Menü
  • Baba-mama-család
  • Mesevilág, avagy olvassunk-e a gyerekünknek?

Mesevilág, avagy olvassunk-e a gyerekünknek?

Ki erre, ki arra esküszik. Vannak, akik egyenesen ördögtől valónak tekintik a televíziót és a benne található műsorokat, filmeket, meséket. De olyanok is akadnak, akik szerint ódivatú felfogás, ha nem engedjük a gyermekeket mesét nézni. Mivel szülőnek lenni huszonnégy órás elfoglaltság, nehéz megtalálni az elegendő időt a meseolvasásra. Viszont mégis érdemes úgy osztani az időnket, hogy felolvasásra is jusson. De miért is hasznos?

A felolvasott mesék nagyban fejlesztik a gyermekek képzelőerejét, sokkal jobban, mint egy rajzfilm. Mivel egyáltalán nem, vagy csak kevés kép és illusztráció segíti a megértést, a gyerekeknek maguknak kell megalkotniuk a történetek karaktereinek, helyszínek és események vizuális képét. Ez pedig napi szintű, rendszeres gyakorlás mellett nagy fejlődést idéz elő a kisgyermekek agyában. A rajzfilm bekorlátozza ezt a funkciót, és kevésbé köti le a figyelmet.

A másik terület, amelyre a felolvasott mesék nagy hatással vannak, a nyelvi készség. Minden egyes leírt történet tartalmaz írott nyelvi és beszélt nyelvi fordulatokat, amelyek így először passzívan, majd aktívan is beépülhetnek a gyermek szókincsébe. A rajzfilmek jelentős részében hiányzik az események leírása, mivel azokat képileg jelenítik meg. Így a szókincsbe kevesebb elem tud beépülni. A másik probléma, hogy a rajzfilmek leginkább csak beszélt nyelvi fordulatokat használnak, így az irodalmi, gyermekirodalmi nyelv elsajátítása csak később tud megtörténni. Ez kevésbé választékossá teszi a szókincset. Ezért javasolt naponta felolvasni gyermekünknek, legalább egyszer.

Emellett természetesen nem probléma, ha rajzfilmeket és animációs filmeket is megismer a gyermekünk, hiszen a vizualitását ez is fejleszti. Ami fontos, az az egyensúly, a mérték és az odafigyelés. Szülőként a legtöbb, amit tehetünk, hogy átgondoljuk, és a gyermekeink idejét, igényeit és jólétét szem előtt tartva megpróbálunk a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni a fejlődésükhöz. Igényes mesét rajzolt és írott formában is találhatunk, a kettő között pedig érdemes nem praktikussági szempontból különbséget tenni, hanem a gyermekeink fejlődése szempontjából.

Varga Ágnes Kata

  • A rovat további cikkei

Műszempilla, műköröm és társai tizenéves korban

Normális dolog-e, ha tízévesen gyantáztat a kislány, tizenkét évesen már műszempillát visel, a műköröm pedig már alapdolog – egyre korábbra tolódnak a szépészeti trendek, mit gondolnak erről szakemberek, erről elmélkedünk mai cikkünkben.

Az anyatejes szoptatás előnyei

A szoptatás, mint téma, sokak számára erős érzelmeket vált ki, és gyakran vitákat szül, amelyek mélyebb társadalmi és személyes kérdéseket is érintenek. Az egyik fő probléma, hogy sokan csak a szoptatás tápláló szerepét hangsúlyozzák, miközben az ennél sokkal többet jelent. A szoptatás nemcsak étkezés, hanem a csecsemő számára biztonságérzetet, megnyugvást és fájdalomcsillapítást is jelent, ami nem mérhető vagy kontrollálható, ellentétben a táplálkozással, amely könnyen tervezhető és kimutatható.

Krupp, a rettegett gyerekkori köhögés

Sokféle köhögéssel társuló megbetegedést ismerünk, melyek gyermekkorban veszélyesebbek, mint a felnőttek körében. Ilyen súlyos betegség a krupp is, ami megfelelő kezelés nélkül súlyos szövődményeket okozhat.

Karácsonyi gyerekszáj

Ahogy elhallgatom a saját fiaimat ünnepekkor – meg úgy általában bármikor – kedvem támad feljegyezni a szösszeneteiket. A gyerekek cukik, aranyosak és valljuk be, sokszor kegyetlenül őszinték is, olyan dolgokat is kimondanak, amik kicsit kellemetlenül hangozhatnak egyes szituációkban, mégis a maguk módján viccesek és megnevettetnek! Összegyűjtöttünk párat!

Iskolai adventi sütivásár – szabad vagy nem?

Általános iskolai szülői munkaközösségünkben sokszor felvetődik a kérdés, hogy a már hagyománynak számító iskolai adventi sütivásáron szabad-e házisüteményt árulni. Legális ez egyáltalán? Ennek kutakodtam kicsit utána.