Menü

Bűntudat, bűnbánat, és amit a húsvét tanított nekünk róla

A húsvét alapvetően keresztény ünnep, de az évszázadok során beszivárgott a legtöbb népi kultúrába. Szinte minden népnek megvannak a maga szokásai ehhez az ünnephez kapcsolódóan, függetlenül attól, hogy milyen vallású a népesség legnagyobb arányban. És szinte egy olyan háztartás sincs, ahol ne ünnepelnék meg a húsvétot, ami a keresztény kultúrákban Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. De mit jelent mindez a hétköznapi ember számára?

Ha egyéb kontextusban nem is, de a tévé híradójában biztos valamivel árnyaltabb képet kapunk a feltámadás napjával kapcsolatban. Ahogy az azt megelőző időszakot, a böjtöt is egyre több színtéren tapasztalhatjuk meg. Bár mostanában az életmód-étrend összefüggésében egyre többen találnak rá a böjt fogalmára, a valódi jelentését mégiscsak a spirituális megtisztulás adja meg, amely a testi örömök megtagadásából és megvonásából adódik. Ez nem önsanyargatást jelent, inkább egy lemondást egy magasabb cél érdekében.

A böjt idején tanúsított bűnbánat vallási előzményekre vezethető vissza, amely úgy képzelhető el legkönnyebben, mint egy hosszú ösvény: folyamatos bűnbánattal és vezekléssel, engeszteléssel járjuk az utat, amelynek a végén az általunk elkövetett hibák kiengesztelődést találnak. Akár vallásos valaki, akár nem, a böjti időszak az önmagunkba nézést szinte maximális mértékben képes megtanítani.

Leginkább akkor vagyunk erre a lelki böjtre alkalmasak, ha hajlandóak vagyunk beismerni emberi természetünket és az ebből adódó alaphibákat. Ez nem azt jelenti, hogy emberi mivoltunkkal takarózunk, ha elkövetünk valamit, inkább azt, hogy elfogadjuk, olykor a „bűneinkkel” szembe kell néznünk. Sorra kell azt vennünk, nemcsak az alapján, amit mi annak gondolunk, hanem ami szerintünk mások szemében is az lehet. Ebbe nem fér bele az, hogy az igazunkat vitatjuk. A hiba az hiba, a bántás az bántás, a hazugság az hazugság. És ezt sem letagadnunk, sem kimagyaráznunk nem kell. Elhallgatnunk önmagunk elől pedig pláne nem.

A spirituális megtisztulásunk következő foka az, hogy a gyakori vagy akár egyszeri hibáinkat is elítéljük a magunk szemén keresztül. Kimondjuk, hogy amit tettünk, számunkra sem vonzó, és ösztönözzük magunkat arra, hogy ez a gondolat minden lehetséges megismétlődéskor óva intsen minket ugyanazon hibák elkövetésétől. Legvégül pedig próbáljuk önmagunkban megfogalmazni egy ígéretet vagy törekvést, hogy hogyan változtatunk, és hogy akaratunk szerint nem akarunk folyton hibázni másokkal szemben. Ezek után talán a bűntudattól is megszabadulunk.

A böjthöz és a bűnbánathoz tehát nem kell vallásosnak lennünk, elég csupán embernek. Ne feledjük, a mi hibáinkat nem más követi el helyettünk, hanem mi. És ezért mi érzünk bűntudatot, nem mások. És ez így van rendjén. De megtisztítani a lelkiismeretünket is nekünk kell, ehhez pedig semmi más nem szükséges, csupán a saját akaratunk.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.