Menü

Mozgásformák magas vérnyomás esetén

A mozgás megemeli a vérnyomást, de mégis az egyik leghatékonyabb módszer, amellyel sikerrel lehet hosszú távon csökkenteni a magas vérnyomást vagy kialakulásának kockázatát.

Mire figyeljünk?

Balesetveszélyes lehet, ha valaki a még nem beállított, vagy nem jól beállított gyógyszerezés mellett kezd intenzív mozgásba. Az sem mindegy, hogy az előírt gyógyszert mikor veszi be, ha túl sok idő telt el az utolsó gyógyszer óta, akkor csökken a szervezetre gyakorolt hatása, ha pedig túl közel van az időpont, akkor bizonyos gyógyszerek csökkenthetik a koncentráció képességét, a fókuszt és álmosíthatnak.

A magas vérnyomás betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben. De az, hogy ez felnőttkorban meg is jelenjen, erősen függ azoktól a kockázati tényezőktől, amelyeket befolyásolhatunk. Ilyenek a dohányzás, a stressz, a koleszterinszint, illetve a cukorbetegség. Igaz, hogy az 1. típusú diabétesz mutathat családi halmozódást, de a 2. típusúnak elsődleges rizikófaktora az elhízás.

A magas vérnyomás rendszeres testmozgással, életmódváltással és szükség esetén tablettával kordában tartható. A sportolás és egészséges táplálkozás hatására bizonyítottan javulnak az értékek, azonban fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. A magas vérnyomás okát minden esetben meg kell keresni, és az alapbetegséget kezelni. Okozhatja érbetegség, hormonális zavar, vesebetegség, de lehet elsődleges magasvérnyomás-betegség is, amikor nincs egyéb kóros eltérés a háttérben. A helyesen megválasztott sport sokat javíthat a betegségen, de kiemelten fontos a fokozatosság. Aki korábban semmit nem mozgott, ne kezdjen hirtelen sokat sportolni!

Sportoláshoz tippek

A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szív-érrendszeri betegségek tekintetében, azonban a megfelelő testmozgás bevezetésével 6-10 Hgmm-rel csökkenthetőek az értékek. Ehhez a kis súlyos erősítő edzés mellett hetente legalább 150 perc, közepes intenzitású kardió mozgás szükséges, ami lehet kocogás/futás, kerékpározás, úszás, vagy bármilyen olyan állóképességi sport, melynek végzése során a pulzus nem haladja meg a maximális 60-70%-át. A kiscsoportos edzések során fontos szempont, hogy a résztvevők megtanulják, mit jelent számukra a maximális pulzus. Ha heti öt-hat alkalommal sétálsz, nem többet, mint alkalmanként 30 percet, már sokat tettél az egészségedért.Nem ajánlott: nehéz súlyzós gyakorlatok, levegő visszatartás, feszítő gyakorlatok. Számos kutatás bizonyította már, hogy a rendszeres séta megelőzi a stroke, a cukorbetegség, a csontritkulás kialakulását, de a magas vérnyomás megelőzésében is fontos szerepe lehet. nem is beszélve a testsúlyra gyakorolt kedvező hatásról. Ha rossz a kedved, depresszióval küzdesz, akkor is hasznos tevékenység.

Egy tengerentúli tanulmány arról számolt be, hogy azok a depresszióban szenvedő túlsúlyos emberek, akik testsúlyukhoz képest kilónként 17,5 kilokalóriát égettek el szervezetükben sportolás által (ehhez a mennyiséghez mindössze heti 3-4 alkalommal kellett 30-40 percig lazán futni), súlyfeleslegük 47 százalékától szabadultak meg könnyedén.

A rendszeres sport még a hangulatunkat is javítja, segít leküzdeni a stresszt, valamint hozzájárul a kiegyensúlyozottság eléréséhez. Az edzés közben felszabaduló endorfin közvetlenül fejti ki pozitív pszichés hatását.

Szerző:Udvari Fanni

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?