A feladás lélektana
- Dátum: 2020.01.09., 00:12
- Varga Ágnes Kata
- aggály, aktív, állapot, apátia, depresszió, elme, elutasítás, eredmény, feladás, feladat, félelem, gondolkodás, kihívás, korlát, kudarc, lehetőség, lélek, lélektan, letargia, mentalitás, passzív, pszichológia, ráhagyás, segítség, siker, tanács, végkimenetel
Nap mint nap számos lehetőség tekint ránk, amelyet jó esetben elfogadunk, megragadunk, teszünk érte, és ha minden körülmény stimmel, sikerre is vihetünk. De ez csak egy alapeset. A kudarc épp úgy lehetséges végkimenetele egy-egy feladatnak, mint a siker. Csakhogy a későbbi mentalitásunkat, vállalkozó szellemünket jobban meghatározza. A kudarc egy olyan állapot, amely a sikertelenséget követi. Ha valami nem halad a terv szerint, hajlamosak vagyunk tragédiaként megélni. És amikor már ez megtörtént, sokkal nehezebben engedjük el a feladatok vállalása kapcsán érzett aggályainkat. Az eredmény az lesz, hogy végképp elutasítóvá válunk a kihívásokkal szemben, és előbb adjuk fel, minthogy lehetséges megoldáson törnénk a fejünket.
Ennek nem az érdektelenség az oka, sokkal inkább a félelem. Ugyanis egy-egy kudarc nemcsak mások elismerésének hiányát eredményezi, hanem önmagunk teljes megvetését is. Nem attól félünk, hogy alulmaradunk a feladattal szemben, hanem hogy az esetleges negatív kimenetel esetén kivívjuk saját magunk rosszallását, ezzel teljes önbizalom- és önbecsülés-hiányt eredményezve. A kérdés tehát nem az, hogy hogyan váljunk sikeressé, hanem az, hogy hogyan fogadjuk el magukat akkor is, ha a siker elmarad. Előbb azt kell tudnunk, hogyan értékeljük magunkat a próbálkozásért, és csak utána lesz lényeges szempont a próbálkozás eredménye. Tehát ahhoz, hogy a lemondást vállalássá alakítsuk, szükséges állomás a félelmünk legyőzése.
A feladásban nagy szerepe van még annak is, hogy hogyan tekintünk a sikerre. Ha ugyanis a siker számunkra nem jelent annyit, mint amennyi munkával a megszerzése jár, akkor az már veszít is az értékéből, és csak úgy szimplán nem éri meg a fáradságot. Tehát a kihívásokkal szembeni ellenállást az is okozhatja, ha egyszerűen lusták vagy érdektelenek vagyunk.
A teljes apátia a legkárosabb minden indok közül. Amikor azért adunk fel valamit, mert sem a siker, sem a kudarc, sem a próbálkozás nincs ránk semmilyen hatással. Ez a "minden mindegy" szemlélet ugyanis kórosan képes átterjedni az életünk bizonyos területeiről az egészre. Ez pedig súlyos kiüresedést és depressziót okozhat.
Ha tehát valamilyen okból kifolyólag nem tudunk, vagy nem akarunk már teljesíteni, és inkább a feladást választanánk, gondoljuk végig: vajon ez egy helyes döntés, vagy csak a lustaságunk/motiváció-hiányunk/félelmünk mondatja velünk. Ha felismerjük valamelyik káros tényező jelenlétét, próbáljuk meg kizárni, vagy kérjünk segítséget! A feladás ugyanis a lehető legritkább alkalmakkor számít valódi megoldásnak.
Varga Ágnes Kata
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?