A feladás lélektana
- Dátum: 2020.01.09., 00:12
- Varga Ágnes Kata
- aggály, aktív, állapot, apátia, depresszió, elme, elutasítás, eredmény, feladás, feladat, félelem, gondolkodás, kihívás, korlát, kudarc, lehetőség, lélek, lélektan, letargia, mentalitás, passzív, pszichológia, ráhagyás, segítség, siker, tanács, végkimenetel
Nap mint nap számos lehetőség tekint ránk, amelyet jó esetben elfogadunk, megragadunk, teszünk érte, és ha minden körülmény stimmel, sikerre is vihetünk. De ez csak egy alapeset. A kudarc épp úgy lehetséges végkimenetele egy-egy feladatnak, mint a siker. Csakhogy a későbbi mentalitásunkat, vállalkozó szellemünket jobban meghatározza. A kudarc egy olyan állapot, amely a sikertelenséget követi. Ha valami nem halad a terv szerint, hajlamosak vagyunk tragédiaként megélni. És amikor már ez megtörtént, sokkal nehezebben engedjük el a feladatok vállalása kapcsán érzett aggályainkat. Az eredmény az lesz, hogy végképp elutasítóvá válunk a kihívásokkal szemben, és előbb adjuk fel, minthogy lehetséges megoldáson törnénk a fejünket.
Ennek nem az érdektelenség az oka, sokkal inkább a félelem. Ugyanis egy-egy kudarc nemcsak mások elismerésének hiányát eredményezi, hanem önmagunk teljes megvetését is. Nem attól félünk, hogy alulmaradunk a feladattal szemben, hanem hogy az esetleges negatív kimenetel esetén kivívjuk saját magunk rosszallását, ezzel teljes önbizalom- és önbecsülés-hiányt eredményezve. A kérdés tehát nem az, hogy hogyan váljunk sikeressé, hanem az, hogy hogyan fogadjuk el magukat akkor is, ha a siker elmarad. Előbb azt kell tudnunk, hogyan értékeljük magunkat a próbálkozásért, és csak utána lesz lényeges szempont a próbálkozás eredménye. Tehát ahhoz, hogy a lemondást vállalássá alakítsuk, szükséges állomás a félelmünk legyőzése.
A feladásban nagy szerepe van még annak is, hogy hogyan tekintünk a sikerre. Ha ugyanis a siker számunkra nem jelent annyit, mint amennyi munkával a megszerzése jár, akkor az már veszít is az értékéből, és csak úgy szimplán nem éri meg a fáradságot. Tehát a kihívásokkal szembeni ellenállást az is okozhatja, ha egyszerűen lusták vagy érdektelenek vagyunk.
A teljes apátia a legkárosabb minden indok közül. Amikor azért adunk fel valamit, mert sem a siker, sem a kudarc, sem a próbálkozás nincs ránk semmilyen hatással. Ez a "minden mindegy" szemlélet ugyanis kórosan képes átterjedni az életünk bizonyos területeiről az egészre. Ez pedig súlyos kiüresedést és depressziót okozhat.
Ha tehát valamilyen okból kifolyólag nem tudunk, vagy nem akarunk már teljesíteni, és inkább a feladást választanánk, gondoljuk végig: vajon ez egy helyes döntés, vagy csak a lustaságunk/motiváció-hiányunk/félelmünk mondatja velünk. Ha felismerjük valamelyik káros tényező jelenlétét, próbáljuk meg kizárni, vagy kérjünk segítséget! A feladás ugyanis a lehető legritkább alkalmakkor számít valódi megoldásnak.
Varga Ágnes Kata
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.