Menü

Okozhat-e egy hazai sportesemény “létszámbummot” az adott sportágnak?

Egy adott sportág hazai világversenyen, vagy pl. az olimpia önmagában nem generál nagyobb érdeklődést, több jövőbeni sportolót az adott sportágnak. Egy olimpia hatásáról egy külön cikkben fogok szólni. De amint fentebb említettem, egy kiugró eredmény azonban csodákra képes. És itt nem is feltétlenül csak aranyéremre kell gondolni. Minden sportágban más a mérce, hazánkban is. Ami az egyik sportágban úgymond nem számít eredménynek, az másutt igenis óriási teljesítmény, persze ez csak a mi laikus szemünknek. Például sokkal inkább kirívó, kiemelkedő Baji Balázs világbajnoki bronzérme atlétikában, mint hogyha ez a bronzérem kajak-kenuban születne. Egy csapatsportágban sem szükséges feltétlenül világverseny nyerni ahhoz, hogy sportolni vágyó gyermekek ezrei kezdjék el az adott sportágat. A labdarúgás persze egy másik kategória ebből a szempontból is, de mondjuk nagyon jó viszonyítási alap a kézilabda, amely mára kijelenthető, hogy Magyarország második legnépszerűbb csapat játéka.

De említhetnénk a jégkorongot is, bár ennek a története éppen egy világbajnoki aranyéremhez kapcsolódik. 2008 ban Japánban, Sapporóban nyerte meg a magyar válogatott a divízió I-es világbajnokságot, és jutott fel 70 év után a legjobbak közé. Talán ettől a pillanattól datálható, hogy többszörösére növekedett a jégkorongozni vágyó gyerekek száma, annyira, hogy egyszerűen nem találtak számukra megfelelő jégidőt. A csapatok száma is megháromszorozódott, sőt, egyes klubok A, B, később C csapatot is kénytelenek voltak indítani.A válogatott népszerűsége azóta is töretlen.

Az igazi fokmérő azonban mindig az olimpia. Az egyes magyar sikersportágak műhelybe az olimpiai aranyérmet után jelentkeznek a gyerekek. Erről tudott beszámolni annak idején a magyar vízilabda szövetség, amikor 2000 és 2008 között három olimpiát nyert a Kemény Dénes által vezetett a magyar férfi válogatott. Ami addig elképzelhetetlen volt, annyi gyermek jelentkezett vízilabdásnak, hogy nem jutott elég vízidő egyeseknek, és ezt a helyzetet nehezen tudták csak orvosolni.

De a vívók is panaszkodtak, már ha lehet az panasznak nevezni arra, hogy Nagy Tímea vagy éppen Szilágyi Áron olimpiai elsőségei után kellemes, ámbár nem várt roham érkezett a különböző vívó egyesületekhez. A példákat lehetne sokáig említeni. Vannak olyan sportágak (és most Magyarországról beszélek), aminek nem kell a világesemény csak a prja, a története és a hagyomány eleve sok gyermeket visz oda. Ilyen a fentebb már említett vízilabda, kajak-kenu vagy labdarúgás.

Egy honi világversenynek annyi lehet a hozadéka, hogy kimegyünk megnézni a magyarokat, de, ahogy említettem, minden más attól függ, hogy ott mit érnek el. Teszem azt, ha itt rendeznének meg egy jégkorong vb-t, de a magyarok nélkül (lehetne rá mód, bár a nemzetközi szövetség nem szokta ezt a lehetőséget megadni), akkor az még önmagában nem generálna több hokis gyermeket. Egy sikeres magyar szereplés már sokkal inkább.

Mérkőzések nézők nélkül

Lehet, hogy nekem amúgy is könnyebb nézők nélküli mérkőzéseket néznem a tévén keresztül, hiszen ritkábban járok élőben sporteseményekre, nem érint tehát tragédiaként, hogy most egy jó darabig amúgy sem tehetem. Több sportágban elindultak vagy folytatódtak a küzdelmek, a világon a legtöbb helyen egyelőre nézők nélkül. Vajon érdemes-e így folytatni hosszútávon, hónapokig, akár több mint egy évig? Egyes szakemberek szerint ugyanis lehetséges, hogy csak 2022-re áll helyre a világ, beleértve a sportéletet is. Ezáltal könnyen elképzelhető, hogy csupán akkor népesítik be ismét nézők a világ valamennyi sportlétesítményét. Igaz, egyre többen vannak a korlátozott létszám mellett.

A séta, mint edzés

A szakértők azt mondják, már napi harminc perc intenzív sétával rengeteget javíthatunk az erőnlétünkön, ha pedig egy tempós sétát, vagy emelkedőre gyaloglást választunk, amivel bizony az anyagcserét is felpörgethetjük, akkor már egy kiadós zsírégető mozgásformáról beszélünk.

Miért nem futnak be filmszínészként a stand uposok Magyarországon?

A stand up komédiások mindenkiből váltanak ki valamilyen érzelmet Magyarországon is. Egyeseknek a kedvencei közé tartoznak, mások a legtöbbjüket ki nem állhatják, az viszont biztos, hogy a műfaj Magyarországon nem csak él, hanem virágzik is. Ám amíg az Egyesült Államokban, ahol persze valljuk be jó volt több film is készül, azt látjuk, hogy sokan a színpad világa után megtalálják a helyüket a kamerák előtt is, addig Magyarországon ez az áttörés még várat magára. Vagy talán el sem érkezik?

Örömtréning technikája

Szükségünk van a pihenésre, de nem mindegy, milyen körülmények között és hogyan töltjük a stresszes hétköznapok utáni lazítást.

Felnőtt társasjátékok II. avagy ki mondta, hogy csak a gyerekek szeretnek játszani?

Ki mondta, hogy csak a gyerekek szeretnek játszani? – tettem fel a kérdést az előző, felnőtt társasjátékokkal foglalkozó cikkemben. A folytatásban be is mutatok néhányat a legnépszerűbbek közül!