Menü

Megvettük, de minek

Ha léteznek olyan babacuccok, ami a legnagyobb és legfölöslegesebb pénzkidobás, mert a világon soha nincs rájuk érdemben szükség, na, az mind megvan nálunk. Az első gyereknél mindent eladtak nekünk. A másiknál már okosabbak voltunk.

Gyakorlott szülőként le merem írni, semmi értelme például a kézi porszívóknak. Az orrszívó porszívó akkor hatásos, ha a porszívóra csatlakoztatható változat mellett döntünk. Tény, hogy ijesztő, hangos, kellemetlen - és még a szomszédok is lököttnek gondolnak, mikor erre riadnak éjjel -, viszont hatásos és segít az eldugult orrocskák ellen.

Nem tudom a borostyánlánc valóban olyan áldásos hatással bír, mint amivel eladják, vagy csak kamu, placebo és hasonlók, mindenesetre éjszakára soha nem hagyjuk a gyerek nyakán, én személy szerint nagyon veszélyesnek tartom. Megvenni megvettem, de aztán nem használtuk sűrűn.

Ilyen-olyan lázmérő… lehet bármilyen fül meg homlokhőmérő, szerintem a hónaaljban mért hőmérséklet hagyományos lázmérővel a legmegbízhatóbb. Még mindig.

Utazóágy. Sokszor praktikus otthon, mi használtuk járókának is később, de ha csak azért vennénk meg, mert utazáshoz, nyaraláshoz vinnénk, ahhoz felesleges. A szállodák ma már szinte mindenhol biztosítanak ilyesmit.

Elsőgyerekes anyukaként a legkisebb méretű cukicipőket is beszereztem, aztán leesett, hogy egy éves korában fog járni először, tehát a trendi 18-as babacipő csak divatos és aranyos, semmi funkciója nincs. Ma már nem vennék. Ahhoz drága, hogy két percig aranyos legyen.

Pólya. Akiktől megvettem, ők sem használták soha. Régen jó szolgálatot tett, ma már modernebb holmikat tartunk otthon.

Nagyon-nagyon sokan esküsznek a speciális kukára a használt pelusoknak. Merthogy nincs szaga napok után sem. Ha azonnal kivisszük egy zacskóban a hulladéktárolóba, akkor meg pláne nem. És olcsóbb is.

Autós bébiétel-melegítő szerkezet. Jelentem, volt! Vettünk! Hurrá. Sose kellett. A férjem a mai napig emlegeti. De akkor venni kellett, fontos volt. Azon a napon emlékszem bébiőrzőre is rábeszélt az eladó. Hozzáteszem kis lakásban laktunk, a baba szuszogását is hallottuk…

Fontos a légzésfigyelő, használtuk, viszont semmit sem ér és hiába vásároltuk, ha nem tudjuk mi a teendő vészhelyzet esetén. A gép riaszt, de nem végzi el helyettünk a tennivalókat. Pár szívinfarktust kihordtam lábon, mikor éjjel riasztott hangosan, visítva, mert kimerült az elem, vagy mert a fiam a kiságy sarkában aludt összekuporodva.

Fürdető akármi. Szék, vagy dézsa vagy nem tudom. Minek? Sima kiskád, és már úszhat is minden a lakásban. A fürdetőhinta meg ott fog állni a többi kacat között a garázsban, vagy a pincében. A bébiőr és az autós utazós ételmelegítő mellett.

Amiről még én sem hallottam, az a popsitörlő kendőt melegen tartó eszköz. Erre tátva maradt a szám, tudja valaki, hogy mi ez? Ilyen tényleg van?

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.