Üldöz a szerencsétlenség?
- Dátum: 2019.08.22., 06:25
- Varga Ágnes Kata
- állapot, balszerencse, egészség, elme, főnök, hiba, izgalom, jel, jelzés, kapcsolat, képesség, készség, környezet, lélek, munka, munkahely, munkatárs, psziché, pszichológia, szemlélet, szerencse, szerencsétlenség, tanács, test, tipp, viselkedés
A kétbalkezesség nem állandó, szerencsére ez csak egy állapot. Akármi is történik, előbb-utóbb meg kell szakadnia a vesztes szériának. De mi van akkor, ha állandóan azt érzed, mindent elrontasz, minden nehezen megy, és hiába igyekszel, nem tudsz jól teljesíteni? Van mód arra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot, és helyreállítsuk a szerencsénket?
Közhelyes megoldás az, hogy jobban oda kell figyelni, ahogyan a babonákban való elszánt bizalom sem nyújt megoldást. A környezetünk sokszor nem segít abban, hogy el tudjuk fogadni azt, ami velünk történik. Mindenhol száz százalékos teljesítményt követelnek tőlünk, amelybe az apró botlások nem férnek bele. Pedig nem kellene más, mint egy kiadós nevetés, és egy még kiadósabb pihenés. Olykor az ember már azért rontja el a dolgokat, mert az sem tudja, hol áll a feje.
Ha a munkahelyünkön történik meg, hogy hosszú időn keresztül követünk el hibákat, annak sok oka lehet. Munkahelyi kiégés, zavar az emberi kapcsolatainkban, félelem. Ez a szervezetünket is megterheli. Ilyenkor a kétbalkezességünkhöz társul remegés, gyomorgörcs, esetleg izzadás. A szerencsétlenségünket ezek a tényezők csak tovább fokozzák, így egy idő után öngerjesztővé válik a folyamat. Hogy ezt megakadályozzuk, érdemes különböző megnyugtató légzéstechnikákat elsajátítani. Tudom, ez nem segít azon, ha valamihez csak szimplán ügyetlenek vagyunk, de legalább tudni fogjuk, mi az, ami valóban nehezen megy, és mi az, amit csak a fokozott izgalmi állapot nem enged rendesen megcsinálni. Abban, ami valóban nehézséget okoz számunkra, kérhetünk segítséget. Az egyáltalán nem szégyen, ha valami nem megy könnyen. Viszont az, hogy igyekszünk, és az, hogy merünk segítséget kérni, máris jobbra fordíthatja a szerencsénket.
Ha az emberi kapcsolatainkat „bénázzuk el”, az mindig azt jelzi számunkra, hogy rossz módon próbálunk másokhoz közeledni. Sokkal nyugodtabban, nyitottabban kell az emberek felé fordulnunk, és magunkból is a teljes valóságot kell megmutatni, nemcsak azt, ami szerintünk illik egy adott közegbe. A szerveztünk mindig elárul minket, ha ellene cselekszünk, és az agyunk mindig a valóság szerint cselekszik, nem az alapján, amit megpróbálunk láttatni. Ezért jobb, ha új hozzáállással igyekszünk megalapozni a szerencsénket.
A szerencse nem olyan dolog, amelyet befolyásolhatunk. Olykor mellettünk áll, máskor ellenünk dolgozik. Lehet, hogy mindez a véletlen műve, és lehet, hogy nem. Akármelyik verzió is az igaz, mindenképpen el kell fogadnunk, hogy ami történik, azegy pillanatnyi állapot, és nekünk csak az a dolgunk, hogy azon próbáljunk meg változtatni, amin valóban tudunk. A többi dolgon pedig esetleg nevessünk egy jót, és higgyük el, a környezetünk is a lehető leggyorsabban akar ezen túllépni. Tegyük mi is ezt.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.
Hogyan győzd le a vasárnapi szorongást?

Sokan már hétvégén azt érzik, hogy összeszorul a gyomruk a közelgő hétfő miatt. Ilyenkor ez az időszak nem az energiagyűjtésről, hanem az aggódásról szól. Pedig néhány egyszerű szemléletváltással és apró szokással könnyebbé tehetjük a hét lezárását, ezáltal a kezdete sem tűnik olyan ijesztőnek és lehangolónak. A pihenőnap akkor lesz teljes, ha megtanuljuk a benne rejlő lehetőségeket kihasználni.