A feladás lélektana
- Dátum: 2020.01.09., 00:12
- Varga Ágnes Kata
- aggály, aktív, állapot, apátia, depresszió, elme, elutasítás, eredmény, feladás, feladat, félelem, gondolkodás, kihívás, korlát, kudarc, lehetőség, lélek, lélektan, letargia, mentalitás, passzív, pszichológia, ráhagyás, segítség, siker, tanács, végkimenetel
Nap mint nap számos lehetőség tekint ránk, amelyet jó esetben elfogadunk, megragadunk, teszünk érte, és ha minden körülmény stimmel, sikerre is vihetünk. De ez csak egy alapeset. A kudarc épp úgy lehetséges végkimenetele egy-egy feladatnak, mint a siker. Csakhogy a későbbi mentalitásunkat, vállalkozó szellemünket jobban meghatározza. A kudarc egy olyan állapot, amely a sikertelenséget követi. Ha valami nem halad a terv szerint, hajlamosak vagyunk tragédiaként megélni. És amikor már ez megtörtént, sokkal nehezebben engedjük el a feladatok vállalása kapcsán érzett aggályainkat. Az eredmény az lesz, hogy végképp elutasítóvá válunk a kihívásokkal szemben, és előbb adjuk fel, minthogy lehetséges megoldáson törnénk a fejünket.

Ennek nem az érdektelenség az oka, sokkal inkább a félelem. Ugyanis egy-egy kudarc nemcsak mások elismerésének hiányát eredményezi, hanem önmagunk teljes megvetését is. Nem attól félünk, hogy alulmaradunk a feladattal szemben, hanem hogy az esetleges negatív kimenetel esetén kivívjuk saját magunk rosszallását, ezzel teljes önbizalom- és önbecsülés-hiányt eredményezve. A kérdés tehát nem az, hogy hogyan váljunk sikeressé, hanem az, hogy hogyan fogadjuk el magukat akkor is, ha a siker elmarad. Előbb azt kell tudnunk, hogyan értékeljük magunkat a próbálkozásért, és csak utána lesz lényeges szempont a próbálkozás eredménye. Tehát ahhoz, hogy a lemondást vállalássá alakítsuk, szükséges állomás a félelmünk legyőzése.
A feladásban nagy szerepe van még annak is, hogy hogyan tekintünk a sikerre. Ha ugyanis a siker számunkra nem jelent annyit, mint amennyi munkával a megszerzése jár, akkor az már veszít is az értékéből, és csak úgy szimplán nem éri meg a fáradságot. Tehát a kihívásokkal szembeni ellenállást az is okozhatja, ha egyszerűen lusták vagy érdektelenek vagyunk.

A teljes apátia a legkárosabb minden indok közül. Amikor azért adunk fel valamit, mert sem a siker, sem a kudarc, sem a próbálkozás nincs ránk semmilyen hatással. Ez a "minden mindegy" szemlélet ugyanis kórosan képes átterjedni az életünk bizonyos területeiről az egészre. Ez pedig súlyos kiüresedést és depressziót okozhat.
Ha tehát valamilyen okból kifolyólag nem tudunk, vagy nem akarunk már teljesíteni, és inkább a feladást választanánk, gondoljuk végig: vajon ez egy helyes döntés, vagy csak a lustaságunk/motiváció-hiányunk/félelmünk mondatja velünk. Ha felismerjük valamelyik káros tényező jelenlétét, próbáljuk meg kizárni, vagy kérjünk segítséget! A feladás ugyanis a lehető legritkább alkalmakkor számít valódi megoldásnak.
Varga Ágnes Kata
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?