Menü

Szépítő kedvesség

Kedvesnek lenni erőltetetten nemigen lehet. Vannak emberek, akiknek a személyiségéhez jobban hozzátartozik, mások komoly erőfeszítéseket tesznek érte. De azt nem mondhatjuk, hogy lehetetlen viselkedésformáról lenne szó. Alapvetően a mindennapjaink során ez az attitűd a jellemző és a keresendő, a társadalmilag elfogadott.

A legtöbb tulajdonsággal ellentétben a kedvesség meglátszik az ember arcán. Önmagában a látvány semmi biztossal nem kecsegtet, de gesztusokkal, hangszínnel és hanglejtéssel együtt viszonylag megbízható képet ad.

Az emberi agy olyan mechanizmusok alapján működik, hogy a kedvességet bizonyos paraméterekhez társítja, amely paramétereket meg tud találni egy emberi arcon. A legalapvetőbb ezek közül a mosoly. Egy olyan embert, aki többet mosolyog, jóval többen tartanak közvetlennek, jószándékúnak és megközelíthetőnek, mint azokat, akik csak okkal mosolyognak. Igen érdekes az is, hogy a kedves mosolyú embereket sokkal többen tartják szépnek. Mi lehet ennek az oka?

Az emberi elme a szépet, a kellemeset részesíti előnyben, és ezeket általában valamilyen érzelmi tényező indítja el bennünk. Fogandók leszünk olyan látványra, amelyet szívesen nézünk, ami pozitív hatást vált ki belőlünk, ezáltal jó érzéssel tölt el. Ez történik akkor is, mikor kedves emberrel találkozunk. Egyrészt az agyunk kiemeli őt a többi ember közül, akiket látunk, mivel a sok semleges inger között még inkább felerősödik az az egy, amely valamilyen hatással van ránk. Ezért az átlagtól eltérő viselkedésű embereket mindig megjegyezzük valamilyen módon. Ha pedig valaki érzelmileg pozitívan hat ránk, sokkal több pozitív jelzővel látjuk el, mint egyébként tennénk. Tehát ugyanazt az embert szebbnek fogjuk tartani, ha pozitív érzelmi reakcióra ösztönöz minket a kedvességével. Így nem csupán lelki értelemben, hanem fizikai értelemben is megszépít a kedvesség.

Varga Ágnes Kata

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.