok hajlandó leírni, viszont akadnak a listán szép számmal olyan közutálatnak örvendő ételek, amelyekre nem is gondoltam volna. Úgy, mint az olívabogyó. Mi a baj az olívabogyóval?

Ha a gyerekeinket megkérdeznénk, ők biztosan tudnának olyan ételeket sorolni, amelyek jó sokáig még csak a „meg sem kóstolom többet” kategória lesz, de mi felnőttek is tudunk elég válogatósak lenni.

Nos érdekes a hivatalos lista, melyen a tök, a spenót, és a kelbimbó nem az első top hármas, hanem az olívabogyó!

Bizony az olívabogyó áll az első helyen ebben a kutatásban, mely szerint: „az emberek 37% ki nem állhatja az olívát, a második helyen pedig az ecetes uborka végzett 33%-al. A bronzérmes a kagyló lett 29%-al, és csak ezután következik a kelbimbó. A lista a tonhallal folytatódik, majd jön a gomba, aztán a mazsola, a halak úgy általában véve, a csontos csirkehús, a lista végét pedig a vörös húsok zárják”-olvasom a netes portálon.

A kutatásban 2000 embert kérdeztek meg, akik közül csupán 10 vallotta, hogy bármilyen ételt megeszik, ami elé kerül. A megkérdezettek mintegy fele azonban elismerte, hogy vannak ételek, melyeket nem ismer és sosem kóstolt, mégsem adna egyetlen esélyt sem a megismerésükre, megkedvelésükre.

Bizony, aki főz, annak igazán bosszantó ez, hogy míg ő a konyhában sürög-forog, addig a családtagok esetleg meg sem kóstolják az adott ételt, máris a kukában végzi.

Mert rendben van, ha valaki nem szereti a sárgaborsót, azért egy próbát illik tenni vele, s csak utána jelentse ki az ember, hogy ez éppen nem csúszik olyan jól, bár megkockáztatom, nagyon meghatározó, hogy kinél, hol, milyen elkészítéssel és milyen formában kóstoljuk meg az adott ételt. Egy menzai spenót, vagy sóska, vagy tökfőzelék ki merem jelenteni, érthetően nem kedvelt a gyerekek körében, míg a legfinnyásabb ismerősöm is evőkanállal falta anyukám tökfőzelékét, a spenótjáról nem is beszélve.

Egyébként ha már menza…lehet, hogy gyerekkorunkban a menzai koszthoz kötjük a nem kedvelt ételeinket, de felnőtt fejjel hányan nosztalgiázunk a menzai ebédek után, ameiket annyira szerettünk! A menzás piskótára biztosan sokan emlékeznek, ahogy a császármorzsára is, a főtt csirkére meggymártással, pirított darával, vagy a rizses húsra, finomfőzelékre. De említhetném a sóskafőzeléket is krumplival, vagy a paradicsomlevest betűtésztával, tarhonyás húst. A piskótakocka csokiöntettel nagy sláger volt, de az én fiaim már nem kaptak ilyesmit az oviban, suliban.

Bizonyára mindannyiunknak vannak kedvenc, kevésbé kedvelt, vagy esetleg nagyon utált ételei, de az a legbölcsebb dolog, ha azoknak az ételeknek is adunk egy-egy kóstolásnyi esélyt kis idő elteltével, amit eddig egyáltalán nem szerettünk. Az ízlés is változik és lehet, hogy valaki egészen máshogy készíti el azt a tökfőzeléket.

Martinka Dia

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.